Az orosz és magyar állambiztonságnak viszont éppen az 1956-os forradalom bukása után lett fontos, hogy Nagy Imre személyét befeketítsék nyugaton. A kivégzés 1918. július 16-áról 17-ére virradó éjjel történt. Minden viszolyogtató részlet bemutatásától most tekintünk el, de néhányat mégis kénytelenek vagyunk felidézni. A cári családot azzal verték fel álmukból, hogy biztonságosabb helyre viszik őket, majd lekísérték mindegyiküket a ház pincéjébe, és közvetlen közelről lőni kezdtek rájuk. A cár és felesége, Alekszandra Fjodorovna hamar meghalt a főleg rájuk záporozó lövésektől. A lányok sokkal többet szenvedtek, mert a ruhájuk alatt rejtegetett drágakövek felfogták a lövedékeket. A gyilkosok ezek után szuronnyal próbálkoztak, de azzal sem ment. Végül főbe lőtték a még lélegző lányokat. A holttestek eltávolítása többnapos kálvária volt, aminek taglalásától megkíméljük az olvasót. A vörösök eleinte igyekeztek úgy beállítani a dolgot, mintha szükséghelyzet lett volna, hiszen már a közelben voltak a fehérek, és valóban hetek múlva el is foglalták a várost.
Moszkva idén agyonhallgatta a bolsevik forradalom százéves évfordulóját. A cári család gyilkosságának évfordulója közeledtével a hatóságok és Putyin gyóntatója felmelegítettek egy évszázados, antiszemita összeesküvő teóriát a kivégzéssel kapcsolatban. A legnézettebb állami TV csatorna bemutatta a Trockij életéről készült filmet, amely a bolsevik párt vezéralakját, a Vörös Hadsereg megalapítóját egy vérszomjas zsidóként állítja be. December 18-án lesz 100 éve, hogy megalakult a Cseka, a Szovjetunió rettegett titkosszolgálata. Utódszervezetei, mint Sztálin NKVD-je és a KGB a mai napig gazdag nyersanyagot szolgáltatnak a nyugati kémfilmeknek. A múlt századi magyar történelem számos vezetője szolgált közvetlenül ezeknek a szervezeteknek, így például Nagy Imre miniszterelnök, Gerő Ernő belügyminiszter és Apró Antal, az Országgyűlés elnöke. Agyonhallgatott állami terror Az NKVD 1937 július 30-án bocsátotta ki hírhedtté vált 00447-es számú műveleti parancsát "a kulákokról, bűnözőkről és egyéb szovjetellenes elemekről".
"Tüzet szüntess, a fenébe is, állj! " – ordított ismét Jurovszkij, akinek végre engedelmeskedtek az emberei, és köhögve-köpködve tántorogtak ki a pincefolyosóra. A hátrahagyott szoba tele volt sebesült, nyöszörgő áldozatokkal. Nem egy kivégző fordult okádva a falhoz. Az ítélet: halál Itt az idő Vissza a pokolba Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
1920 februárjában a berlini rendőrség megmentett egy fiatal lányt, aki bele akarta magát fojtani egy csatornába. Két éven át elmegyógyintézetben tartották, ahol többnyire nem volt hajlandó megszólalni. A hatóságok szerint orosz származású volt, ezért végül megengedték az oroszul beszélő Arthur von Kleist bárónak, hogy otthonába vigye. Két hónap elteltével a lány váratlanul kijelentette, hogy ő Anasztázia. Története szerint a jekatyerinburgi tömeggyilkosság idején egyik nővére mögé rejtőzött, de ő is megsebesült, és elveszítette az eszméletét. Amikor magához tért, akkor tudta meg, hogy a kivégzőosztag egyik tagja mentette meg az életét. Ezután az ő családjával utazott Romániába, majd egyedül folytatta útját Berlinbe. Az egész világot lázban tartotta az eset A hír, hogy Anasztázia életben lehet, sok látogatót vonzott Kleist báró házába, és a lány, hogy az állandó kérdezősködéstől megmeneküljön, megszökött. Öt évig állandóan úton volt, és gyakran került kórházba. 1925-ben a cár édesanyja, a dániai száműzetésben élő özvegy Marija cárné - érthetően - aggodalmaskodott, és kérte, hogy alaposabban vizsgálják ki az ügyet.
