13), az Internet-protokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli szolgáltatást (SZJ 64. 16-ból) terhelő előzetesen felszámított adó összegének 30 százaléka. Tehát ezt a 30%-ot is telefonköltségként könyveljük, mely növeli az igénybe vett szolgáltatás értékét. Az Áfa törvény 125. § (1) bekezdésének e) pontja szerint a 124. §-tól eltérően, az előzetesen felszámított adó levonható, ha a 124. § (3) bekezdésében felsorolt esetekben a szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 30 százalékára igazoltan teljesül, hogy az a 15. § szerinti szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be. Az Áfa tv. 15. §-a valójában a közvetített szolgáltatás áfa-szabályát tartalmazza. Mivel a dolgozókra történő átterhelés ebben az esetben nem felel meg a közvetített szolgáltatás követelményeinek (mert nem a tételes kigyűjtéssel meghatározott használatot számlázza tovább a társaság), továbbá a szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 30 százaléka nem kerül áthárításra közvetített szolgáltatásként, így az Áfa törvény 124.
A gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron. Közvetített szolgáltatások könyvelése A szolgáltatás közvetítését végző vállalkozás (közvetítő) először készletnövekedésként számolja el az értékesítendő szolgáltatás bekerülési értékét: T 27. Közvetített szolgáltatások T 466. Levonható áfa K 454. Szállítók vagy K 384. Elszámolási betétszámla vagy K 381. Pénztár Amikor továbbértékesíti (továbbszámlázza) a közvetítő a szolgáltatást, akkor a vevő felé kibocsátott számláját elszámolja: T 311. Belföldi vevők K 911. Értékesítés nettó árbevétele K 467. Fizetendő áfa Ezzel egyidejűleg kell a közvetített szolgáltatás könyv szerinti értékét ráfordításként elszámolni a könyvelésben: T 815. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke K 27.
Ekkor persze már nem a klasszikus közvetített szolgáltatásról beszélünk" – tette hozzá. Kinek a nevében, kinek a javára? A szolgáltatás közvetítőjét ilyen esetekben úgy kell tekinteni, mint aki a saját nevében a szolgáltatásnak egyidejűleg igénybe vevője és nyújtója is. Szerződéses kapcsolatban áll ugyanis mind a szolgáltatás végső megrendelőjével, mind pedig a szolgáltatás eredeti nyújtójával. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatás közvetítője két szerződést is köt a saját nevében. "Éppen ennek mentén lehet elhatárolni a szolgáltatásközvetítőt az ügynöki (közvetítői) szolgáltatás nyújtójától, hiszen a közvetített és a közvetítői (ügynöki) szolgáltatás nyújtója is más szolgáltatását árulja. A lényegi különbség kettejük között az, hogy az ügynök más nevében más javára jár el, a szolgáltatás közvetítője pedig a saját nevében más javára" – magyarázta Szmicsek Sándor, a MAZARS adópartnere. Az ügynök szerződéskötési célból értékesítési szándékkal hozza össze a feleket, majd az egyikükkel megkötött különmegállapodás alapján sikerdíjban (jutalékban) részesül.
Kérdés Egy magyarországi székhelyű kft. reklám-, marketingszolgáltatást, kiállítás-, konferenciaszervezési szolgáltatást végez ügyfelei részére. Négy külföldi és egy belföldi székhelyű cég megbízta a kft. -t a magyarországi konferenciájuk megszervezésével. A megkötött szerződésekben a megbízók kikötötték, hogy a kft. megbízhat más vállalkozót a rendezvény lebonyolításával, tehát közvetített szolgáltatásként teljesítette a kft. a megbízást. A szolgáltatás továbbszámlázása ugyanolyan áron történt. A kft. által a rendezvény lebonyolításával megbízott, magyarországi székhelyű cég az Áfa-tv. 66. §-a (5) bekezdése alapján állapítja meg adókötelezettségét, ezért a kft. részére kibocsátott számlában az áthárított adót, adómértéket nem tüntetett fel. Az Áfa-tv. szerint a közvetített szolgáltatás igénybevevője és nyújtója ugyanolyan adómértékkel számlázhatja tovább az adott szolgáltatást, mint amilyen mértékkel azt a részére nyújtották. Igaz ez ebben az esetben is? Tehát a kft. szintén úgy állíthatja ki a számláját mind a külföldi, mind a belföldi megbízója részére, hogy abban áthárított adót és adómértéket nem tüntet fel?
