Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
Az 1. honvéd vadászrepülőezred három egymotoros vadászgépe az ország határig díszkiséretet adott Horthyéknak. A repülőnászút első állomása Velence volt, majd Nápoly, Catania, Tunisz, Tripoli, Bengázi, Kairó következett. Innen az európai események miatt vissza kellett fordulniuk: "Eredetileg úgy terveztük, lerepülünk délre, Luxorba, de csalódtunk, egyiptomi tartózkodásunk hirtelen véget ért. Táviratot kaptunk Budapestről, hogy azonnal térjünk vissza, mert a német csapatok lerohanták Belgiumot és Hollandiát, a háború immár feltartóztathatatlan. " Így Tel-Aviv, Damaszkusz, Adana, Ankara, Isztambul, Szófia érintésével két hét után újra Budapesten voltak. Két év és négy hónap A nászútról visszatérve új élet kezdődött, a grófkisasszonny a budavári kormányzói rezidenciába költözve belecsöppent a politika és a reprezentáció világába, ahol "okosan kellett beszélni és viselkedni". Rotschild Klára: a nő, aki képes volt divatbirodalmat létrehozni a Kádár-korszakban - Retikül.hu. A boldognak induló házasságnak két és fél év után Horthy István halála vetett véget. A MÁVAG-ot, majd a MÁV-ot irányító Horthyt 1942-ben az országgyűlés Magyarország kormányzóhelyettesévé választotta.
Aki viszont nem volt elég fegyelmezett, azt a bemutatóról is hazaküldte – megkövetelte, hogy minden rendben menjen. Itt érthetjük meg: az, hogy valaki egyedül uralja a hazai, sőt, a keleti blokk divatéletét nem csak a politikai hátszél miatt lehetséges, kell hozzá az a vezetői szenvedély, ami csak a legtökéletesebbet adja a vásárlóknak. És ha már vásárlók: nem csak a legtehetősebbek léphették át a Clara Szalon küszöbét, bár ők voltak az elsődleges célcsoport. Több kosztümöt is kiállítottak, amit jogászok, tanítók, egyetemi professzorok viseltek. Számukra is megérte a minőségi magyar divatba fektetni – nem utolsó sorban azért, hogy egy kis luxust csempésszenek a hétköznapjaikba. Az üzlet kirakata maga volt a nagy szocialista vágyálom, amely azt sugallta: ha az ember okosan spórol, szert tehet egy olyan ruhára, amit a párizsi divatszalonok ihlettek. A külföldiek számára pedig megmutatta, mire képes a keleti blokk divatipara, az országimázs része volt a szalon. Talán más kiállításlátogató is szívesen megnézte volna, hogy festett az ország leghíresebb kirakata a kirakatrendezők aranykorában, ám sajnos erről nem szerepelt fotó a tárlatban.
A 15 éves KEDD Animációs Stúdió nagy rajzfilmfelfordulást szervez november első hétvégéjén. Ki ne emlékezne a Magyar népmesék sorozat főcímdalára, amit esténként együtt fütyültünk a kismadárral, a "Fürge rókalábak... " kezdetű rajzfilmslágerre, vagy az "MZ/x, MZ/x, jelentkezz! " mondatra? Még sok más kedves emlék juthat eszünkbe a több mint százéves magyar animáció történetéből. A 15 éves KEDD Animációs Stúdió nagy rajzfilmfelfordulást szervez november első hétvégéjén. Gazdag rajzfilmkínálatot gyűjtöttek össze és ajánlottak fel, melyből egy színes, programokkal teli, rajzfilmvetítésekkel egybekötött hétvégét rendezhetnek az intézmények a környéken élőknek. A programsorozatot öt éve nevezték el Rajzfilmünnepnek, mely egynapos rendezvényből, egész hétvégéssé nőtte ki magát. Az 5. Első magyar animációs rajzfilm 7. Országos Rajzfilmünnep fővédnöke Bartos Erika, Pro Familiis-díjas, számos egyéb elismerése mellett a 2017-es Év Gyerekkönyve Díjat is elnyerő meseíró, többek között a nagy sikerű rajzfilmsorozat, a Bogyó és Babóca írója és rajzolója.
A száz éves múltra visszatekintő magyar animáció története 1914-ben kezdődött Kató-Kiszly István papírkivágásos technikával készült Zsirb Ödön című filmjével. Néhány kutatás szerint az általa készített Bogárorféum volt az első színes magyar rajzfilm, ahol kiszínezett hátteret használtak. Az I. Első magyar animációs rajzfilm sorozatok. világháború alatt nem volt kereslet a rajzfilmekre, főleg reklámokat, rajzos híradókat, valamint mozgó karikatúrákat gyártottak, és csupán alkalmazott művészetnek tekintették az animációt. Az első fönnmaradt – Vértes Marceltől származó – rajzos karikatúrák is az 1918-as Est híradófilm számára készültek. A 20-as években az avantgárd mozgalom miatt nőtt az érdeklődés az iparművészet iránt. A professzionális magyar rajzfilmgyártás kezdete az 1928-as évhez köthető, ekkor nyitotta meg Műhely nevű reklámművészeti iskoláját az emigrációból hazatérő Bortnyik Sándor festőművész. Az első generáció olyan nagyjai tanultak nála, mint Halász János, Macskássy Gyula, Kassovitz Félix és Vásárhelyi Viktor, aki később Victor Vasarelyként lett világhírű.
A hatvanas évek végére elérte, hogy az Iparművészeti Főiskolán (ma MOME) elinduljon a szakemberképzés, a budapesti székhely mellett szülővárosában, Kecskeméten, illetve Pécsett is alkotóműhelyeket hozott létre, és kitartóan küzdött az első egészestés rajzfilm, a Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára "időzített", Jankovics Marcell rendezte János vitéz (1973) megszületéséért. Ingyenesen nézhető magyar rajzfilmek gyermeknapra | DTV News. A János vitéz a magyar animáció addigi történetének legnagyobb vállalkozásának számított – és addigi legnagyobb sikerének is (fél év alatt egymillióan látták), ami bizonyította a kételkedők számára, hogy a műfajra igény van a moziban (ezt az igényt ugyanis a kísérőfilmként vetített rövid alkotások, de még a televíziós sorozatok esetében is mindaddig nehezebb volt megbecsülni). Ternovszky Béla, Jankovics Marcell és Matolcsy György a Pannónia Filmstúdióban Forrás: Film, Színház, Muzsika/Arcanum A János vitéz bemutatása után az egészestés rajzfilmek gyártása is folyamatossá vált – két évtizeden át, Matolcsy György nyugdíjba vonulásáig mintegy kéttucatnyi alkotás született, köztük olyan filmekkel, mint a Dargay Attila rendezte Lúdas Matyi (1977) és Vuk (1981), Jankovics Marcell vitathatatlan remekműve, a Fehérlófia (1981) vagy a Ternovszky Béla rendezte Macskafogó (1986).