Emlékszem még, nem volt túl rég, Különös álmokat szőttem én, Hogy egy nap majd, neked adom, Előtted állva a színpadon. Egy dallam most köztünk a híd, Ritmusra dobban a szív Zengjen az ég, mint soha talán, A zene mi összeköt minket ma már. Zúgjon a dal a falakon át, Érezd, hogy átrepül száz akadályt. Ha zene szól, sosem elég, Legyen a szívünknek ajándék. A zene szól, viszi a szél, Ma veled messzire repülnék. Nem baj, ha túl nagy a zaj, Ránk fér egy kis zűrzavar. Álmomban rég közel a cél, A siker láttam, hogy elkísér. Nekem a dal a szeretet, Köszönet érte, hogy így lehet. Egy, két, há', na gyere, kattanj rá! Mutatom neked az ütemet, csak érezd át, Mert összetart a dal minket, És így legyőzhetünk mindent. Hadd szóljon hát! Robbanjon a show, induljon a tánc! Csak érezd át! Gyere, gyere, hé! Mindenki már csak egy gömbre vár. Ég és a föld közt, ha száll, Éld át, hogy nincsen határ! Zengjen az ég, mint soha talán, Érezd, hogy átrepül száz akadályt. Zengjen az ég, mint soha talán, Ma veled messzire repülnék.
Az Artisjus októberben jelentette be, hogy 2015-re jelentősen – átlagosan 19%-kal – csökkenti a vendéglátó üzletek zenei jogdíját. A mostani, háttérzenei szolgáltatókkal kapcsolatos bejelentés jelenti a második komoly pillért a jogkezelő stratégiájában, amivel egyre több helyszínt kíván bevonni a zeneszolgáltatásba. Miért jó, ha zene szól a boltban? Nemzetközi és magyar felmérések is kimutatják, hogy ha egy üzlet zenét szolgáltat, az jó a fogyasztónak, és így jó az üzletnek is. A vásárló ugyanis így tovább marad a boltban, jobban érzi ott magát, és a fogyasztói döntések egyre nagyobb része születik meg a helyszínen. Az Artisjus 2013-as felmérése szerint a magyarok mindössze 3%-a nyilatkozik úgy, hogy kifejezetten zavarja, ha egy boltban zene szól. Ezzel szemben túlnyomó többségünk tudatosan keresi a minőségi zenét szolgáltató helyeket: a magyar válaszadók 70%-a nem váltana egy hasonló, de zene nélküli vendéglátóhelyre, akkor sem, ha ott kevesebbet költhetne alkalmanként. Természetesen az sem mindegy, hogy az üzemeltető milyen zenét szolgáltat.
Előbbi egy ukrán népi dallam amerikanizált verziója, utóbbit Katherine Kennicott Davis (1892-1980) tanár, zongorista-zeneszerző komponálta 1941-ben. Az igazság az, hogy minden sláger-gyanús dallam alapvető tulajdonságai közé tartozik az egyszerűség és a repetíció, ám én valahogy pont ennél a kettőnél érzem úgy, hogy ami sok, az sok. Az önmagukban is ismétlődő, csupaszon-egyszerű melódiák egyrészt remek alapanyagai a variálásnak – ezért is léteznek megszámlálhatatlan feldolgozásban – másrészt háttérzeneként, megállás nélkül hallgatva valóban lehetetlen tőlük menekülni. Az Országos Településrendezési és Építési Követelmények költői címet viselő, 253/1997. (XII. 20. ) számú kormányrendelet meghatározása szerint fényszennyezésnek hívják azt a jelenséget, amikor "olyan mesterséges zavaró fény, ami a horizont fölé, vagy nem kizárólag megvilágítandó felületre és annak irányába, illetve nem a megfelelő időszakban világít, ezzel káprázást, az égbolt mesterséges fénylését vagy káros élettani és környezeti hatást okoz, beleértve az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is. "
Újdonság, hogy a háttérzene-szolgáltatók képesek részletes adatszolgáltatásra az elhangzott művekkel kapcsolatban. A jogkezeléshez nagyon fontos információ, hogy melyik mű hol és hányszor hangzott el, hiszen ezzel az Artisjus jogdíjfelosztása is pontosabb tud lenni, egyre inkább visszatükrözve az üzletekben valóban elhangzott dalok listáját. Emiatt sem mindegy, hogy ezek a szolgáltatók kizárólag angol-amerikai dalokat játszanak-e majd, vagy kisebb zenei piacokról, például a magyar zenék közül is válogatnak-e. Ezt a célt is kedvezmény adásával próbálja meg biztosítani az Artisjus 35%-os zenei kvóta vállalása esetén. A kedvezmények pontos mértéke nincs kőbe vésve. A megállapodással ugyanis az Artisjus ösztönözni akarja a háttérzene-szolgáltatók közti versenyt. Az üzletek tulajdonosai nemcsak az ár, hanem a szolgáltatás technikai és tartalmi minősége alapján fognak dönteni közöttük. Mindenesetre az összes lehetséges kedvezménnyel akár az egyébként fizetendő jogdíj negyedénél is nagyobb megtakarítást érhetnek el.
