Értékelés: 3 szavazatból Képesek vagyunk-e ma is a négy sarkalatos erény _ az igazságosság, a mértékletesség, a lelki erősség és az okosság _ mentén élni az életünket, vagy ez csupán utópia egy olyan társadalomban, amely morális válságot él meg, mert elvesztette a kapaszkodóit? Többek között erre keresi a választ az Idők jelei vitairatokban a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a Professzorok Batthyány Köre. Stáblista:
"A film teljes egészében magával ragadott. Meggyőződésem, hogy egy ilyen, gondolkodásra ösztönző alkotás sokkal inkább célba talál, mint bármilyen didaktikus mondanivaló" – nyilatkozta Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek. Akik eddig megnézték a filmet, egyetértettek abban, hogy erős gondolatok, őszinte érzelmek és emberi megnyilvánulások hatják át a képkockákat, és egyértelműen látszik, hogy nem sablonos, előre "legyártott" beszélgetéseket hallunk és látunk. Ezek gondolatmenetei könnyen továbbfűzhetőek, és újabb – a fiatalok érzelmi intelligenciáját is fejlesztő – fontos témákat vethetnek fel. Az idők jelei c. film Nemzeti Kulturális Alap és a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásának köszönhetően a világhálón mindenki számára ingyenesen elérhető. Sári Judit 2018-10-07
A mezők bármelyike illeszkedjen A mezők mind illeszkedjen Könyv Film Zene Kotta Hangoskönyv eKönyv Antikvár Játék Ajándék Akciók Újdonságok Előrendelhető Szállítás: 3-7 munkanap Személyes ajánlatunk Önnek Részletesen erről a termékről Termékadatok Cím: Az idők jelei [antikvár] Megjelenés: 2002. január 01. ISBN: 9632041437 Sarvananda Bluestone, dr. művei Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt. A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges. Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva. Új vásárló vagyok! új vásárlóval indíthatsz rendelést............ x
Ezzel magyarázható, hogy már a bemutatón nagy sikert aratott a film, mely megszólít minden jóakaratú embert, korra, nemre és felekezetre való tekintet nélkül. "A film teljes egészében magával ragadott. Meggyőződésem, hogy egy ilyen, gondolkodásra ösztönző alkotás sokkal inkább célba talál, mint bármilyen didaktikus mondanivaló. " – nyilatkozta Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek. Akik eddig megnézték a filmet, egyetértettek abban, hogy erős gondolatok, őszinte érzelmek és emberi megnyilvánulások hatják át a képkockákat, és egyértelműen látszik, hogy nem sablonos, előre "legyártott" beszélgetéseket hallunk és látunk. Emiatt könnyedén tovább fűzhetőek a különböző gondolatmenetek, és felvethetőek fontos témák, melyek a fiatalság érzelmi intelligenciáját is fejlesztik. Hosszas jogi előkészületet követően minden érdeklődő számára a világhálón is elérhetővé és letölthetővé vált Az idők jelei c. film. Az ingyenes és szabad felhasználás a Nemzeti Kulturális Alap és a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásának köszönhető.
Az elmúlt években a KÉSZ, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre közösen dolgozott Az idők jelei elnevezésű programon, melynek eredményeként 2018-ban született meg Az idők jelei c. film, mely az erények megjelenési formáit, mindennapi szerepét, fontosságát mutatja be újszerű, izgalmas módon. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre 2015 tavaszán kezdett együtt dolgozni Az idők jelei projekt keretében. A három szervezet keresztény alapokon elemezte a magyar társadalom, a közélet és a politika helyzetét. Megvizsgálta, melyek ma Magyarországon a legfontosabb társadalmi kérdések, és ezekre milyen, speciálisan keresztény válaszok adhatók. Így született meg 2015. október 30-án az első vitairat, majd a füzetet kiegészítő tanulmánykötet. A tizenhat területet feldolgozó anyag kedvező fogadtatásra talált, melyet 2016-ban tíz állomásból álló országjáró konferenciasorozat keretében mutattak be.