"A két ügylet tárgya ugyan teljesen azonos, és általában a számlázásuk is hasonlóan történik, mégis sok az olyan eset, amelyben a szolgáltatás közvetítőjénél az igénybe vett szolgáltatás áfakezelése más, mint az ugyanazon szolgáltatás nyújtásakor történő számlázásé" – mutatott rá a szakértő. A szakértők szerint ilyen típushelyzet lehet, ha – például az alanyiadó-mentesség miatt – eltér az egyes szereplők adózói státusa, de nemzetközi ügyletek közvetítésekor más lehet a teljesítés helye is. Ugyancsak változtat egy adott tranzakció adójogi megítélésén, ha azt – más főügylethez kapcsolódó járulékos jellege miatt – a fő ügylettel azonos adókezelés alá kell vonni. Ez ugyanis a teljesítési helyet, az adómértéket, illetve azt is érintheti, hogy a bejövő ügylet és a kiszámlázott ügylet az egyenes vagy a fordított adózás hatálya alá tartozik-e. Szmicsek Sándor elmondta, hogy olyan eset is előfordulhat, amelyben a szolgáltatást más szolgáltatásokkal együtt továbbközvetítve komplex, új szolgáltatás keletkezik.
Ezzel szemben a közvetítőn maga az alapszolgáltatás is "keresztülfolyik", amelyet felárral növelten vagy anélkül nyújt és számláz tovább a megrendelőjének. Elemezni kell "Minden egyes szolgáltatásközvetítési esetet érdemes részletesen megvizsgálni: figyelembe kell venni a körülményeket, az ügylet tárgyát és a szereplők adójogi státusát, illetve ugyancsak fontos elkülönítve is elemezni a láncba kapcsolódó két ügyletet. Büntetést kockáztatnak azok a cégek, amelyek ezt elmulasztják, emiatt rosszul számlázzák és dokumentálják ezeket a tranzakciókat" – foglalta össze Szmicsek Sándor, a MAZARS adópartnere. Nézzünk egy példát A következő példa jól szemlélteti, hogy miről van szó. Egy magyar tanácsadó vállalat (Tanácsadó) egy hazai ingatlanhoz kapcsolódó ingatlanszakértői szolgáltatást számláz egy magyar közvetítőnek (Közvetítő), aki ez német megrendelője (Megrendelő) felé közvetíti. Elsőként vizsgáljuk meg a Tanácsadó és a Közvetítő közötti ügyletet. Az ingatlanszakértői tevékenység adóköteles ügylet, nem tartozik a belföldi fordított adózás hatálya alá, mindkét szereplő magyarországi székhelyű.
chevron_right A továbbszámlázás kérdései a gyakorlatban hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // Bunna Erika adótanácsadó 2020. 05. 12., 06:15 Frissítve: 2020. 06. 02., 13:16 3 Amennyiben vállalkozásunk olyan költséget kénytelen viselni, amely végső soron nem az ő érdekét szolgálja, illetve nem az ő tevékenysége érdekében merült fel, jogos elvárás az adóhatóságtól, hogy ezen költségek a tényleges igénybe vevő felé továbbhárításra kerüljenek. Tipikus esete ennek a cégek életében a dolgozók felé történő továbbszámlázás, vagy a költségek áthárítása a cégcsoporton belül. A gyakorlatban nem annyira egyszerű a helyzet, mint ahogy elsőre tűnik: ahogy a kezünkben lévő számla adózott, úgy állítható ki társaságunk részéről a számla, ugyanazon teljesítési hellyel és adókulccsal. Valójában a továbbszámlázás előtt számos szempontot kell figyelembe venni: történik-e szolgáltatásnyújtás vagy csak költségátterhelés; beszélhetünk-e főszolgáltatásról, amelynek sorsát osztja a költség.