Rossz hírneve ellenére Paula Begoun szerint a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj a valaha talált legbiztonságosabb, legkevésbé irritáló hidratáló anyag. Ezenkívül hatásos sebgyógyító is. Az ásványi olajnak azonban némi pórus eltömítő hatása is van, így kombinált és zsíros bőrűeknek jobb kerülni. Sudocrem antiszeptikus védőkrém - Prevenció Patika. Dr. Rózsa Sándor a Testápoló Kislexikonban az ásványi olajat a nem ajánlott összetevők közé sorolja, mert szerinte "megmarad a bőr felszínén, nem szívódik föl, akadályozza a bőr lélegzését". A híres amerikai bőrgyógyász, dr Leslie Baumann Cosmetic Dermatology című könyvében viszont Paula Begounhoz hasonlóan azt írja, hogy a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj egy kiváló és biztonságos hidratáló összetevő. Ásvány. Kisebb mennyiségben sűrítő, fehérítő és síkosító segédanyagként, nagyobb mennyiségben pedig fizikai fényvédőként használt. Fizikai fényvédőként kiváló UVB és UVA blokkoló egyaránt, megfelelő védelmet nyújt a 290-400 nm hullámhosszú napsugarak ellen, és még a 700nm hullámhosszú sugarak ellen is nyújt némi védelmet.
Méhviasz. A kozmetikumokban sűrítő, bőrpuhító (emollient) anyagként használatos. A méhviasz a mézet termelő méhek váladéka, melyből a méhek a kaptárban felépítik a hatszögletű sejtek sokaságát, a lépet. A méhviasz kiválasztásakor még átlátszó; mélysárga színét később a pollenek ill. a propolisz adja meg. Kozmetikai célokra gyakran kifehérített méhviaszt használnak (Cera alba), melyre már a természetes méhviasz kellemes illata sem jellemző. Sudocrem Száraz Bőrre. A méhviasz kinyerésére és szennyeződésektől való megtisztítására többféle módszert is alkalmaznak, pl. a forró vizes kiolvasztást. A méhviaszt a kozmetikai készítményekben elsősorban konzisztencianövelőként ill. gyenge emulgeáló tulajdonsága miatt alkalmazzák. Konzisztencianövelő hatását elsősorban Lysolecitinnel készülő emulziókban használhatjuk ki, ahol úgy teszi sűrűbbé a krémeket, hogy csak egy könnyű, védő filmréteget képez a bőrön. Klasszikus emulgátorokkal együtt nem érdemes alkalmazni, mert az így készült krém viaszos bevonatot képez a bőrön.
SUDOCREM 125 g krém A bőr mindennapos védelmére. Pelenkával fedett, kipirosodott, irritált bőrre. A Sudocrem több mint 85 éve az anyukák barátja a babák érzékeny bőrének ápolásában. Védi és nyugtatja a kipirosodott és sérült bőrfelületet, támogatja a bőrregeneráló funkcióit. Hatékony egyéb bőrproblémák ápolásában is, beleértve a repedezett és irritált bőrt. Miért a Sudocrem? Sudocrem szaraz barre syndrome. gyári készítmény, összetétele és állaga állandó hipoallergén formulája védi és nyugtatja a bőrt felvitele elegendő filmréteg vékonyságban minden bőrtípusra, minden korosztálynak ÖSSZETEVŐK Benzil-alkohol: antiszeptikus hatású, gátolja a kórokozók szaporodását, a felülfertőződést. Cink-oxid: bőrösszehúzódást elősegítő, gyulladáscsökkentő hatású. Lanolin: hidratáltan, puhán tartja a bőrt, védőréteget képezve gátolja a bőr vízvesztését, a sebes bőr kiszáradását, kirepedezését.