törvény módosítása 31. § 49 25. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása 32–33. § 50 34. § (1) 51 (2) 52 (3)–(4) 53 (5) 54 27. Az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény módosítása 35. § (1) 55 28. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosítása 36. § 56 IV. Fejezet 29. Hatályba léptető rendelkezések 37. § (1) E törvény – a (2)–(8) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A 35. 2013. évi CCXLV. törvény - Nemzeti Jogszabálytár. § 2013. június 30-án lép hatályba. (6) 57 A 27. §, a 30. § és a 36. § 2014. július 1-jén lép hatályba. 30. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 31. Az Európai Unió jogának való megfelelés 39. § E törvény a) 8. § (1) bekezdése a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2001. március 12-i 2001/23/EK tanácsi irányelvnek, való megfelelést szolgálja.
Az " egyes állami és önkormányzati ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosításáról" szóló 2013. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Törvény, amelynek kihirdetett szövege a honlapon is elérhető, a Magyar Közlöny 2013. évi 108. számában) 1. számú mellékletében foglalt, jelenleg állami tulajdonban álló ingatlan(ok) ingyenes önkormányzati tulajdonba vételére vonatkozóan a hivatkozott mellékletben megjelölt önkormányzat, a közigazgatási területén található ingatlanra vonatkozóan – kivéve Budapestet, ahol a Törvényben megjelölt kerületi vagy a fővárosi önkormányzat részére kerülhet sor az átadásra – igénytnyújthat be a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-hez. Az ingatlan tulajdonba adásával kapcsolatban az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt szerződést köt az érintett helyi önkormányzattal. 2013 évi i törvény 1. A szerződéskötés előfeltétele – többek között –, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése a Törvény 2013. június 28-i hatálybalépését követően határozatot hozzon a Törvény 1. melléklete szerinti ingatlan igényléséről, és azt az MNV Zrt.
egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról 1 2015. 01. 02. I. Fejezet A TÁVOLLÉTI DÍJ SZÁMÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA 1. § (1)–(8) 2 (9) 3 (10)–(17) 4 2–3. § 5 2. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása 4. § 6 3. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása 5. § 7 6. § 8 5. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása 7. § 9 a)–b) 10 c) 11 d) 12 8. § (1)–(3) 13 (4) 14 (5)–(7) 15 (8) 16 (9)–(29) 17 7. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény módosítása 9–10. § 18 II. Fejezet AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÉS A KÖZTEHERVISELÉS SZABÁLYOZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA 8. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. 2013 évi i törvény 3. évi XC.
2013. évi CLXXIX. törvény egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról 1 2014. 07. 01. 1. MNV - A 2013. évi CXVIII. törvény alapján történő ingyenes átruházással kapcsolatos tájékoztatás. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása 1. § (1) 2 (2)–(4) 3 (5)–(6) 4 (7) 5 (8)–(10) 6 (11)–(16) 7 (17) 8 (18)–(20) 9 (21) 10 (22)–(23) 11 (24) 12 (25)–(26) 13 (27) 14 (28)–(29) 15 2. § 16 3. § 17 (A bérgarancia-eljárás keretében) " a) a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló kiegyenlíthetetlen bértartozásából, " (az e törvény által meghatározott összeg előlegezhető meg. ) (E törvény alkalmazásában) c) gazdálkodó szervezet: a Cstv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt minden gazdálkodó szervezet, továbbá minden olyan, valamely EGT tagállam joga szerint alakult egyéb szervezet, amely az a) vagy b) pontokban írottak alapján felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt állhat; d) bértartozás: a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetet – mint munkáltatót – terhelő minden munkabértartozás, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést is, és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv.
Ezen kívül a működésével sokkal kevesebb káros, környezetszennyező füst kerül a levegőbe, mint a régebbi készülékek esetében. A kondenzációs kazánok üzemeltetése lényegesen olcsóbb, mint elavult elődeiké, így gyorsan megtérül a befektetés. Különösen akkor, ha alacsonyabb hőmérsékletű hőleadó rendszert üzemeltetünk vele, mint a padlófűtés vagy a falfűtés. Ha radiátoros kivitelben szeretnénk használni a kazánt, akkor célszerű a szigetelést is ellenőrizni és szükség esetén korszerűsíteni, mert ezzel sokat javíthatunk a készülék hatékonyságán, illetve a rendszer energia- és költségtakarékosságán. Áthidaló megoldásként létezik olyan zárt égésterű kondenzációs kazán, ami a régi, turbós gázkazán kéményébe is beköthető. Ezzel jelentősen csökkenthetőek a kazáncsere költségei, de meg kell jegyezni, hogy ezzel csak elodázzuk az egyébként idővel elkerülhetetlen kéménycserét. 6. A kazáncsere költségei Fentebb már írtunk arról, hogy milyen szakemberek bevonásával megvalósítható a régi gázkazán cseréje, azt viszont eddig nem részleteztük, hogy ez milyen költséggel is jár.
A különféle alkatrészek között pedig FixTrend, Delta és Concept termékeket is megtalálhat. Tapasztalatunkat néhány éve egyedi árucikkek készítésén keresztül is kamatoztatjuk. A FixTrend termékek szerelőbarátok, bátran ajánljuk azoknak a fűtésszakértőknek, akik korszerű alkatrészeket szeretnének használni mindennapi munkájuk során. Miért érdemes kondenzációs gázkazán mellett dönteni? Kiemelkedő hatásfok: a kondenzációs készülékek olyan hulladékhő visszanyerésére is alkalmasak, amelyekre a hagyományos gázkazánok nem képesek. Ez körülbelül 20-25 százalékkal hatékonyabb működést jelent a gyakorlatban. Ráadásul ezt a fűtési formát akkor is megéri választani, ha a kihasználtsága sokkal kisebb (azaz, nem mindennap, vagy csak alacsony fokozaton használják). Könnyen vezérelhetők: a mai modern kondenzációs kazánok igencsak felhasználóbarátok. Automatikus védelmi rendszerrel is rendelkeznek: túlmelegedés, vízhiány, túlnyomás vagy fagy esetén sem kell félni, hogy kár keletkezik bennük. Takarékos megoldás: a kondenzációs gázkazán a hagyományos készülékekhez képest körülbelül 20-25 százalékkal takarékosabb működés közben.
A csak vízmelegítésre használt gázkészülékekre pedig nem vonatkozik a kazáncsere-rendelet. Csak átmenetileg lehet megspórolni a kéménycserét A fő szabály az, hogy a meglévő készülékeket lehet használni, amíg működnek, illetve meg tudják azokat javítani. Tehát amíg üzemképesek, addig nem muszáj cserélni őket. Viszont, ha elromlanak, akkor a fentiek szerinti új készülékeket lehet csak beszerelni. Ahogy Patonai Roland fogalmazott, a turbó kondenzációs kazánnal, amit ajánlottak a csütörtöki cikkben tulajdonképpen időt lehet nyerni, ha valakinek most nincs pénze a kéménycserére. Amíg ezek működnek (10-15 évre lehet számítani), addig megúszható a kéménycsere költsége. De aki gázzal fűt, annak előbb-utóbb a kéményt is le kell majd cserélnie – vagyis csak átmenetileg lehet megspórolni a kb. 400 ezer forintos költséget.