"Derűs vagyok, legyetek azok ti is! (Szent II. János Pál pápa) Nyíregyháza belvárosában, 2012 szeptemberében nyitotta meg kapuit a Szent Imre Katolikus Gimnázium óvodai tagintézménye, amely jelenleg 4 csoporttal működik.
Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola Alapítva [1921, 1992] Hely Magyarország, Nyíregyháza Típus gimnázium általános iskola kollégium óvoda katolikus iskola Igazgató Tormássiné Kapitány Ágotha OM-azonosító 033665 Elérhetőség Cím 4400, Nyíregyháza, Ungvár sétány 19. Elhelyezkedése Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén é. sz. 47° 58′ 28″, k. h. 21° 43′ 16″ Koordináták: é. 21° 43′ 16″ A Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola weboldala A gimnázium története [ szerkesztés] Az iskola elődje a Királyi Katolikus Főgimnázium 1921 -ben indította el első tanévét. A mai Vásárhelyi Pál Vízügyi és Építőipari Szakközépiskola helyén működött az intézmény. A vidéki tanulók számára 1931 -ben jött létre az Érseki Szent Imre Fiúinternátus a Széchenyi utcán, ahol ma a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Szakképző és Speciális Szakképző Iskolája és Kollégiuma áll.
A sóstói sétányon található, 2017-ben átadott és megszentelt Házaspárok útja stációi mindenkor szabadon látogathatók, hogy minél több emberhez korlátok nélkül eljusson az… Tovább… Házasság hete – Jubiláns házasokat áld meg a főpásztor templomunkban 2022-01-26 Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a Házasság hete alkalmából a Jóisten áldását kéri egyházmegyénk jubiláns évfordulót 2022-ben ünneplő házaspáraira a február 19-én, 18. 00-órakor kezdődő szentmisében a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban. A szentmise után szeretetvendégségre várják a jelenlévőket a plébánián, ezért kérjük, hogy a házaspárok február 10-ig jelezzék részvételi… Tovább… Jó átélni Krisztus egyházának egységét – Ökumenikus imahét Nyíregyházán 2022-01-21 A keresztények egységéért felajánlott imahetet Nyíregyházán is megszervezték. A járványhelyzetre való tekintettel rövidített, háromnapos programot zártak január 18-án a belvárosi református templomban. Igét hirdetett Csordás Gábor szabolcsi prépost, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Lelkipásztori Intézetének igazgatója, a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-templom plébánosa.
Én nem bántam meg, hogy ide jöttünk. A gyerekeim is nagyon szerették/szeretik. A legnagyobb gyerekem nem ide járt, mert akkor még nem volt ez az óvoda, úgyhogy van összehasonlítási alapom. Szívem szerint egy csillagot sem adnék. Azt hittük hogy egy egyházi óvódában szeretetteljes légkör uralkodik, de sajnos pont az ellenkezőjét tapasztaltuk. A gyerekek gyönyörüen megtanulnak imádkozni minden előtt, és utána is, de soha egy versike, mondóka, mese. Megtanulják a szigorú szabálykövetést, és a feltétel nélküli engedelmességet. Ha nem tudja nyugodtan végigülni a gyermek a lelki perceket, akkor ő isten szemében nem jó gyermek. De egy 3-4 éves gyermeknek még nem ez a "dolga". "Dolga" önfeledten játszani, boldogan kacagni, rajzolni (és nemcsak kereszteket), mókázni, madarat etetni, virágot szagolni. Én nem javaslom ezt az óvodát. Nyíregyházán ettől a létesitménytől bármelyik csak jobb választás lehet. Csak dicsérni tudom! Mosolygósak, barátságosak az óvónők és az ott dolgozók is! Vallásos óvoda, ami keresztény értékrendet ad!
