Nem egy minél nagyobb profitra törekvő, hanem a tudomány értékei iránt elkötelezett lap. Története [ szerkesztés] A lapot 1946 -ban ugyanezen a néven alapította Szent-Györgyi Albert, első felelős szerkesztője Csűrös Zoltán vegyészmérnök volt. A lap első példánya 1946 decemberében jelent meg, melyhez a Nobel-díjas lapalapító maga írta a bevezető cikket. Bár arculata többször változott, de címe és a színvonalas ismeretterjesztésre való igénye mindmáig állandó jellegzetessége az Élet és Tudománynak. 1994 -ig a Hírlapkiadó gondozásában jelent meg, majd, 1995 és 1996 között a Közlöny- és Lapkiadó, 1997 és 2006 között a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, majd 2006 -tól a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat adja ki. 1993 és 1994 között ÉT. szalagcímmel jelent meg, valamint 1992 -től 2002 -ig az újság általános megjelenésétől eltérő fekete-fehér Diákoldal melléklet is tartozott hozzá. Díjak [ szerkesztés] 2006 -ban Magyar Örökség díjat kapott. Arculat [ szerkesztés] Minden szám elején és hátulján teljes oldalas kép található, melyek közül a címoldali kép mindig egy-egy nagyobb cikkhez tartozik, így egyfajta ízelítőként is szolgál.
Élet és Tudomány (könyvsorozat) Szerző több szerző Első kiadásának időpontja 1920-as évek Nyelv magyar Témakör tudományok, művészetek népszerű ismertetése Részei 19? kötet Kiadás Magyar kiadás Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest Az Élet és Tudomány a két világháború között megjelent magyar nyelvű ismeretterjesztő könyvsorozat, amely Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. gondozásban jelent meg Budapesten az 1920-as években. Jellemzői, korabeli visszhangja [ szerkesztés] Mindegyik 17–18 cm-es, papírkötésű, puha fedelű kötet címlapján a Gara Arnold által tervezett grafika egy koszorúban elhelyezett, körbekúszó indákkal díszített, égő fáklyát ábrázol. [1] Az egyes művek nem mind voltak első kiadások, hanem – ahogy a Cherbuliez-kötet megjelenésekor írták –, "Az Athenaeum nagy szolgálatot tett a magyar irodalomnak, amikor a Magyar Tudományos Akadémia rég elfogyott örökbecsű kiadványainak újból való megjelentetését programjába iktatta. Most Cherbulieznek már klasszikus esztétikai remekművét, a »Művészet és természet« című kötetét hozza második kiadásban az Élet és Tudomány című értékes sorozat legújabb kötetéül.
– írta a Literatura [4] Róheim Géza művéről, mely kötetét Szász Zoltán is méltatott a Nyugat hasábjain. [5] Kötetei [ szerkesztés] 1. Schmidt József: A nyelv és a nyelvek. Bevezetés a nyelvtudományba. [1923] 2. Sebestyén Károly: A római irodalom kistükre. [1923] 3. Schmidt József: A szanszkrit irodalom története. [1923] 4. Victor Cherbuliez: Művészet és természet. Ford. Geőcze Sarolta. 1924 5–6. A. V. Humboldt: Kosmos I–II. Wilhelm Bölsche előszavával; ford. Fülöp Zsigmond. [1925] 7. Kallós Ede: Görög élet és műveltség. [1925] 8. Schmidt József: Ázsia világossága. Buddha élete, tana, egyháza. [1925] 9. Koppányi Tivadar: A biológia modern problémái. 1925 10. Vadász Elemér: A szén és petróleum multja és jövője. [1926] 11. Rapaics Raymund: A növények társadalma. [1926] 12. Hevesy Iván: A filmjáték esztétikája és dramaturgiája. [1925] 13–14. Bonkáló Sándor: Az orosz irodalom története I–II. [1926] 15. Verzár Frigyes: Életről, betegségről és halálról. [1927] 16. Arrigo Solmi: Itália föltámadása.
Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: 4 Az eladó telefonon hívható 9 6 3 5 12 1 11 2 Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka
Radó Antal. [1927] 17. Nagy József: A modern gondolkodás. [1928] 18. Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások. [1928] 19. Benedek Marcell: A francia irodalom. [1928] Az 1990-es évek óta a sorozat több kötete különböző kiadóknál reprint kiadásban napvilágot látott, így: 1. Bevezetés a nyelvtudományba (reprint kiadás: Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2014, ISBN 9786155219764) 8. Buddha élete, tana, egyháza (reprint kiadás: Nippon Grafikai Stúdió, Budapest, 1995, ISBN 963-85356-2-8, illetve Aszklépiosz 2000, 1998, Budapest, ISBN 963-0364-41-7) 12. Hevesy Iván: A filmjáték esztétikája és dramaturgiája (reprint kiadás: Magyar Filmintézet-Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1985, ISBN 963-564-173-7) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Az OSZK katalógusa Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Magyar enciklopédiák listája Magyar könyvsorozatok listája
18. 00-00. 00 E-sport testközelből (autó-szimulátor) A számítástechnika 30 éve Chipek mikroszkóp alatt AR - Augmented Reality, a kiterjesztett valóság bemutatása 3D nyomtatás (látványelemekkel, nyomtatással) Virtuális valóság Telekommunikációs (mobil) fejlődés Elektromos közlekedés (rollertől az autóig) Kriptovaluta és BitCoin Az Ormos Imre park programján testközelből találkozhat és akár nyomtathat is 3D-nyomtatóval, megtapasztalhatja a virtuális valóság világát, ami mára az e-sport részévé vált. A kiállítás alatt újra összefuthat a mobiltelefonok világának hőskorával, de kipróbálhat egy-egy elektromos rollert vagy gépjárművet, sőt, bemutatásra kerül a kriptovaluta bányászat és a BitCoin is. Kicsiknek és nagyoknak érdekes pillanatokkal készülnek a technika világából, ha pedig belefáradtak a sok információba, a Mimóza kávézóban felfrissülhetnek!
Hasonló a helyzet az Nbtv. 55. (1) bekezdésében meghatározott "büntetlenségi megállapodást" jóváhagyó ügyész esetében is. A nemzetbiztonsági szolgálatok eljárásával összefüggésben jóváhagyást végzõ ügyész nemzetbiztonsági ellenõrzés alá esik, a rendõrség és a határõrség eljárása során a megállapodás megkötését jóváhagyó ügyészt azonban nem lehet nemzetbiztonsági ellenõrzés alá vonni. Részletes indokolás Az 1-3. -okhoz A szervezett bûnözés elleni hatékonyabb küzdelem érdekében a "C" típusú nemzetbiztonsági ellenõrzést ki kell terjeszteni a szervezett bûnözéssel összefüggõ ügyekben eljáró bírákra és ügyészekre is. Ezzel párhuzamosan meg kell határozni a kezdeményezõk személyét, illetve az ellenõrzés mélységét. A 4. -hoz Az Nbtv. számú melléklete tartalmazza a védelem alá esõ tisztségek meghatározását. Ezen kör kibõvítését egyrészt az indokolja, hogy a nyomozó hatóságok eljárása során kötendõ "büntetlenségi megállapodás"-t jóváhagyó ügyészeknek is ugyanolyan védelmet kell biztosítani, mint az Nbtv.
3. 71. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: "(2) A 68. (4) bekezdésében, valamint a 2. számú melléklet 1-17. és 20-23. pontjában meghatározott személyek a 3. számú mellékletben meghatározott, "C" típusú kérdõívet töltenek ki. " 4. 1. számú mellékletének 11. és 12. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: /A védelem alá esõ tisztségek:/ "11. A 2. és 21. pontjában meghatározott bíró, A 2. számú melléklet 22. pontjában meghatározott ügyész. " 5. 2. számú melléklete a következõ 20-23. pontokkal egészül ki: /Fontos és bizalmas munkakört betöltõ személyek:/ "20. a titkos információgyûjtést engedélyezõ bírák, " "21. az olyan kiemelt súlyú büntetõügyekben eljáró bírák, amely ügyekben fennáll a veszélye a bírák tevékenysége jogellenes céllal történõ befolyásolásának, " "22. A Be. 127. -ának (2) és (3), illetve a 139. -ának (2) és (3) bekezdése szerinti megállapodást jóváhagyó ügyészek. " "23. az olyan kiemelt súlyú büntetõügyekben eljáró ügyészek, amelyekben fennáll a veszélye az ügyészek tevékenységének jogellenes céllal történõ befolyásolásának. "