Magyarul Három császár szövetsége - Lexikon:: | Karaoke Zanza v. Hármas-szövetség, igy nevezik azt a megállapodást, mely az ausztriai császár-magyar király, a német császár, valamint az orosz cár között e század hetvenes éveinek elején létrejött s véglegesnek 1872 szept. "Három császár szövetsége": formalitás vagy külpolitikai szükséglet?. havától tekintetett, amidőn az elől nevezett két uralkodó külügyminisztereik kiséretében Vilmos császár látogatására Berlinbe érkeztek és a külpolitikai ügyeket is tanácskozásaik körébe vonták. A gyanakodó francia sajtó ebben az 1815-ki szent szövetség megujítását látta, mely a népszabadság, különösen pedig a köztársasági irány ellen alakult és az uj francia köztársaság szükségesnek hitte nagy hadi készületekkel védekezni. Valóban pedig nem volt egyéb, mint a három nagyhatalmasság egyetértése arra nézve, hogy a dolgoknak a prágai és a frankfurti béke által keletkezett uj rendjébe belenyugosznak, vagyis a létező állapotokat jogosaknak elismerik és a népek életének békés fejlődésére alapul fogadják, védelmezik. Egy nemét képezte tehát a békeszövetségnek és igy azt is magában foglalta, hogy se Franciaország «revanche»-törekvései a nevezett hatalmaknál támogatásra nem találnak, se pedig Oroszország nem fogja a keleti kérdést a szláv-törekvések szempontjából erőszakos megoldásra vezetni.
A paktumot Bismarck, a Német Birodalom kancellárja kezdeményezte, azzal a céllal, hogy a porosz–francia háborúban legyőzött Franciaországot külpolitikai elszigeteltségben tartsa, és gátolja annak közeledését Oroszországhoz. A szerződés Bismarck német kancellár 1871–1890 között folytatott többoldalú európai nagyhatalmi szövetségi politikának egyik állomása. Az 1873 -as megállapodást néha Három császár szövetségének is nevezik, de ez a kifejezés elsődlegesen az 1881 -es háromoldalú katonai szerződésre, a Három császár szövetségére (Dreikaiserbund) van fenntartva. Az orosz szakirodalom az 1873-as és az 1881-es szerződéseket a három imperátor "első" és "második" szövetségeként tartja nyilván. Németország, az Osztrák–Magyar Monarchia és Oroszország szövetsége, amelyet 1873-ban kötöttek. Három császár szövetsége-Célkitűzés, forrás Célkitűzés, eszközök Az elemzés célja az első világháborút megelőző nemzetközi politikai erőviszonyok feltárása a három császár szövetségének alapító okirata segítségével.
Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] További információ [ szerkesztés] Ormos Mária – Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Felemelkedés és hanyatlás, 1814–1945. Osiris kiadó, Budapest, 1998. ( 163-165. old. ) Font Márta – Krausz Tamás – Niederhauser Emil – Szvák Gyula: Oroszország története, Budapest, 1997, Maecenas. (367-368. ) E. Bourgeois – G. Pagès: Les origines et les responsabilités de la Grande Guerre, Paris, Hachette, 1921. Klaus Hildebrand: Das vergangene Reich: Deutsche Außenpolitik von Bismarck bis Hitler 1871-1945, Studienausgabe, Oldenbourg, 2008. Németország, az Osztrák–Magyar Monarchia és Oroszország szövetsége, amelyet 1873-ban kötöttek. Előzmények [ szerkesztés] A hatalmi egyensúly megbomlása és az 1870-71-es porosz–francia háború alkalmat adott Gorcsakov hercegnek, az Orosz Birodalom államkancellárának és külügyminiszterének, hogy felszámolja a krími háborút lezáró 1856-os párizsi béke rendelkezéseit, felmondja a Fekete-tenger partján az erődök építésének és a hadiflotta tartásának tilalmát.