József Attila lényegében nem tesz mást, mint leír egy látványt: kedvese kinézetét, akinek előbb a nyakán, aztán a derekán, majd a lábán akad meg a szeme. Ugyanakkor azok a képek, amelyeket ez a látvány eszébe juttat, jelzik a kettejük közt levő távolságot. A szépséget a groteszk ellensúlyozza, a vers alapellentéte pedig a "klárisok a nyakadon" és a "kenderkötél nyakamon", azaz a nő nyakán kláris, a férfién kötél van. Kérdés, hogy miért asszociálja a beszélő a halált a szerelemhez? A legtöbb elemző ezt a fentebb ismertetett életrajzi háttérrel magyarázza: a költő és Vágó Márta között nagy volt a társadalmi különbség, ezért József Attila érezte, hogy a kapcsolatnak nincsen jövője. Ezt a versben sehol nem mondja ki, csak sejteti. Az asszociációk mind a kapcsolat reménytelenségét érzékeltetik, anélkül, hogy a vers beszélője egyetlen kommentárt is fűzne hozzájuk. Ő csak azt mondja el, amit lát és ami a látványról eszébe jut. Ráadásul az E/2. személyű birtokos személyjelek használata azt sugallja, mintha magát a szeretett nőt akarná szembesíteni a róla kialakult képpel.
József Attila felfedezi a maga számára a népköltészet szürreális, groteszk elemeit, így születnek meg olyan dalai, mint a Ringató vagy a Klárisok. A Klárisok (1928) a Márta-szerelem legharmonikusabb szakaszában íródott. Maga a mű harmónia és diszharmónia állandó egymásba játszása: a szerelem és a halál, a szép és a rút, az idilli és a groteszk, az elégikus és az ironikus egyaránt, egy időben van jelen. Az ellentétesség és a párhuzamosság a szervező elve a műnek, amely szerkezetileg két részre tagolható. Az első két szakasz az ellentétességet feltáró állapotrajz, a második kettőben az időbeliség is lényegi, az elmúlás képzete is központivá válik. A szöveg csupán névszókból és névelőkből áll, mégis többirányú mozgásfolyamatot érzékeltet. Népi elemeket tartalmazó, stilizáló nyelvű, "bartóki" jellegű dal ez, amelynek szerkezeti-tartalmi elemei, motívumai többféle értelmezést is megengednek. Ez összhangban van a költő ekkori felfogásával: tudatosan a többértelműséget keresi. Msnap rta meg, azt hiszem, a Klrisok at. "
Kérdés, hogy miért asszociálja a beszélő a halált a szerelemhez? A legtöbb elemző ezt a fentebb ismertetett életrajzi háttérrel magyarázza: a költő és Vágó Márta között nagy volt a társadalmi különbség, ezért József Attila érezte, hogy a kapcsolatnak nincsen jövője. Ezt a versben sehol nem mondja ki, csak sejteti. Az asszociációk mind a kapcsolat reménytelenségét érzékeltetik, anélkül, hogy a vers beszélője egyetlen kommentárt is fűzne hozzájuk. Ő csak azt mondja el, amit lát és ami a látványról eszébe jut. Ráadásul az E/2. személyű birtokos személyjelek használata azt sugallja, mintha magát a szeretett nőt akarná szembesíteni a róla kialakult képpel. Abban a legtöbb elemző egyetért, hogy az alapellentétet képileg-tartalmilag a "klárisok a nyakadon" és a "kenderkötél nyakamon" sorpárok fejezik ki. De mit keres a halált asszociáló képzet ebben a lebegő dalban? S a szépség ellenpontjaként miért a kiélezett groteszk jelenik meg, szerelmes versben szokatlan képekkel (békafej, bárányganéj)?
A Klárisok 1928 nyarán íródott. József Attila 1928 elején ismerkedett meg Vágó Mártával, aki egy jómódú polgári családból származott. A fiatalok egymásba szerettek és már a házasságot tervezték, de a lány családja egyéves londoni tanulmányútra küldte Mártát, és a távollét próbáját a szerelmesek nem tudták kiállni, elhidegültek egymástól. A Vágó család egyébként kedvelte József Attilát, Márta apja be is ajánlotta egy magyar-francia levelezői állásba. Ám a költőnek rövid idő után le kellett mondania az állásról, mert a Márta-kapcsolat alakulása miatt idegösszeomlást kapott és szanatóriumba került. A vers történetét Vágó Márta örökítette meg könyvében. Állítása szerint egyszer a nagymamájától örökölt korall nyakláncot viselte homokszínű ruhához, és másnapra József Attila megírta ezt a verset. A Klárisok szerelmi költemény, de a beszélő elég furcsán fejezi ki a szerelmét, udvarló versnek ez elég furcsa, hiszen olyan képek is megjelennek benne, amelyek kifejezetten taszítóak. Ez eddig szokatlan volt a szerelmi költészetben, habár Baudelaire verseiben már találkozhatunk hasonlóan megdöbbentő képalkotással.