Miután a kitört polgárháborúban a cárhoz hű, franciák, angolok és amerikaiak által is támogatott seregek egyre nagyobb területeket foglaltak el, a bolsevikok úgy döntöttek, hogy a Romanovokat biztosabb helyre, az Urálon túli Jekatyerinburgba vitetik. 1918 nyarára a "fehérek" mintegy ötven kilométerre közelítették meg a "cári rezidenciát", ezzel a lépéssel azonban önkéntelenül is halálos veszélybe sodorták az uralkodót és családját. Az Uráli Szovjet tagjai, akik Miklós cárért és családjáért feleltek, nem hittek abban, hogy Jekatyerinburg városa sokáig tartható volna. Aznap egyetlen kérdés volt napirenden: határozni kell a cár sorsáról. Az ellenforradalmárok semmiképp sem szabadíthatták ki a bolsevikok első számú osztályellenségét, mert akkor könnyen hős vált volna belőle. Úgy vélték, a családot és azokat a szolgákat, akik úgy döntöttek, hogy velük maradnak, ki kell végezni. E döntéssel 11 embert ítéltek halálra: a cárt, a cárnét, Alekszej koronaherceget, a négy, 17 és 22 év közötti hercegnőt, az udvari orvost, a szakácsot, egy írnokot és a cselédlányt.
Mert vidék, de olyan régió, ami már eleve megköveteli a jó műveket, és olyan helyszín, aminek a múltjából és a hagyományaiból organikusan tud következni egy ilyen önerős, mégis nagyvonalú projekt. És annak örültem a legjobban, hogy fantasztikusan olajozott zsűrizés zajlott a kiválasztásnál, szinte mindenben konszenzussal, aminek a vége a kortárs magyar szobrászat sokszínűségét is bemutatni képes szoborkert lesz – emlékszik vissza Topor Tünde a pályázati időszak kezdetére. A nyilvános képzőművészeti pályázat hazai szobrászok kreatív, kortárs, kültéri, már elkészült és szállítható állapotban lévő, közepes vagy nagy méretű alkotásait várja. A benyújtott pályaművek a hat tagú szakmai zsűri shortlistje alapján lehetőséget kapnak arra, hogy kiállításra és megvásárlásra kerüljenek a Szoborkertben, a legjobbnak ítélt alkotás szobrásza pedig 1. Farkas Zsófia kiállítás - Magyar képzőművészek, kortárs festők, szobrászok szentendrei tárlata. 500. 000 Ft értékű díjban részesül a Káli Art Inn-ben. A pályázatokat 2022. január 31-ig lehet benyújtani a Pályázati adatlap () linken, a zsűri döntését követően a kiválasztott pályaműveket 2022. május 21-tól lehet majd megtekinteni.
"A pályázat lehetőséget kínál a szobrász művészek számára, hogy nagyobb közönséggel ismertessék meg alkotásaikat. A Káli-medence természeti szépsége széles közönséget vonz, akik a túrázás, a gasztronómai örömök, mellett nyitottak a művészetek iránt is. Az idei kiállítás igen népszerű volt a turisták, a helyiek és a Káli Art Inn vendégei között. Több alkotást a panzióban megszálló vendégek vásároltak meg. Tudomásunk van arról, hogy a szoborparkot felkereső látogatók, megtekintve a digitális kalauzunk által elérhető információkat, felkeresték személyesen is az alkotókat a műhelyükben. Megtettük ami tőlünk telik, a kitűzött célunkat elértük, sikerült egy apró, de fontos hidat építeni a közönség és az alkotók közé! Az első év tapasztalataival gazdagodva nagy várakozással tekintünk a jövő felé"- Döbröntei Ildikó, a Káli Art Inn háziasszonya.
Farkas Zsófia szobrászművész és kortárs szentendrei művészek kiállítása 2022. május 19-én a Festetics palotában (Budapest, Pollack Mihály tér 3. ) A Lakástárlat bemutatja: FÉNYÉVEK Ezen az estén Fényévekre utazunk. A tárlat egyestés, ezért ne is halogassuk az indulást! Találkozunk 2022. május 19-én csütörtökön 18 órakor a Festetics Palota (Budapest Pollack Mihály tér 3) termeiben! A Fényévek kiállító művészei: Aknay János, Alattyáni István, Andrelli Pap J. György, Baksai József, Barakonyi Zsombor, Bereznai Péter, Bihon Győző, Deim Balázs, ef Zámbó István, Farkas Zsófia, Gulyás Andrea, Jávor Piroska, Kárpáti Tamás, Lehoczky Krisztina, Martin Henrik, Nagy Kriszta, Rákossy Anikó, Ágnes Kabó, Szondy Dalma, Szőke Lili, Yorgos Tzortzoglou, Vincze Ottó A tárlatot megnyitja: Spengler Katalin, műgyűjtő Szakmai védnök: Borkovics Péter, üvegművész Kurátor: Máthé Andrea, esztéta Program 18. 00 Regisztráció, üdvözlőital 18. 30 Megnyitó 19. 00 Fényév Jazz Trió 20. 00 Fényfestés és tárlatvezetés A rendezvény regisztrációhoz kötött: Szeretettel várunk minden érdeklődőt.