Szerinte a liberális gondolkodásnak egy időre befellegzett, pedig önmagáról azt állítja, hogy liberális, ilsoviniszta és redenta. Miért vitték be a Kádár-korban rendőrök? Mit keresett a HIT Gyülekezetében és a diliházban? Mit vár a hazai politikában? Folytatódik a Napfény íze-sorozatunk. Interjú Víg Mihállyal. 2015. A napfény íze – Alternativ Energia. június. 22. 12:22 "Ki ez a KISZ-titkár, aki a halott oroszlánt rugdossa? " A 70-80-as években nagyjából a művelődési házak, klubok népművelőin múlott, hogy felléphetett-e egy tiltott zenekar, megnyílhatott-e egy-egy alternatív kiállítás, és soha nem lehetett tudni, mikor csap le ezekre a hatalom. A Napfény íze sorozatunk következő részében az underground meghatározó alakjával, a legendás Trabant zenekar alapítójával, Vető János költő, fotós, képzőművésszel beszélgettünk. Többek között arról, hogy mi az a TV Híradó-szőnyeg, mit dolgoztak a "semmirekellő művészek", és mit gondolt Orbánról, akit Nagy Imréék újratemetésén látott. 2015. május. 25. 19:11 Stummer Krisztián "Ami igazán sokkolt, a rabok közötti politikai megosztottság" Az underground lapok és irodalmi kiadványok Lengyelországban sokkal szélesebb körben voltak ismertek, mint Magyarországon, ahol a földalatti mozgalom alapvetően a fővárosi demokratikus ellenzék szűk köréhez kötődött.
Szabó István nagyon várt filmjét messze megelőzte a híre. A budapesti bemutatóra már három Európa-díjjal érkezett A napfény íze, amelyet a legjobb férfialakításért (Ralph Fiennes), a legjobb operatőri munkáért (Koltay Lajos) és a legjobb forgatókönyvért (Szabó István-Israel Horovitz) kapott. Magyar filmet emberemlékezet óta nem ért ekkora tisztesség, utoljára éppen Szabó István 1981-es Mephistója hozott világsikert, többek között egy Oscar-díj képében. De magyar film-e A napfény íze? Természetesen. A Napfény íze · Film · Snitt. Magyarok - vagy legalábbis magyar származásúak - a producerei, magyar a rendező, az operatőr, a látvány- és a jelmeztervező, a színészek jó része. És a legdöntőbb érv: Magyarországon játszódó, sajátosan magyar történetről van szó. Természetesen nem. Mások pénzén készült, idegen nyelven beszél, producerei a messzi tengerentúlról valók, nem éppen Hollywoodból, de Kanadából; a főszerepeket többnyire ismeretlen külföldi színészek játsszák, idegen a zeneszerző és az angolszász filmes és színházi körökben otthonosan mozgó forgatókönyvíró.
A vallás talán nem tökéletes, de hajó, mely segít átvinni a túlsó partra. Mert életünk nem más, mint a vízen imbolygó hajó állandó bizonytalanságának harmóniája. Az emberekről, akiket megítélsz, tudd, semmi mást nem tesznek, mint harcolnak a biztonságukért. Ezért ne ítélj látszatokból vagy szóbeszédből. Ne bízz senkiben, vizsgálj magad! Ne feledkezz meg soha az elesettekről, szegényekről, akiknek nem jutott annyi, mint neked. A hatalommal ne közösködj! Gyűlöld a rangokat! Ne hivalkodj semmivel, ami a tied. A napfény íze szereplők. Szerzés, tulajdon végül semmit nem ér. Percek alatt válik pernyévé a tűzben, sodorja el az árvíz, veszi el tőled a politika. Amit nem tudsz, ne vállald, szorongást, az pedig, betegséget okoz. Légy óvatos! Ha tüzet gyújtasz, tégy mellé egy vödör vizet! És még valamire vigyázz! A tested uralkodni tud rajtad. Gyakorold a fegyelmet! Kedves fiam. Kérlek olvasd el ezt a levelet újra a Chanukka gyertya fényénél, hogy ez mindig emlékeztessen apád kéréseire.
Dallam hang nélkül... Felhő szél nélkül... Erdő fák nélkül... Ez lettem nélk 17688 Mester Tamás: Forró nyár Ha az ami volt, csak egy szédült nyár. Úgy kicsit félve mondom el, hogy jól sziven talált, hogy elmentél, alig éltem túl.
