A Déliből péntekenként 13:35-kor, 15:35-kor és 17:35-kor, szombatonként pedig 7:35-kor és 9:35-kor indul olyan vonat, amellyel érdemes kerékpárosként utazni. Visszatérésre Siófokról pénteken a 19:03-kor, szombaton a 7:03-kor, vasárnap pedig a 15:03-kor és a 17:03-kor induló vonatokat ajánlja a vasúttársaság. A MÁV azt javasolja, hogy kerékpáros csoportok zökkenőmentes utazásának biztosítása érdekében előre jelentsék be utazási igényüket a MÁV-csoport honlapján feltüntetett elérhetőségek valamelyikén:.
00 Világörökségi Kuckó, Pásztormúzeum 10. 00-10. 30 Filmek a Fertő-tájról és Hortobágyról 10. 30-11. 00 Hiányzott ez nekünk?! - A Hortobágyi Nemzeti Park Világörökség Listára kerülésének anekdotáktól sem mentes története, Szilágyi Gábor előadása 11. 00-12. 00 12. Hortobágy kihajtás 2017 redistributable. 30 Előadás: Balázsné Kiss Angéla mesél a Fertő-táj világörökségi helyszín érdekességeiről 12. 30-14. 00 Filmek Fertő-tájról és Hortobágyról Népzenei és néptánc műsor, színpad Flaska Banda (színpad) A világörökségi színpad megnyitója és a "Világörökségünk, a puszta" alkotópályázat díjátadója Díszvendég: Fertő-táj Alma együttes koncertje Flaska Banda 12. 30-13. 30 Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack Az Álomzug Társulás bábelőadása kicsiknek és nagyoknak 13. 50 Egerszalóki Tekergő Zenekar és a Többsincs néptáncegyüttes műsora 14. 00-16. 00 Pásztorok, fogatok, jószágok érkezése a Kilenclyukú hídon Kihajtási Ünnep megnyitója Hortobágyi Délibáb Népdalkör Hortobágy Örökös Pásztorainak köszöntése Számadók bemutatása és a megbízólevelek átadása Többsincs Néptánc Együttes előadása A Hortobágyi Nonprofit Kft.
A tervek szerint minden évben díszvendégként meghívnak egy-egy világörökségi helyszínt a pusztai ünnepre: az idén Hollókő a rendezvény díszvendége – mondta Kovács Zita. Hortobágy, 2017. április 22. Rackanyáj vonul a Szent György-napi kihajtási ünnepen a hortobágyi Kilenclyukú hídról 2017. április 22-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt A tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától számította A néphagyomány az igazi tavasz kezdetét mindig is Szent György napjától, április 24-től számította. Az állattenyésztéssel foglalkozó népek körében az időjárástól és a legelők állapotától függően ez idő tájt hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről, ekkor történt a pásztorok, béresek fogadása vagy a juhbemérés is. A gazdag állattartó tradíciókkal rendelkező Hortobágyon kiemelkedően fontos a Szent György-napi kihajtási ünnep, ahol a pásztorokkal és állatokkal is megismerkedhetnek az érdeklődők. Meseszép fotókon a Puszta Napja – Kihajtották a legelőre az állatokat a Hortobágyon | ZooZoo Portál. Hortobágy, 2017. A "pusztaötösfogat" bemutatója a Szent György-napi kihajtási ünnepen a hortobágyi vásártéren 2017.
A közel százötven egyedet számláló gulya téli szálláshelyéről költözött át a nyári legelőre. Ehhez csaknem tizenkilenc kilométernyi utat kellett megtenniük. A nyári legelőn október végéig maradnak az állatok. 1 / 4 A ridegen tartott magyar szürke gulyák a szikes puszták és más füves élőhelyek természetvédelmi kezelésében is fontos szerepet játszanak. A legeltetés általában az első hóig tart. 2 / 4 A pásztorok életének egyik kiemelkedő eseménye volt április 24-e, Szent György-napja. Kihajtási ünnep a Hortobágyon | Híradó. Hagyományosan ezen a napon történt az állatok első kihajtása is téli szálláshelyeikről, és ettől a naptól számították az igazi tavasz kezdetét. Ehhez a naphoz számos hiedelem és népszokás is kapcsolódik. Gyakori volt például, hogy a marhákat láncon, tojáson hajtották keresztül, s azt tartották, hogy a jószágok olyan erősek lesznek, mint a lánc és olyan gömbölyűek, mint a tojás. 3 / 4 Aki szeretne többet is megtudni a magyar szürkékről, a Hortobágyi Nonprofit Kft. székházában megismerkedhet a fajta eredetével, földrajzi típusaival, a különféle szarvformákkal, a hazai és európai marhahajtó útvonalakkal, valamint a magyarszürke pásztorok mindennapjaival és ünnepeivel.