Az iskolakezdésre való felkészülés izgalmas időszak a nagycsoportos ovis gyermekek és a szüleik számára is. A tanulási képességek fejlesztésében és az alapkészségek (pl. számolási-, rajz- és íráskészség, finommozgás-koordináció, téri orientáció, kifejezőkészség) fejlesztésében kíván segítséget… Tovább… BÚÉK! Bízzuk újra életünket Krisztusra! Év végi hálaadó szentmisét mutatott be főpásztorunk a társszékesegyházban 2021-12-31 "Hálát adni jöttünk össze az esztendő utolsó estéjén, megköszönni Istennek mindent, amit kaptunk, jót és rosszat egyaránt" – ezekkel a szavakkal köszöntötte Palánki Ferenc, a Debrecen Nyíregyházi Egyházmegye püspöke a 2021-es polgári év utolsó napján bemutatott szentmisén egyházközségünk közösségét. A főpásztorral együtt misézett Csordás Gábor… Tovább… Éjféli szentmisét mutattak be templomunkban – Videófelvétel a liturgiáról 2021-12-25 December 24-én, éjfélkor Jézus Krisztus, a Megváltó születésének ünnepén Bosák Nándor nyugalmazott püspök atya mutatott be ünnepi szentmisét a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban, akivel együtt misézett Csordás Gábor plébános, Jakus Ottó lelkipásztor és Figeczki Balázs nyugalmazott lelkipásztor.
A 2011/2012-es tanévtől elindult az általános iskolai felső tagozat is egy ötödik osztállyal. Felmenő rendszerben az osztályok folyamatos bővülésével 28 osztályra bővül majd az iskola - a tervek szerint - a 2014/2015-ös tanévre. A szentimrés vallási élete napjainkban [ szerkesztés] Az iskolában komoly keresztény nevelés folyik. A színvonalas oktatás mellett az intézmény a tanulók lelki fejlődését is egyengeti. A tanórák keretében hittanórákon vesznek részt a tanulók heti két alkalommal. Az iskolában egy atya is vezeti a közössé ő segítségével a diákok lélekben is felkészülhetnek a nagyobb egyházi ünnepekre, mint karácsony vagy húsvét. Ő kíséri az osztályok lelkigyakorlatát is. A lelki nevelésben a nővéreknek is része van. Az iskola szívében egy kápolna áll, mely az intézmény kincse. Minden diáknak lehetősége van itt imádkozni az óraközi szünetekben, az ünnepi szentmiséket itt végezzük, illetve vasárnaponként a környékbeli híveknek is kitárja kapuit. Nyaranta a diákoknak tábort szerveznek Hernádpetribe, ahol egy szép hetet tölthetnek el és érdekes programokkal szórakoztatják őket.
Vélemények Mi a kezdetektől ismerjük az intézményt, már a második gyermekem jár ide, lassan elballagunk, de nagyon sajnáljuk itthagyni az óvodát. Mint pedagógus és gyógypedagógus hallgató kicsit szakmai szemmel is látom, hogy nagyon-nagyon igényes szakmai munka, sokrétű fejlesztés, gyerekközpontú programok vannak. Nagy hangsúly van pl. a mozgásfejlesztésen, beépítve a mindennapokba, pl. mozgáskotta. Robotméhecskés játék rendszeresen stb. Nem plusz pénzért, hanem mindenkinek. De különóra is van annak, aki igényli: angol, balett, logi-ovi, ovitorna stb. Volt hogy a folyosón ülve vártam a gyerekemet és az óvónő nem tudta, hogy ott vagyok: mivel kihallatszott, hallgattam az óvónőt, hogy mennyire kedvesen-ügyesen beszél a gyerekekkel. Engem ez a jó élmény nagyon meggyőzött. Jó helyen van a gyerekem, nem csak a kirakat a szép, hanem a tartalom is. Szuper projektheteket csinálnak, és pl. havonta egyszer bunki nap van, csak azért mert a gyerekek nagyon szeretnek bunkert építeni. 7. évünket tapossuk az óvodában.