Hasonló a helyzet Wass Alberttel, akinek a A patkányok honfoglalása című írása ma igen népszerű a magyar jobboldalon. A történet arról szól, hogyan foglalják el szépen fokozatosan az alattomos patkányok az embertől a házát (nota bene, nagy a hasonlóság George Orwell Állatfarmjával, ahol azonban a hatalmat nem egy élősködő kisebbség, hanem az állatok közössége veszi át forradalmi úton, és csak később sajátítják ki a disznók). "Nem leszünk a rabszolgái tovább! " - visítja a novellában a főpatkány egy zsírosbödön tetejéről. "Követeljük a szabadságunkat, és a jogainkat. " Sokan azzal védik Wasst, hogy ő nem a zsidóság allegóriájának szánta a patkányokat, "csak" a baloldali mozgalmakénak. Az, hogy az írást 1944-ben a kolozsvári gettó felszámolása idején jelentette meg az Ellenzék című szélsőjobboldali lapban, nem túlságosan kedvez ennek az értelmezésnek. Patkány a WC-ből | HUP. De a lényeg nem is ez: hanem az, hogy Wass a társadalom egy csoportját idegen, élősködő, értéket nem termelő, kártevő szubhumán elemként ábrázolta.
(Mindegy amúgy, hogy valójában mit gondolsz; szidalmak esetén a szerzői intenció másodlagos, a lényeg, hogyan konnotál a jelző a közbeszédben. ) És az egész legmélyén lapul a patkány. A patkány undorító, gyorsan szaporodó kártevő, irtani kell, mert az elszaporodása nagyon veszélyes. Vagy ők, vagy mi. Wass albert patkányok honfoglalása live. A patkány olyan visszataszító ellenséget jelent, melyet mielőbb el kell pusztítani. A politikai közbeszédben a patkányozás nem új keletű. Jelentett persze bizonyos időkben besúgót, az angol punk-szlengben nincstelen junkie-t, de azért a legáltalánosabb értelme szerint ez a dehumanizáció a zsidókat éri. A XIX. századtól az antiszemiták közti kód, később így használta Tormay Cécile, aki patkánylázadásnak hívta az úgynevezett őszirózsás forradalmat, és így Szabó Dezső, és így Wass Albert, aki a Patkányok honfoglalása – tanulságos mese fiatal magyaroknak című, didaktikusan ostoba művében antiszemita uszításként alkalmazta a patkányparabolát. A náci Németország legádázabb propagandafilmje – nem a sokat emlegetett a Jud Süß, hanem az 1940-es Az örök zsidó ( Der ewige Jude) – pont egy patkányinvázió képével kezdődik.
Bayer Zsolt és a patkányozás - Pendulum Patkányok. Nem kevesebb, mint hatszor szerepel ez a szókép Bayer Zsolt legutóbbi publicisztikájában. Csak a szokásos. Már felháborodni sem háborodunk fel. Legyintünk. Megszoktuk már a dehumanizáló metafórákat. Szerves és szalonképes részévé vált a közbeszédnek, hogy rangos napilapok publicistái emberekre kártevőkként hivatkoznak. Miért van ez így, és jól van ez így? Magyarországon nagy hagyományai vannak a dehumanizáló szóképeknek. Kuruc.info - Wass Albert: Patkányok honfoglalása. Az 1920-as évek elején a Horthy-rendszer egyik kurzusírója, Tormay Cécile a Bujdosókönyv című antiszemita naplójegyzetében "patkányforradalomként" aposztrofálta az 1918-as forradalmat, és érzékletesen írja le, hogyan "tépték le a kanálisrácsokat" a patkányok, avagy a "kócos görbelábúak" - tehát a zsidók, akiket úgy en bloc azonosít a szocialista és liberális mozgalmakkal. Tormay-nak a jelenlegi hatalom szobrot emeltetett Budapesten, kultuszát tudatosan élesztgetik, és elsősorban nem a korai, valódi szépirodalmi értéket képviselő novellái, hanem a világnézete és a politikai tevékenysége miatt, amelyek éppen a Bujdosókönyvhöz hasonló írásaiban nyilvánulnak meg leginkább.
Nem emberek - patkányok, sakálok, vadállatok. Velejükig romlottak, lelketlenek, kárt akarnak tenni. Kártevők. A kártevőket pedig nem meggyőzni kell, hanem legyőzni és kiirtani. A dehumanizáló közbeszéd célja, hogy az empátiának még a csíráját is kiirtsa az ellenségként definiált csoporttal szemben. Ne legyenek illúzióink: a baloldalon éppen olyan könnyű beleesni a dehumanizálás csapdájába, mint a jobboldalon. Ezt nem csak közösségi média kommentelői bizonyítják napról napra, de politikusok is. Wass albert patkányok honfoglalása movie. Szanyi Tibor például a Gój-motoros botrány kapcsán szintén beszélt "patkányújságírásról". Richard Rorty amerikai filozófus joggal mutat rá, hogy a dehumanizálás nem az irracionalitásról és a tudatlanságról szól, mint ahogy azt Platón és Kant nyomán sokan gondolják. Az embertelenségnek is megvan a maga racionalitása. Még azt sem mondhatuk, hogy a dehumanizálókból hiányzik az együttérzés képessége, hiszen a dehumanizálás gyakran éppenhogy szentimentális történeteken alapszik (vö. Solymosi Eszter) - a mi csoportunkhoz tartozó személlyel való együttérzés gyakran a másik csoporthoz tartozó ember dehumanizálásához vezethet.
TGM ebben téved.