Energiatakarékosság: A+++-tól G-ig terjedő skálán minél előrébb lévő betűt választ, annál gazdaságosabb a mosógép működése. Mosó-szárítógép vagy szárítógép: a teregetés természetesen a legolcsóbb megoldás, viszont idő- és helyigényes, ráadásul napokig száradhatnak kedvenc ruhadarabjaink. A gép szárítással jelentősen lerövidül ez a folyamat, akár 1-2 órára. Akciós mosó és szárítógép keskeny. A szárítós -mosógép helytakarékosabb megoldás, viszont külön szárítógép vásárlása energiahatékonyabb lehet gyártótól függően, és elöltötős mosógépekre nyugodtan ráhelyezhető, így tárolása sem olyan problémás. A Beko, LG, Navon automata mosó- és szárítógépei megfelelnek a legmodernebb technikai követelményeknek. A készülékeket energiatakarékos működés és gazdag programválaszték jellemzi, így üzemeltetésük is olcsóbb. A mosógép centrifugájának fordulatszáma 1200/perc, emiatt a ruhák száradási ideje rövidül. A Beko, LG, Navon automata mosógépek késleltetett indításra is programozhatók, a nagyméretű ajtók 180 fokos szögben nyílnak, így könnyebb a ruhákat be és kirakni.
Név Cikkszám Rövid leírás a termékről Termék részletes tulajdonságai Gyártó vagy termék honlap címe Egyéb választható tulajdonságok Egyéb termék adatok Termék paraméterek
"Nem kell beszélni róla sohasem, De mindig, mindig gondoljunk reá. Mert nem lehet feledni, nem, soha, Amíg magyar lesz és emlékezet. " Juhász Gyula: Trianon /Részlet/ Június 4-e ezeréves történelmünk legfájóbb, legnehezebben megemészthető napja, 1920-ban ezen a napon vált véglegessé, hogy elcsatolják területünk és lakosságunk ⅔-át, valamint idegen fennhatóság alá kerül legszerényebb számítások szerint is 3 és félmillió magyar, ami fele a trianoni határon belül maradt magyar népességnek. Nincs még egy ország, amelyet ekkora tragédia ért, hiszen egy 283. 000 km2-es közép-európai nagy államból egy életképtelen, lakosságától, energiaforrásaitól, bányakincseitől, fájától, hegyeitől, épített környezetétől, egyetemeitől megfosztott, 93. 000 km2-es, kis államot hozott létre a nagyhatalmi akarat. Az egységes, Kárpátok rajzolta földrajzi és történelmi határunkat megszüntették, az a harmónia, amit a medence jelentett, éppen százegy éve megszűnt. Annyi engedtessék meg, hogy legalább fájjon, tán Illyés Gyulától származik az a híres mondat: magyar az, akinek fáj Trianon.
Juhász Gyula: Trianon /Részlet/ "Nem kell beszélni róla sohasem, De mindig, mindig gondoljunk reá. Mert nem lehet feledni, nem, soha, Amíg magyar lesz és emlékezet. " Június 4-e ezeréves történelmünk legfájóbb, legnehezebben megemészthető napja, 1920-ban ezen a napon vált véglegessé, hogy elcsatolják területünk és lakosságunk ⅔-át, valamint idegen fennhatóság alá kerül legszerényebb számítások szerint is 3 és félmillió magyar, ami fele a trianoni határon belül maradt magyar népességnek. Nincs még egy ország, amelyet ekkora tragédia ért, hiszen egy 283. 000 km2-es közép-európai nagy államból egy életképtelen, lakosságától, energiaforrásaitól, bányakincseitől, fájától, hegyeitől, épített környezetétől, egyetemeitől megfosztott, 93. 000 km2-es, kis államot hozott létre a nagyhatalmi akarat. Az egységes, Kárpátok rajzolta földrajzi és történelmi határunkat megszűntették, az a harmónia, amit a medence jelentett, éppen százegy éve megszűnt. Annyi engedtessék meg, hogy legalább fájjon, tán Illyés Gyulától származik az a híres mondat: magyar az, akinek fáj Trianon.
Nem nyugszunk bele a hazugságokon és kapzsiságokon alapult trianoni békediktátumba és annak máig ható következményibe, sem a szétszakítottságba, sem abba, hogy vannak nemzettársaink, akik családtagjainak generációk óta idegen országok másodrendű polgáraként kell élniük, csak azért, mert magyarok. Mi Európa élő védőpajzsaként Nándorfehérvárt adtuk, és cserébe mit kaptunk? Trianont! Bajainkra egyetlen gyógyír van: Trianon revíziója. Amíg ez nem történik meg, nem nyugszunk bele"- fejezte be beszédét. A revízió ötlete egyébként több felszólalótól is elhangzott az eseményen. Például a terrorcselekmények és más bűncselekmények miatt eljárás alatt álló Budaházy Györgytől. A műsorvezető - feltehetően az eljárásokra utalva - így konferálta fel őt: Nem csak mindannyiunk Trianonját, hanem saját Trianonját is éli. Budaházy arról beszélt, hogy a revízió az egyetlen megoldás az igazságtalanságra, mert "személyesen lettünk kifosztva, nem csak a határon túli magyarok keserve ez, mert az a mi folyónk, mi hegyünk is".
Amúgy is látni vél egy olyan összefüggést, hogy minél több nemzeti ünnepet vezetnek be, annál nehezebb igazi súlyt adni nekik, és megmozdítani az embereket. Pedig Trianon forró téma, amely nemcsak a kocsmaasztal mellett és a tévéstúdiókban, de történész körökben is heves vitákat vált ki. Az elmúlt években többször felmerült a kérdés, hogy Trianon nemzeti traumának nevezhető-e egyáltalán, vagy inkább kollektív neurózisként érdemes tekinteni rá. Utóbbi értelmezés mellett szólhat, hogy a témával kapcsolatos reakciók jelentős része rég elszakadt a valódi történelmi eseményektől és a békeszerződés tartalmától. Ungváry Krisztián szerint a két állítás egyszerre igaz: Trianon trauma és neurózis egyszerre, amelyet a magyar társadalom se kiköpni, se lenyelni nem tud, így politikai eseményként a mai napig emészthetetlen. "Nem lehet vele lenyugodni, nem lehet elfogadni, nem lehet nem elfogadni. Semmit sem lehet vele igazából csinálni" – mondta a történész 2015-ben, arra is kitérve, hogy a külföldre szakadt magyar kisebbségekkel szembeni igazságtalanságok a mai napig táplálják a sérelmeket.