a "klárisok a nyakadon"-"békafejek a tavon" kép az 1. strófában. A vers további részében is érvényesül ez a kettősség. Például komor hangulatú kép a "néma lombok hullása" és a "harangnyelvek kongása" is (mert akkor harangoznak, ha meghal valaki). Ezzel szemben derűs hangulatú kép a "szoknyás lábad mozgása" és a "rózsa a holdudvaron". A versben tehát egyszerre van jelen a harmónia és a diszharmónia, a szép és a csúnya, az idill és a groteszk, a szerelem és a halál, az elégia és az irónia. Mindez szándékos: a költő tudatosan kereste a többértelműséget. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
A kihagyások, tömörítések miatt többértelmű és lebegő a szöveg. Stílusa meglehetősen szürreális és groteszk is. Hangneme a vers közepén kétségbeesett, de a zárlatban elhalkul, elégikus sóhajjá csendesül. Két szereplője van: a lírai én stilizált figurája és a szeretett nő alakja, akiről igen erőteljes, markáns képet kapunk: nyaka, dereka és lába jelenik meg, így torzószerű alakban áll előttünk. A nő alakját megidéző sorok a vers tartópillérei, s ezekből asszociációkként bomlanak ki a további metaforák. Fő motívumok: klárisok (gyöngysorral díszített nyak), békafej, bárányganéj, aranyöv, szoknyás láb, kenderkötél, harangnyelvek kongása, lombok hullása Kétpólusosság jellemzi a verset: pozitív és negatív töltés, derű és ború is van benne. A Klárisok egyik szerkesztőelve, hogy a derűs képekre ráfelelnek a borúsabb képek. A versszakok első fele vidámabb, a második fele sötétebb. Ez azt jelzi, hogy a vers beszélője egyfajta disszonáns lelkiállapotban van. A vers kétpólusossága olyan párhuzamokban és ellentétekben nyilvánul meg, mint pl.
Jelenleg a Heim Pál Kórház kommunikációs és marketingosztályának a vezetője. Legjobb barátnője Ungár Anikó. FILM, TV: Nincs mese (2004) Igor (rövidfilm) (2000) barátnő Keménykalap és krumpliorr (sorozat) (1978) Péterke Az ötödik pecsét (1976) Gyuricza kislánya Ballagó idők (1976) Utánam, srácok! Deichmann szombathely nyitvatartás Marha velőscsont kutyának Séta a holdon Reszelt almás linzer Galaxy s7 vr szemüveg Egy fiatal nő fájó titka: szeretem a párom, de őrülten belezúgtam a kollégámba! - Blikk 49 évesen is elbűvölő! Így néz ki most az egykori magyar gyerekszínész - Hazai sztár | Femina Berkes gabriella színész songs Vajon ha már elérünk a személyiségünk legmélyebb rétegeihez, ha megtapasztaljuk gonosz énünk lényegét, van-e visszaút társadalmi létünkbe? Dr. Jekyll merész tettre szánja el magát: önmagán próbálja ki a szérumot... Azonban a borzalmas bizonyosságot már Mr. Edward Hyde-tól tudjuk meg... Robert Louis Stevenson 1886-ban megjelent regényéből Frank Wildhorn és Steve Cuden írt musicalt.
A zenés darabban ugyanis misztikus vámpírként csábítja el áldozatait. - A darab gyönyörű zenei világával rögtön rabul ejtett. Amikor először hallottam, fel sem tudtam állni, szünet nélkül hallgattam végig a körülbelül kétórányi zenei anyagot - emlékezett vissza. - Ez az énekileg nagyon nehéz szerep kihívás számomra, de éppen ezért rögtön nagyon megtetszett. Sokszínű hangkaraktert igényel, mivel egyszerre kell benne szinte operai magasságokat és prózai jellegű mély lágékat is énekelni. Emellett persze maga a karakter is nagyon izgalmas, mivel érdekes egy titokzatos vámpírhölgyet eljátszani, és színészileg, lelkileg felkészülni a szerepre - tette hozzá. Magánéletéről annyit lehet tudni, hogy kétszer volt férjnél, és két gyermeke született, a 26 éves Fanni és a 19 éves Olivér, aki szintén tehetséges énekes. A nemrég megjelent albumon ő énekli az egyik bónuszdalt, ráadásul a koncerten édesanyjával együtt is színpadra lépett, és egy gyönyörű duettel lepték meg a közönséget.
Berkes Gábor Életrajzi adatok Született 1962. december 31. (59 éves) Budapest Gyermekei Berkes Bence Berkes Boglárka Szülei Berkes Péter Pályafutás Műfajok pop Aktív évek 1981 – Együttes Első Emelet Rapülők Emberek Emelet Hangszer billentyűsök, vokál Tevékenység zenész zeneszerző filmproducer dalszövegíró Berkes Gábor weboldala Berkes Gábor ( Budapest, 1962. december 31. –) magyar zenész, zeneszerző, producer. Gyermekszínészként több filmben is játszott, legtöbbször Kovács Krisztiánnal együtt. A 80-as években az Első Emelet együttes hozta meg a sikert számára, majd a Rapülők és az Emberek együttes tagja volt. 2017. május közepén, kollégájával Patkó Béla Kiki -vel nagy bejelentést tettek. Megalakították az Emelet elnevezésű zenekart. A két előadó elhatározta, hogy nem hagyják a régi Első Emelet dalokat elveszni és koncertezésbe kezdenek. A zenélés mellett produceri tevékenységet is folytatott. 2014 óta a Turay Ida Színház zenei vezetője. Gyermekei Berkes Bence és Berkes Boglárka szinkronszínészek.