Legfontosabb különbség a három tárhely között az, hogy míg Ügyfélkapu és Hivatali kapu regisztrációból több is lehet, addig minden gazdálkodó szervezetnek egyetlen Cégkapuja lehet. Ez össze is függ a címzéssel: a jogalkotó olyan egyszerű és egyedi azonosítót keresett, amivel egyértelműen és jól azonosítható egy gazdálkodó szervezet. A cégkapus cím alapja tehát az adószám: annak első 8 számjegye teljesen egyedi, csak arra a szervezetre jellemző, így tökéletesen megfelelt erre a célra. Cégkapu és az iratkezelés A Cégkapus elérésre a böngészős megoldás mellett gépi interfészes kiépítési lehetőség is fennáll hasonlóan a Hivatali kapuhoz. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy szervezet már rendelkezik Cégkapu regisztrációval, webes felület használata nélkül, webservice használatával automatikus gépi csatlakozásra, gépi dokumentum küldésre és fogadásra van lehetőségük. A Cégkapura is igaz alapvetően az, amit a Hivatali kapuról és annak iratkezelési vonatkozásairól szóló cikkünkben írtunk: a Cégkapus iratmozgatások mögé iratkezelő rendszert lehet tenni, és a webservice hívások segítségével automatizálható a dokumentum küldése és fogadása.
E tájékoztatás a 2018. január 1-jét megelőzően indult peres eljárások tekintetében alkalmazandó. 2016. július 1. napjától a törvényben meghatározott esetekben és személyi körben kötelező a bírósággal való elektronikus kapcsolattartás a 2015. évi CCXII. törvény alapján. A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21. ) Korm. rendelet (Szeüsz R. ) 120. § (2) bekezdésének b) pontjában megjelölt ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás részszolgáltatásaként a közigazgatási szerv (hatóság) azonosítását biztosító hozzárendelt jelszavas azonosításon alapuló elérhetőség ellenőrzéssel is lehetőség van beadvány benyújtására. A beadványok Hivatali kapun keresztül történő beküldésére három esetben van lehetőség. I. Közigazgatási szervek/hivatalok Közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben a közigazgatási szerv - ha nem ügyvédi képviselettel jár el – a felperes keresetlevelét, valamint minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot a közigazgatási szerv azonosítását biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével jár el, ha azzal rendelkezik.
A Cégkapu kezelésében alapvetően kétféle szerepkör van: a megbízott és az ügykezelő. Megkülönböztetett szerepe van az ún. cégkapumegbízottnak, amelyből csak egy lehet szervezetenként. Ő az a személy, akit a gazdálkodó szervezet megbízott azzal a feladattal, hogy a cég hivatalos elektronikus címét, tárhelyét kezelje a munkáltató nevében. Ez a szerepkör egyébként lényegében megegyezik azzal, ami a hivatali kapus cím esetében a kapcsolattartó betölt. A cégkapumegbízott feladatához tartozik az ügyintézők regisztrálásának elvégzése is: azokat az ügyintézőket, akik a gazdálkodó szervezet nevében jogosultak eljárni, és részt vesznek az elektronikus ügyintézésben, a cégkapumegbízott regisztrálja 5. Ügyfélkapu, Hivatali kapu, Cégkapu A Cégkapu lényegében ugyanazt a szerepet tölti be a gazdálkodó szervezetek életében, mint az Ügyfélkapu a természetes személyek, és a Hivatali kapu a hatóságok esetében. Bár a működésük elég hasonló, sőt, a megújult tárhely szolgáltatási felület 6 egyenesen közös mindhárom esetében – az azonosítástól, jogosultságtól függ az, hogy ki és mit ér el –, azért eltérések, összefüggések és jelentős különbségek is vannak köztük.
chevron_right Hivatali kapu 2017. 08. 27., 10:24 0 Tisztelt Szakértők! Kérem, magyarázzák el (egy kft. esetében), hogy igazából mi a különbség az ügyfélkapu, a cégkapu, hivatali kapu között! Egy cégnek van már ügyfélkapuja, cégkapuja, kell-e hivatali kapu is? Tisztelettel: Arany Tamás A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ
Így a hitelesített dokumentum már a letöltések között lesz a gépünkön. HITELESÍTÉS UTÁN A DOKUMENTUM MÁR NEM VÁLTOZTATHATÓ, NEM SZERKESZTHETŐ!
