A zeneszolgáltatást további hasonló szolgáltatások követik majd a közeljövőben" – kommentálta a bejelentést Christopher Laska, a Telenor Magyarország vezérigazgatója. Deezer zene telenor webmail. A szolgáltatással a felhasználók egyszerűen válogathatnak a hazai szerzői jogvédő iroda, az Artisjus által is elismerten jogtiszta, online elérhető zeneszámok kínálatában. A szolgáltatást a Telenor valamennyi ügyfele havidíj nélkül próbálhatja ki az év végéig, sőt ebben az időszakban a Deezer zenehallgatáshoz kapcsolódó adatforgalom is díjmentes (mindehhez aktív adatcsomag szükséges, más típusú adatforgalom az adatkeret terhére történik). A zeneszolgáltatás jövőre 1390 forintos havidíj mellett vehető majd igénybe, az új Smarttarifa Extra tarifáival együtt is elérhető lesz.
A webes felületen egyébként meg is jelenik a Telenor logó, igaz a mobil kliensben még csak az sem. Az együttműködéstől leginkább azt várjuk, hogy a Telenor egy erős kommunikációs kampányt tesz az akció mögé, ami felhívja az emberek figyelmét, hogy már nem kell mp3-at letölteni kalóz oldalakról, s nem kell megelégedni a gagyi hangminőséggel sem, ott van, az egyébként eddig is elérhető cloud zene, ráadásul most ingyen. A promóciós időszak ugyan csak év végig tart, de jövő évtől 1390 forintos havidíjért is igénybe vehető, feltételezhetően a Telenor egyenleg terhére is a szolgáltatás. Jogtiszta, év végéig ingyenes zeneletöltés a Telenornál - IT café Távközlés / Rövid hír. Illetve a brit Orange UK példájából kiindulva előfordulhat, hogy bizonyos feltételekhez kötött kedvezményként is megjelenhet a szolgáltatás, például egy nagyobb díjcsomag extrájaként. A hivatalos bejelentés szeptember 3-án este van, így a regisztrációs oldalt néhány órára elrejtette a szolgáltató, de keddtől minden bizonnyal a Telenor főoldaláról is egyszerűen elérhető majd, így végre eljöhet Magyarországra is a tejjel-mézzel folyó online zenei streaming Kánaán.
03/03 2016. március 03. 10:30 1053 Budapest, Kecskeméti u. 10–12. III. emelet B/19 gyakorló 2016. 10:30 - Dr. Hála József néprajzkutató "Az Év Ősmaradványa, 2016 – a Szent László pénze" címmel tart előadást az ELTE Nyugdíjasklubban. A földtörténeti újkor közepén, mintegy 50 millió évvel ezelőtt a Föld jelentős részét beborító Tethys-óceánban élték virágkorukat az őslénytan által nummuliteszeknek nevezett óriás egysejtűek. Az átlagosan 20-30 mm átmérőjű mészházaik főleg az egykori eocén tenger meszes üledékeiben milliárdszámra maradtak meg a világ számos helyén. Nagy tömegben megtalálhatóak a Kárpát-medencében is (Dunántúl, Felvidék, Erdély). A jellegzetes lencse, érme, korong alakú nummuliteszeket az ókortól kezdve kővé vált lencséknek, pénzeknek hitték, esetenként történelmi személyekhez vagy természetfeletti lényekhez kötött nevekkel illették, eredetüket pedig gyakran mondákkal magyarázták. Magyarországon leginkább Szent László pénzeinek nevezték ezeket az ősmaradványokat. A velük kapcsolatos monda első ismert változata a XV.
Új!! : Szent László pénze és Pozsony · Többet látni » Székelyek A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport. Új!! : Szent László pénze és Székelyek · Többet látni » Tatárok A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták. Új!! : Szent László pénze és Tatárok · Többet látni » Temesvári Pelbárt Boldog Temesvári Pelbárt (Temesvár, 1435 körül – Buda, 1504. január 22. ) ferences szerzetes, skolasztikus író, prédikátor. Új!! : Szent László pénze és Temesvári Pelbárt · Többet látni » Torda Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében. Új!! : Szent László pénze és Torda · Többet látni » 1040 Nincs leírás. Új!! : Szent László pénze és 1040 · Többet látni » 1095 Nincs leírás. Új!! : Szent László pénze és 1095 · Többet látni » 1192 Nincs leírás. Új!! : Szent László pénze és 1192 · Többet látni » 1345 Nincs leírás.
