(Főmondati, német segédige első múlt időben – A barátaim jól meg tudták oldani a feladatot. ) Meine Freunde haben die Aufgabe gut lösen können. (Főmondati, német segédige második múlt időben – A barátaim jól meg tudták oldani a feladatot. ) Ich will im Sommer nach Griechenland fahren. (Főmondati, német segédige jelen időben – Nyáron el akarok utazni Görögországba. ) (Er/sie wollte ins Kino gehen), aber er/sie konnte keine Karte kaufen. (Mellékmondati egyenes szórend, német segédige első múlt időben – Moziba szeretett volna menni, de nem tudott jegyet venni. ) Német időbeli és módbeli segédigék: (Ich habe kein Geld), so kann ich nicht zum Plattensee fahren. ((Nincs elég pénzem), így nem tudok a Balatonra utazni). Pl. : (Ich hatte kein Geld), so konnte ich nicht zum Plattensee fahren. ((Nem volt pénzem), így nem tudtam a Balatonra utazni). 2. 6. A német módbeli segédigék beépítése második múlt (Perfekt) idejű, mellékmondati, fordított szórendű szerkezetbe 6. táblázat – Német nyelvtan – A német módbeli segédigék második múlt (Perfekt) idejű, fordított szórendű mellékmondatokban Pl.
Grammatik (nyelvtani összefoglaló): A mondatban a módbeli segédige általában egy főige főnévi igenevével együtt szerepel zu szócska nélkül. A főigével együtt azt fejezi ki, hogy a mondat alanya hogyan viszonyul a cselekvéshez, történéshez, tehát az alany képes-e, akarja-e, óhajtja-e stb. megtenni a cselekvést. • A németben 6 módbeli segédige van, használatuk gyakori, ragozásuk rendhagyó. Fontos! • A módbeli segédigék keretes mondatot hoznak létre: a második helyen áll a módbeli segédige, a mondat legvégén pedig a főige Infinitívje. z. B. : Ich mag abends fernsehen. A módbeli segédigék jelentésének összefoglalása Néha csak árnyalatnyi jelentéskülönbség van az egyes módbeli segédigék között. Így nagyon fontos jelentésükkel tisztában lenni: • A lehetőség kifejezésére a können és a mögen módbeli segédigéket használjuk: Wir können in einer Stunde in der Innenstadt sein. (Ennek a reális lehetősége fennáll. ) Das mag sein. (A beszélő hisz a lehetőségben, azonban nem biztos, hogy ez reális. )
A módbeli segédige és a főige főnévi igeneve mondatkeretet alkotnak, tehát a főnévi igenév a mondat végére kerül, a többi mondatrész a kettő között telepszik le. (Pl. Ich will heute mit dir viel Pizza und Spaghetti essen). Mint ahogy a will és willst alakokból sejthető, a német módbeli segédigék ragozása jelen időben sajnos rendhagyó. törvény, Tízparancsolat, erkölcsi előírás) is lehet. Sokszor nem csak "kell", hanem felszólító mód is lehet a magyar fordítása. Erkölcsi kötelességnél azt fejezi ki, hogy "illik": Der Mensch soll seinen Nächsten lieben, wie sich selbst – Szeretned kell / Szeresd felebarátodat, mint magadat. Man soll nicht töten – Ne ölj! Man soll immer die Wahrheit sagen – mindig igazat kell/kellene mondani. Feltételes jelen időben (sollte) kifejezhetünk vele tanácsot, javaslatot ("kellene" jelentéssel): Du solltest nicht so viel essen! – Nem kellene olyan sokat enned! Haladóknak: Ugyancsak feltételes jelen időben sajátos mondattani szerepe lehet. A feltételes mellékmondat elejéről elhagyjuk a wenn (ha) kötőszót, helyére a sollte ragozott alakja kerül.
Így a mellékmondat a ragozott igével az elején úgy fog kinézni, mintha egy kérdőmondat lenne: Wenn er nicht käme, könnten wir nicht arbeiten. → Sollte er nicht kommen, (so) könnten wir nicht arbeiten. (Ha/Amennyiben nem jönne, nem tudnánk dolgozni. ) A módbeli segédigéknek az említett jelentésükön kívül ún. Leginkább a külső körülményekből adódó kényszert fejezi ki. VIGYÁZAT! A "nekem kell", "neked kell", stb. németül úgy van, hogy "én kellek", "te kellesz", stb. Tehát nincs a mondatban mir, dir! A "kell" mellett a "nekem", "neked" szavakat nem fordítja szó szerint a német! Ich muss viel arbeiten – Sokat kell dolgoznom. Was musst du morgen machen? – Mit kell csinálnod holnap? A gehen és fahren igék elmaradhatnak a müssen mellől: Ich muss nach Hause – Haza kell mennem/utaznom. A "kell" fogalmát logikai érvelésben is kifejezheti a müssen. Érthetően megfogalmazva ez azt jelenti, hogy egy összetett mondatunk van, melyben a "kell" mellett a mondatban "ha", "különben", vagy hasonló jelentésű szó is áll.
Térkép a középkorból: A koreai Cho'ondhado világtérkép Forrás: a szerző fényképe – Szöul Korea több fontos alkotással járult hozzá a kartográfia történetéhez, de egyik sem olyan szép és misztikus, mint a "Cho'onhado" néven ismert térkép. A hozzá hasonló térképek pontos adatai és szerzők kiléte is rejtély, stílusuk a 16. században alakult ki, és népszerűségük tetőpontja a 19. század végén volt (különösen a nyugati látogatók körében). A fenti képen látható speciális koreai térkép az 1760-as években készült. "Cho'ondhado" világtérkép, koreai szemszögből, amely összesen 144 helyet tüntet fel. A térkép közepén található Ázsia, középpontjában Kínával, és a belső központi kontinensen több mint 50 helynév található szigetek formájában ábrázolva (Korea, Kambodzsa, Sziám, Japán). A központi kontinenst egy zárt tenger veszi körül. Ezt követi a külső kör Európa, Afrika és Amerika földrajzi helyeivel. A Föld politikai és gazdasági térképe - Gazdasági szakkönyv - SALDO kiadó - gazdasági, pénzügyi, adó és számviteli szakkönyvek, szaklapok. Európa a térkép bal felső sarkában, Dél-Amerika pedig a térkép jobb alsó sarkában található. A külső "kontinens-gyűrűt" szintén egy, a külső világot magába záró tenger vesz körül.
Vásárláshoz kattintson ide!
Várostérkép Olyan nagy- vagy közepes méretarányú közvetlen tájékozódást szolgáló térképek, amelyek a települések belterületi (lakóterületi) részét mutatják be és ábrázolásmódjuk elsősorban a közlekedésre alkalmas közterületek kiemelését, valamint a település életében fontos objektumok feltüntetését célozza meg. Autótérkép ( autóstérkép) Olyan közvetlen tájékozódást szolgáló térképtípus, amelynek segítségével két objektum közötti, autóval járható, legrövidebb közút, az útminőség figyelembe vételével leolvasható. Általános földrajzi térkép Olyan közepes és kis méretarányú térképek, amelyek egy adott terület mind természeti, mind társadalmi eredetű jellemzőit mutatják be, a méretarány adta lehetőségek legteljesebb kihasználásával. E térképtípusokon a természeti és a társadalmi eredetű részletek egyensúlyban vannak egymással. Igazgatási térkép Olyan közepes vagy kis méretarányú térképek, amelyek a társadalom által létrehozott különböző jellegű igazgatási egységeket, azok határait és szintjeit, valamint a igazgatási funkciókkal ellátott objektumokat ábrázolják.