Könyv – Simai Mihály: A világgazdaság a XXI. század forgatagában - Új trendek és stratégiák – Akadémiai Kiadó 2008 A világgazdaság a XXI. század forgatagában - Új trendek és stratégiák + 404 pont Simai Mihály Akadémiai Kiadó, 2008 Kötés: CÉRNAFŰZÖTT, KEMÉNYTÁBLÁS, 428 oldal Minőség: jó állapotú antikvár könyv Leírás: megkímélt, szép állapotban, néhány helyen ceruzával aláhúzás Kategória: Társadalompolitika Utolsó ismert ár: 4040 Ft Ez a könyv jelenleg nem elérhető nálunk. Előjegyzéssel értesítést kérhet, ha sikerül beszereznünk egy hasonló példányt. Az értesítő levél után Önnek meg kell rendelnie a könyvet. Simai Mihály A Világgazdaság A Xxi Század Forgatagában | A Világgazdaság A Xxi. Század Forgatagában. Új Trendek És Stratégiák (Budapest, 2007). Fülszöveg A könyv megvilágítja a globális politikai, társadalmi és gazdasági viszonyokat meghatározó intézmények, államok, nemzetközi szervezetek, transznacionális társaságok és a civil társadalom helyét és szerepét, érdek és értékviszonyait, fejlődésük fenntarthatóságával és a nemzetközi versennyel összefüggő döntéseik fő ösztönzőit, kölcsönhatásait, globális és regionális következményeit.
A nemzetközi vállalkozások ágazati megoszlása 298 5. Lego Minifigurák - Kockafalu Simai Mihály: A világgazdaság a XXI. század forgatagában - Új trendek és stratégiák | bookline A világgazdaság a XXI. század forgatagában (dedikált) - Simai Mihály - Régikönyvek webáruház
A világgazdasági fejlődés trendjei és problémái a XXI. században 98 3. A tudomány új szerepe és a technikai fejlődés világgazdasági rendszere 107 4. A világgazdaság méretei és növekedésének távlatai 127 5. A "fekete világgazdaság" 135 6. A globális modellek: a tudomány új módszerei és kísérletei 137 II. A világgazdaság átalakuló szerkezeti rendszere és az új globális munkamegosztás formálódása a XXI. században 142 1. A szerkezeti rendszer fogalma és változásainak jelentősége 142 2. Simai Mihály: A világgazdaság a XXI. század forgatagában - Új trendek és stratégiák | könyv | bookline. A világgazdaság új növekedési központjai a XXI. században 145 3. A reálgazdaság, a szolgáltatások és a "papírgazdaság" 150 III. A világfejlődés fenntarthatósága: a XXI. század egyik alapvető kérdése 187 1. A fenntartható fejlődés fogalmáról 187 2. A fenntartható fejlődés feltételei a XXI. század globális rendszerében 190 3. A fenntartható mezőgazdasági fejlődés feltételei 198 4. A fenntartható fogyasztás és a világtermelés szerkezeti összefüggései 202 5. A fenntartható fejlődés az Európai Unióban 210 HARMADIK RÉSZ A világgazdasági kapcsolatok hálózata és a nemzetközi gazdasági együttműködési rendszerek 213 I.
Valóság 1977. január-december [antikvár] A. D. Svejcer, Ágh Attila, Alain Touraine, Almási Miklós, Andorka Rudolf, André Malraux, Arnold Gehlen, B. A. Grusin, Bakcsi György, Balla Margit, Bán Imre, Bánlaky Pál, Barnaföldi Gábor, Barta Imre, Béki Gabriella, Belohorszky Pál, Berecz János, Berend T. Iván, Berend Zsuzsa, Berényi Gábor, Bodri Ferenc, Bódy Gábor, Bognár József, Bojtár Endre, Borsányi György, Budai Aurél, C. Hitchens, Carlo Salinari, Csalog Judit, Csíkszentmihályi Róbert, Csingiz Ajtmatov, Csiszér Ágnes, D. Sz.