Az ünnepek és kiemelt események, napok a legtöbb kultúrában megtalálhatók. Ezen ünnepek tárgya és formája jelentősen eltérhet, mégis számos közös jellemzővel bírnak. Gyakran kötődnek természeti jelenségekhez, évszakokhoz, és az adott kultúra hiedelemrendszeréből táplálkoznak, ugyanakkor nyitottak arra, hogy lassú befolyásolás, keveredés útján átvegyenek elemeket más népek kultúrájából is. Az ünnepi alkalmak többé-kevésbé meghatározott formával és számos rituáléval járnak, ezek szerepe a kultúra megőrzése és a fontos eseményekre való emlékezés, de a legfontosabb egyetemes céljuk a közösség erősítése. Cikkünkben a jelenleg ismert karácsonyi ünnep kialakulásának folyamatán keresztül mutatjuk be az ünnepi alkalmak lélektanát. A karácsonyt a keresztény világ második legfontosabb ünnepi eseményének tekintik a húsvét után, ugyanakkor a legtöbbek számára inkább a karácsony az emlékezetesebb, nagyobb hatással bíró esemény. (Cikkünkben inkább a legjobban elterjedt, a katolikus és református egyházak december 24 és 25-i karácsonyát említjük, az ortodox egyház január 7-én ünnepel. )
még maga I. Constantinus császár is üldöztette a keresztényeket egészen a Milvius-hídi csatáig, ahol is látomása volt. I. Constantinus császár volt a legelső római uralkodó, aki áttért a keresztény hitre? bár sokak szerint ez csak politikai lépés volt a részéről?, ő adta ki a milánói ediktumot, amely eltörölte a keresztény hit gyakorlásáért kirótt büntetéseket és ő volt az, aki az első niceai zsinaton bevezette a karácsony, vagyis Jézus születésének ünnepét. Nagyon okosan olyan időpontot választottak ennek a kereszténység szempontjából is meghatározó ünnepnek, amely a rómaiak számára is jelentős ünnep volt. Ugyanis nem lehetett egyik pillanatról a másikra egy egész birodalmat más vallás irányába elkötelezni, pláne nem gyökeresen más hagyományokkal. Éppen ezért igyekeztek már előtte is ismert hagyományokhoz, időpontokhoz ragaszkodni, hiszen így az átlagemberek is könnyebben fogadták a változást. Számos szokás, mint például az örökzöldek tisztelete, nemcsak a rómaiak körében volt jellemző, a germánoknál, az egyiptomiaknál és a keltáknál is.
Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt. «" (Mt 2, 1–2) A 17-18. században az otthoni vallásgyakorlásnak köszönhetően sok karácsonyi szokás alakult ki, és egyre szélesebb körben terjedt el a karácsonyfa-állítás, mely a 19. században már egész Európában és a tengerentúlon is tradícióvá nőtte ki magát. Összeállította: Király-Dobos Beatrix | Nyitókép: deviantArt 2011-ben kezdődött a történetem a Facebookon. Online magazinként 2013 óta létezem. Független vagyok. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
Mithrász római császárság egyik legnagyobb istene volt, a köré szerveződött misztériumvallás központi alakja. A negyedik században Krisztus megszületését ünneppé nyilvánították. A keleti egyházban ünnepeltek előbb, méghozzá január 6-án, Jézus megkeresztelkedését, majd a december 25-i karácsonyi ünnep a 4. századtól terjedt el a nyugati egyházban, mint Krisztus megszületésének ünnepe, latin területen 325 után, Konstantinápolyban és Antiókhiában 380 körül, Alexandriában csak 430 körül. Ezért a mai napig a katolikusok és a protestánsok december 25-én, az ortodoxok pedig január 6-án ünnepelnek. Gerard van Honthorst: A pásztorok imádata (1622) Fotó: Wikimédia A karácsony Jézus születésére épül, aki a keresztény hit szerint a megjövendölt Messiás, aki megváltja az embert bűneitől. Jézus istállóban született, mert senki nem adott szállást a szülés előtt álló Máriának és Józsefet. "Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: »Hol van a zsidók királya, aki most született?
Ez valószínűleg az egyre szekulárisabb, a keresztény vallástól eltávolodó társadalmakból ered. A karácsony mint a "szeretet ünnepe", a karácsonyi zenék, szokások és hangulat olyanoknak is jó érzést adnak, akik kevéssé foglalkoznak a vallással, míg a húsvétnak erősebb a vallásos tartalma. (Habár ajándékozni mindkét alkalomkor szokás, a karácsony és húsvét közti különbség a gazdasági mutatókon és költési szokásokon is jelentősen meglátszik – a karácsonyi áruforgalom a húsvétinak a sokszorosa. ) Történelmi kezdetek A modern karácsony egyik gyökere a Yule ünnepe volt. Ezt a germán és skandináv népek körében elterjedt szokást a téli napfordulóra időzítették, december 21-e környékére, ami után már egyre hosszabb napokra számíthattak. A Yule jelentős mulatozással, lakomázással járt és 12 napig is eltarthatott. Az ünnep időzítésében szintén jelentős szerepet játszott, hogy ekkor tudták ideális időpontban levágni a marhákat, amelyeket így nem kellett a szűkös tél folyamán végig etetni. A Yule ünnepéből a skandináv országokban számos szokás máig fennmaradt, például a jókora farönkökből összerakott máglyák égetése karácsony idején.