2013-03-01 Energiagazdálkodás, Épületek, Jogszabályok, Napenergia, Napkollektor, Napelem, Napcella, Témakörök Félreértésnek bizonyult a hetekben az iparágon belül és a sajtóban is nagy vihart kavart hír, miszerint a napelemek telepítését építési engedélyhez kötéssel adminisztratív korlátokkal nehezítenék. A rendelet módosításának eredeti szándéka a szabályozás egyértelművé tétele lett volna, azonban mivel ez az iparági szereplők informálása nélkül történt, félreértéseket eredményezett ( előző cikkünk itt). Az Építési Törvényhez kapcsolódó 312/2012-es kormányrendelet értelmében a napelemek 2013. január 1-től kikerültek az? Engedély vagy bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek? listájából. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 2013 február 14-i közleménye szerint az általuk tett javaslatok ellenére a napelemek visszahelyezése a fenti kategóriába nem történt meg. A változás meglepetésként érte az iparágat és a MANAP-ot, ugyanis az érintett szabályozó, törvényalkotó hatóságokkal folyamatos a konzultáció, a fenti rendelettel kapcsolatban azonban nem történt egyeztetés.
Az építési tevékenység fogalma az Építé Fogalomtárában ide kattintva megismerhető. 2017. napjától jelentősen bővült az építési engedély nélkül végezhető építési munkák köre A Kormány építésügyben megvalósított bürokráciacsökkentő intézkedésének szerves részét képezi a különböző építési munkák építési engedély hatálya alól történő kivétele. 2016 januárjától a 300 m2 összes hasznos alapterület et meg nem haladó lakóépületek esetében egy új ügyintézési rend bevezetésével került bevezetésre, sajátos szabályokkal együtt (ez az egyszerű bejelentés). Az építtetői hatósági eljárási kötelezettségekben 2017. januárjától további, jelentős mértékű csökkenést tapasztalhatunk, mivel az Eljárási kódex 1. számú melléklete helyébe egy teljesen új mellékletet lépett. A módosítás főbb szempontjai: a) Azokat az építési munkákat, melyek nem járnak egy épület, építmény bővítésével engedély nélkül elvégezhetővé tegye. b) Ahol az Eljárási kódex 2016. évben még mérethatárokat állapított meg az engedélykötelesség szempontjából, ott a hatályos melléklet a mérethatárokat nagyobbrészt egyszerűen eltörölte, így általánosan engedély nélkül építhető kategóriába sorolva ezeket az építményeket [482/2016.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A tegnapi nap során elfogadta az Országgyűlés azt a törvényt, mely többek között a jegyzőtől elvonva a kormányhivatalhoz telepíti az elsőfokú építésügyi hatósági eljárásokat. A változásokat a jogalkotó a Szolgáltató Állam megvalósításának címszava alatt terjesztette elő. Meglátása szerint a fővárosi és megyei kormányhivatalok azok, amelyek az állami szervek közül a legközelebbi kapcsolatban vannak az ügyfelekkel: az állampolgárokkal és a vállalkozásokkal és ezért a leginkább alkalmasak az olyan stratégiai célok megvalósítására, mint hogy a magyar közigazgatás szervezetten, következetes és átlátható intézményi… A tegnapi nap során elfogadta az Országgyűlés azt a törvényt, mely többek között a jegyzőtől elvonva a kormányhivatalhoz telepíti az elsőfokú építésügyi hatósági eljárásokat. A változásokat a jogalkotó a Szolgáltató Állam megvalósításának címszava alatt terjesztette elő.