A fehérjék képesek zsírokra és szénhidrátokká alakulni. De nem válhatnak fehérjékké. Ezért ezeknek a vegyületeknek a hiánya különösen veszélyes az élő szervezet számára. A fehérjék asszimilációja során felszabaduló energia kicsi és alacsonyabb ebben a tekintetben a zsírok és szénhidrátok esetében. Ezek azonban az esszenciális aminosavak forrása a szervezetben. Hogyan lehet megérteni, hogy a testben nincs fehérje? Az a személy, aki az egészségi állapot rosszabbodik, gyors kimerültség és kimerültség jön. Fehérjék - szerkezete és tulajdonságai a kémia területén Schülerlexikon Lernhelfer. Kiváló fehérjeforrások a különböző búza-, hús- és haltermékek, tejtermékek, tojások és bizonyos hüvelyes növények. Fontos tudni nem csak a fehérjék fizikai tulajdonságait, hanem a kémiai, valamint a biológiai szempontból a test számára fontos jelentőséggel bírnak. A fehérje vegyületek egyedülállóak abban az értelemben, hogy az esszenciális aminosavak forrásai, amelyek az emberi test normál működéséhez szükségesek. >
Így alakulnak ki a sejt membránjai, a riboszómák, a sejtszervecskék, a sejtek és a szövetek. VIII. Szerkezeti fehérjék A sejtek, szövetek, szervezetek alakját, rugalmasságát fehérjék biztosítják. A kollagén a test fehérjéinek 30%-át teszi ki. Molekuláris szinten hosszú, rugalmas fehérjeszálakból épül fel. A kollagénszálak hajlékonyak, de a nyújtásnak ellenállnak. A kollagénnek köszönhetjük szöveteink mechanikai ellenállását. Fehérjék kémiai tulajdonságai by Vivi Varga. IX. Szervezetünk védelmezői - az immunrendszer fehérjéi A testnedvekben számos olyan fehérje van jelen, amelynek az a feladata, hogy külső támadás esetén védelmet nyújtson. Az első lépés a betolakodó felismerése és megjelölése, ezt követi a megsemmisítés vagy eltávolítás folyamata, amelyben egy fehérjékből és sejtekből bonyolult rendszerbe szervezett "hadsereg vesz részt". X. Enzimek - molekuláris "nanogépek" Az enzimek katalizátor fehérjék. Felgyorsítanak olyan kémiai folyamatokat, amelyek az élet körülményei között nem, vagy csak nagyon lassan mennének végbe. Egy-egy sejtben enzimek sokaságának összehangolt működése folyik.
Az állatok és növények sejtjei szintén fehérjékből állnak. A fehérjék az élet alapanyaga. A fehérjék a testben/a sejtekben való működésük szerint különböző csoportokra oszthatók. A fehérjéket étellel kell fogyasztani. A legtöbb növény ezeket a létfontosságú anyagokat képes előállítani. Az embereknek és az állatoknak fehérjéket kell befogadniuk testükhöz. Fehérjék átalakulása a testben A test saját fehérjéinek felépítéséhez a fehérjéket táplálékkal kell bevinni. Az enzimek segítségével az ételből származó fehérjék emésztőrendszerünkben vízoldható komponenseikre, aminosavakra bomlanak. Ebben a formában fel lehet venni és szállítani. Sulinet Tudásbázis. Az aminosavakból a sejtek a riboszómák fehérjeszintézisében új kapcsolatok révén saját tipikus fehérjéiket alkotják. Becslések szerint egy fejlettebb szervezet 10 000–1 000 000 000 különböző fehérjét tartalmaz. A fehérjéket alkotó polipeptidláncok emésztőrendszerünkben lebomlanak A fehérjék szintézise és felépítése A sejtek fehérjéket szintetizálnak a riboszómákon.