Bevezetés az értékesítés témaköréhez Minden vállalkozás egyik alapvető célja, hogy nyereséget vagy más néven profitot realizáljon. A nyereség a bevételek és ráfordítások különbözeteként áll elő. Ebben a részben a bevételek típusaival fogunk foglalkozni. A vállalkozás bevételt realizál, amikor terméket vagy szolgáltatást értékesít vevője számára és a vevő a teljesítést elfogadja. Értékesítés nettó árbevétele Az eredménykimutatásban értékesítés nettó árbevétele címszó alatt szerepel a vállalkozás fő tevékenysége során megszerzett és realizált bevételek értéke. Az elszámolás egyik alapvető feltétele, hogy a partner vevő elfogadja a teljesítést. Az elfogadás feltételezi, hogy a szerződésben rögzített feltételeknek megfelelően megtörtént a teljesítés, és erről a vevő írásban nyilatkozott. Szolgáltatásnyújtás esetén a vevő úgynevezett teljesítési igazolást állít ki, míg termékértékesítés esetén a szállítólevélen aláírásával jelzi az elfogadott teljesítést. Az árbevételt a beszámolóban belföldi és export bontásban kell bemutatni.
chevron_right értékesítés nettó árbevétele cimke (2 találat) 2, 5 milliárd forint keretösszegű támogatás nyílik mezőgazdasági kisüzemeknek Cikk A Vidékfejlesztési program keretében megjelent a mezőgazdasági kisüzemek támogatására 2, 5 milliárd forint keretösszeggel kiírt pályázati felhívás – olvasható az Agrárminisztérium (AM) honlapján. 2020. 01. 10. A bevétel számviteli elhatárolása 2020. január 1. Kérdés Tisztelt Szakértő! A törvényhely alkalmazható-e a 2019. évi beszámoló elkészítésénél? Ha igen milyen feltételekkel? Két cikk jelent meg a honlapon a számviteli törvény 2020 január 1-jei változásával, a nettó árbevétel elhatárolásával kapcsolatban. Kérdésem – ahogy a címben is jeleztem – ehhez a témához és a magyarázatához kapcsolódik. Számviteli törvény 72. § 2-(4a) * Az értékesítés nettó árbevételét: a) növeli az az összeg, amellyel a szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének teljesítési fok arányában számított összege meghaladja a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban – az e bekezdés, a (2)-(4) bekezdés és a 73.
Az árbevétel vagy más néven értékesítés nettó árbevétele a következő tartalmi elemeket kell, hogy tartalmazza a számviteli törvény szerint: Árbevétel Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét.
§ alapján – elszámolt árbevételt, b) csökkenti az az összeg, amellyel a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban – az e bekezdés, a (2)–(4) bekezdés és a 73. § alapján – elszámolt árbevétel meghaladja a szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének teljesítési fok arányában számított összegét. 177. § (77) * E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 3. § (4) bekezdés 11-13. pontját, 28. § (3a) bekezdését, 32. § (8) bekezdését, 44. § (7) bekezdését, 62. § (2) bekezdését, 72. § (4a) bekezdését, 98. § b) pontját a 2020. január 1-je előtt megkötött szerződésekre nem kötelező alkalmazni. c) (78) * Ha a vállalkozó a 2020. január 1-je előtt megkötött szerződésekre alkalmazza az e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. § (4) bekezdés 11–13. § b) pontját, úgy az érintett szerződésekre, az e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. törvénnyel hatályon kívül helyezett 62.