Szent László pénze: Erdélyben található lapos kavicsok, nummulit ok. - A László kir. tiszt-ét kifejező természetmagyarázó monda szerint "Mikoron az gonosz tatárokat űzné és el nem szaladhatnának előtte, nagy bőséggel hányják vala el pénzt és ezüstmarhát, drága ruhákat az útakon, hogy a magyar sereg reá esvén, tovább szaladhatnának előttébb. Azt látván Szent László királ, imádságot tén (tett) és ottan bálvánnyá változának. Kinek bizonyságát vallják mindez mai napiglag es, kik Erdél fele mennek, hol ott es nagy szép kűfők vannak. " (Temesvári Pelbárt nyomán az Érdy-kódex). E mondát a tordai nép már fordítva emlegeti: a kunoktól üldözött Szt László dobja el az aranyakat, hogy egérutat nyerjen. Ezek azonban kővé válnak a kunok markában. **
Az egysejtűek tényleg végtelenül unalmas lények, de Szent László parádésan leckéztette meg velük kapzsi vitézeit. Történt egyszer, hogy a vérszomjas, pogány kunok erős ostrom alá vették Kolozsvárt, és egy idő után igencsak szorongatták a várost. Mikor Szent László király értesült a bajról, nyomban harcba hívta a magyarokat, erős sereggel támadt az ostromlókra. Vitézei remekül küzdöttek, ütötték-vágták az ellenséget, a kun horda futásnak eredt. Nyomukban a magyarokkal. Veszettül aprították a menekülőket, nem volt kérdés, hogy mind egy szálig levágják őket. Ekkor a kun vezérnek mentő ötlete támadt, megnyitotta tarisznyáját, és mintha csak magot vetne a barázdák közé, úgy szórta szét a sok zsákmányolt aranypénzt. A magyarok eszét elvette a pénz Megértették harcosai is, így tett mindegyikük. Számításuk bevált, a magyarok eszét elvette a kapzsiság: kunról, dicsőségről megfeledkezve leugráltak lovaikról, kapkodták fel a heverő aranyat. Hiába dörgött László király, hogy hagyják kincset, megvárja az őket, űzzék-vágják a kunt, szavára senki nem figyelt.
" …Egyetlenegyszer kényszerült megfutamodni a világhíres vitéz László király az ellenség elől, mert egymagára maradt, s amint körülnézett, látta, hogy hiábavaló nagy ereje, vitézsége: nem verhet le százakat egyedül. Érezte, hogy szüksége van rá még a magyarnak (a fűszál is feltámadt ellene), megsarkantyúzta hát kedves Szög paripáját, s nekivágtatott a tordai hegyeknek. - Utána! Utána! – ordították a kunok, hogy ég-föld zúgott az ordításuktól. Ha Lászlót kézre keríthetik, övék lesz a magyar föld: mind László után vetették magukat. Véres hab vert ki a paripáján, már-már utolérték a kunok. Még egy pillanat, s a magyarok aztán sírathatják Szent László királyt. - Ó, Uram, segély! – fohászkodott föl László, szemét az égre emelvén. S ím, abban a pillanatban kettéhasadt a tordai hegy: László háta mögött rettentő nagy hasadék tátongott. A kunok döbbenve állottak meg a hasadék partján, de amerre néztek, nagy hosszúságban húzódott a hasadék, László meg csöndes, lassú léptekben mendegélt tovább, vissza az ő népéhez.
Hihetetlenül sok maradt meg belőlük, olykor tonnaszám találhatók főleg az eocén kori, tengeri eredetű mészkő- és márgarétegekben – tudjuk meg a Természet Világából. Nummilites (Wikipedia)A mészvázú Foraminiferákhoz tartozik, ezek rendszerint nagyon aprók, szilárd vázuk csak mikroszkóp alatt látszik, ami egysejtűekről lévén szó, nem is meglepő. Annál inkább az, hogy a nummulites ekkorára nőtt, a rekordot egy 16 centi átmérőjű "apróság" tartja: parányok között ő volt az óriás. Egykoron hatalmas egyedszámát mutatja, hogy mészvázaik egyes helyeken tíz méteres réteget alkotnak. Településnevek is őrzik az emlékét A sekély, meleg, világos és oxigénben gazdag trópusi, szubtrópusi tengerekben éltek kissé az iszapba süppedve, vagy állábaikkal növényekbe kapaszkodva. Amíg éltek, héjuk vékony, áttetszően hártyaszerű lehetett, csak a kövületté válás során nehezedtek el, amikor pórusaikba ásványi anyagok rakódtak le. Feltehető, hogy az áttetsző héj mögött az egysejtű zöldalgákkal vagy kovaalgákkal élt együtt.
Engedélyezi, hogy a értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.