A hőmozgás hatására a másodlagos kötések helyenként könnyen felszakadnak, nagyfokú mozgékonyságot biztosítva a szerkezetnek. A fehérjék komplex kölcsönhatásait és működését az egyedi felszíni mintázat és a mozgékony térszerkezet biztosítja. V. Az önszerveződés képessége Talán a legcsodálatraméltóbb tulajdonsága a polipeptidláncnak, hogy vizes közegben képes az aminosavsorrendjének megfelelő, egyedi gombolyagba szerveződni külső irányítás nélkül. Az ehhez szükséges információt a kémiai szerkezet hordozza. A bonyolult rendszerek önszerveződését "jól tervezett" polipeptidlánc teszi lehetővé. A tervrajz hosszú evolúciós folyamat terméke. VI. Fehérjetervezés A fehérjék térszerkezete és működése túlságosan bonyolult módon függ a kémiai szerkezettől, az aminosavsorrendtől. Ezért ma még nem tudunk ab initio fehérjét tervezni, de meg tudjuk változtatni a fehérjék számos tulajdonságát, és például baktériumokkal termeltetni tudunk bizonyos fehérjéket. VII. További önszerveződés A kész fehérjék egyedi felszíni mintázatuk és nem-kovalens kötést képző tulajdonságaik révén képesek egymással és más molekulákkal további bonyolult szerkezeti és funkcionális egységeket képezni.
Mielőtt a legfontosabb fizikai ésa fehérje kémiai tulajdonságai, tudnod kell, hogy melyik áll, milyen szerkezete van. A fehérjék fontos természetes biopolimerek, ennek alapja aminosavak. Mi az aminosavak Ezek szerves vegyületek, amelyekbenkarboxil- és aminocsoportokat tartalmaznak. Az első csoportnak köszönhetően szén, oxigén és hidrogén, a másik - nitrogén és hidrogén. A legfontosabbak az alfa-aminosavak, mivel ezek szükségesek a fehérjék kialakulásához. Vannak esszenciális aminosavak, amelyeknevezik proteinogénnek. Ezért felelősek a fehérjék megjelenéséért. Ők csak 20, és a fehérjék összetevői végtelen számot alkothatnak. Mindazonáltal egyik sem lesz teljesen azonos a többiekkel. Ez lehetséges az ilyen aminosavakban jelenlévő elemek kombinációi miatt. A szintézisük nem fordul elő a szervezetben. Ezért együtt érkeznek az ételhez. Ha egy személy nem kap elegendő mennyiséget, akkor a különböző rendszerek normális működése megszakadhat. A polikondenzációs reakció miatt fehérjék képződnek.
Ezek az alábbiak: denaturálási. A fehérje koagulációja magas hőmérsékletek, erős savak vagy lúgok hatására. A denaturáció során csak az elsődleges szerkezet marad meg, és a fehérjék összes biológiai tulajdonsága elvész. hidrolízis. Ennek eredményeképpen egyszerű fehérjék és aminosavak képződnek, mivel az elsődleges szerkezet megsemmisül. Ez az emésztési folyamat alapja. Minőségi reakciók a fehérje meghatározására. Ezek közül csak kettő van, a harmadik pedig a kén felderítéséhez szükséges ezekben a vegyületekben. Biuret reakció. A fehérjéket réz-hidroxid csapadék érinti. Ennek eredményeként lila színű festés van. Xantoprotein reakció. A hatást atömény salétromsav. A reakció eredményeként fehér csapadékot kapunk, amely melegítéskor sárga színűvé válik. És ha hozzáadjuk a vizes ammóniaoldatot, narancssárga szín jelenik meg. A kén meghatározása a fehérjékben. Amikor a fehérjék égése megtörténik, az "égett kürt" szaga érezhetővé válik. Ez a jelenség annak köszönhető, hogy ként tartalmaznak.
Fehérjék kémiai tulajdonságai by Vivi Varga