A NAIH mintegy száz minisztériumi engedélyezést is megvizsgált, és azt állapította meg, hogy azok jogszerűek és indokoltak voltak. Kitért arra is: bár összesen hatszor kérték az Amnesty Internationaltól – négyszer a magyar, kétszer a nemzetközi irodától –, továbbra sem kapták meg azt a telefonszámlistát, ami alapján Magyarországon a Direkt36 publikálta az oknyomozó cikkeit a megfigyeltekről. Az adatvédelmi biztos szerint az sem világos, hogy hogyan és honnan szivároghatott ki a telefonszámlista, valamint mivel nincsen birtokukban, annak hitelességét sem tudják ellenőrizni. Borítókép: a törvényes megfigyelésekből csinált cirkuszt a baloldal (Montázs: PestiSrácok)
Rendeltetése, hogy a védendõ személyek tevékenysége ellen irányuló, valamint ezen személyek tevékenységéhez kötõdõ védett információk jogellenes megszerzését célzó - ezáltal az ország érdekeit sértõ vagy veszélyeztetõ -leplezett törekvéseket felderítsék és elhárítsák. A biztonsági ellenõrzés célja azon kockázati tényezõk felderítése, amelyek ellenséges szándékú kihasználásával a nemzet biztonsága szempontjából jelentõs tevékenységek, illetve az ilyen tevékenységeket folytató személyek támadhatóvá, jogellenes céllal befolyásolhatóvá válhatnak a szervezett bûnözõi körhöz tartozó személyek által. Amennyiben ezen kockázati tényezõket sikerül feltárni, elõsegíthetõ a szervezett bûnözéssel összefüggõ büntetõügyek jogellenes befolyástól mentes, pártatlan, a jogállamiság követelményeinek eleget tevõ elbírálása. Másrészt a módosítás az Nbtv. -ben jelenleg meglévõ - a nemzetbiztonsági ellenõrzés alá vonandók körét érintõ - következetlen szabályozás kiküszöbölését szolgálja. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis csak a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésére titkos információgyûjtést engedélyezõ bírót lehet nemzetbiztonsági ellenõrzés alá vonni, noha semmi sem indokolja azt, hogy a rendõrség számára engedélyezést végzõ bírák mentesek legyenek az ellenõrzés alól.
A KNYF felhívja a figyelmet arra, hogy a leplezett eszközök – így többek között információs rendszer titkos megfigyelése, lehallgatás – alkalmazását a magyar törvények szigorú feltételekhez kötik, az azt alkalmazó szervezettől elkülönülő bírói vagy külső engedély szükséges az alkalmazásukhoz. Ezen eszközök alkalmazása a feltételek fennállása esetén nemcsak bűnüldözési célból, hanem a rendőrségről szóló törvényben meghatározott rendészeti vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben írt nemzetbiztonsági célokból is engedélyezhető. E célokat az arra feljogosított szervek határozhatják meg. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény az 1996. március 27-i hatályba lépése óta engedélyez titkos információgyűjtést nemzetbiztonsági célokból, az ennek során alkalmazott eszközök azonban a kor technikai követelményeinek megfelelően változtak. Erre figyelemmel a regionális nyomozó ügyészség nyomozása során nem azt vizsgálta, hogy milyen szoftvert alkalmaztak a hatóságok, hanem azt, hogy a leplezett eszközök vagy titkos információgyűjtés során alkalmazott eszközök felhasználásának törvényi követelményei fennálltak-e. A minősített iratokra is kiterjedő, széles körű nyomozás azt állapította meg, hogy jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazása nem történt.
Bűncselekmény hiányában megszüntette a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazásának bűntette miatt elrendelt nyomozást a Pegasus-ügyben – ez derül ki a Központi Nyomozó Főügyészség közleményéből. Lényegét tekintve a feljelentés arról szólt, hogy egy kémprogram használatával jogellenesen figyelhettek meg több magyar újságírót és ellenzéki politikust. A szerdán kiadott közleményben az áll, hogy a leplezett eszközök – így többek között információs rendszer titkos megfigyelése, lehallgatás – alkalmazását a magyar törvények szigorú feltételekhez kötik, az azt alkalmazó szervezettől elkülönülő bírói vagy külső engedély szükséges az alkalmazásukhoz. Ezen eszközök alkalmazása a feltételek fennállása esetén nemcsak bűnüldözési célból, hanem a rendőrségről szóló törvényben meghatározott rendészeti vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben írt nemzetbiztonsági célokból is engedélyezhető. E célokat az arra feljogosított szervek határozhatják meg.