Nem csak családját és szabadságát, de nevét, sőt múltját és a műveltségét is (ha ezekről beszélne, legjobb esetben is megkínoznák). 12 év rabszolgaság | AXN Magyarország. Az emlékiratait 1853-ban megíró Solomon Northup azonban soha nem adta fel a küzdelmet, hogy egyszer majd hazakerülhessen - ahogy a film fogalmaz: nem túlélni, élni akart. Az angol rendező újszerű nézőponttal jelenik meg az Amerikai Egyesült Államok történetének két leggennyesebb szégyenfoltjának nem éppen befejezett filmes feldolgozási folyamatában (a másik, az amerikai honfoglalással és identitáserősödéssel évszázadokig együtt járó őslakos-népirtás sem túl gyakori filmtéma). Egyúttal pedig a világ minden korszakának és művészeti ágának egyik legfontosabb mondandóját kívánja nyomatékosítani: akárhogyan is próbál megtörni a hatalom, akármilyen sikeresen kényszerítenek is arra, hogy lehajtott fejjel engedelmeskedj, akkor sem szabad soha beletörődni az elnyomásba. És bár utóbbi gondolatot szinte hibátlanul végigviszi a film (az utolsó percek tömény giccse kellemetlen meglepetésként cukormázat locsol a néző arcába), mégis az a fő problémája, hogy - nincs rá jobb szó: - mégsem elég okos.
Ám a névazonosság nem elegendő, nehezebb dolga van, mint Eddie Murphynek A dzsentlemanusban. Bizonyítania kellett és az Éhséggel nem csak rá, hanem főszereplőjére, Michael Fassbenderre is felfigyeltek. A szégyentelen után Hollywoodba is bebocsájtást nyert, ahol rögtön olyan témával erősíthetett, amelynek sorsa már a kezdetektől fogva determinált volt: rabszolgaság. Solomon Northup (Chiwetel Ejiofor) szabad ember volt, New Yorkban éldegélt családjával. Amikor munka reményében elmegy egy vacsorameghívásra, nem is sejti, hogy a vele szemben falatozó úriemberek szélhámosok. Mire feleszmél, már láncra verve találja magát, és hiába bizonygatja, hogy félreértésről van szó. Az elején még valamennyire szerencséje van, hiszen egy olyan gazdához kerül, aki emberként tekint rá. Azonban újabb fehérhez kerül és Edwin Epps (Fassbender) leginkább korbácsoltatni és erőszakoskodni szeret. És helyben is vagyunk. Belőled is lehet rabszolga. A rabszolgaság rossz és McQueen amikor csak lehet szabadjára ereszti Epps-t és kegyetlenségét.
Sokak szerint a neander-völgyi ősember az evolúciónak csak egy mellékágát képezi: körülbelül 130 ezer évvel ezelőtt jelent meg Európában, 35 ezer évvel ezelőtt pedig kihalt.
Egy nemzetközi kutatócsoport megfejtette, miért alakult ki a modern emberek laposabb arca, és miért található a Neander-völgyiek koponyáján több kidudorodó csont. A Yorki Egyetem, a New York-i természettudományi múzeum és több spanyol intézet kutatóinak munkája feltárta, hogy miként hozta létre az arckoponya csontjainak eltérő fejlődése a Neander-völgyi és a mai ember arcán megfigyelhető szembeszökő különbségeket. Neander völgy hol található a g pont. A Neander-völgyinél folyamatos a csontlerakódás A Nature Communications folyóiratban megjelent cikk elmagyarázza, hogy a születés után mindkét fajnál megfigyelhető a csontrétegek lerakódásának fokozatos növekedése az arcon. A modern embernél jóval robusztusabb Neander-völgyi embereket erősen kidudorodó szemöldökcsont és csúcs nélküli alsó állkapocs jellemezte Forrás: Azonban míg a Neander-völgyieknél ez a csontlerakódás a tizenéves korban is folytatódott, a modern embereknél a lerakódást a csonteltávolítás ellensúlyozza, ennek eredményeképpen alakul ki a laposabb arc. "Amire ez a tanulmány rávilágít az az, hogy a modern emberek kétségtelenül eltérően növekednek, mint az őseik és közeli rokonaik, és mi vagyunk a különlegesek ilyen szempontból" – mondta Paul O'Higgins professzor, a cikk egyik szerzője, a Yorki Egyetem kutatója.
Megjegyzések és hivatkozások (de) Ez a cikk részben vagy egészben a Wikipedia német nyelvű cikkéből származik, a " Neandervölgyi " címmel ( lásd a szerzők felsorolását). Függelékek Más Wikimedia projekteken: Neander-völgy, a Wikimedia Commons oldalon Kapcsolódó cikkek Neandervölgyi ember Külső linkek (de) Neandervölgyi Múzeum (de) (en) Wildgehege Neanderthal Németországi portál
Némely leletek - például horvátországi csontmaradványok - alapján nyugodtan állítható, hogy bizonyos, számunkra már nem igazán ismert körülmények között nem voltak válogatósak. Ha kellett, saját fajtársaikat is megölték, és húsukat (sőt a különleges csemegének számító csont- és agyvelőt is) befalták. A Neander-völgyiek megnyerő külsejét sokan ismerik a népszerű kiadványokban is elterjedt ábrázolatokról. Neander völgy hol található es. Zömök, tagbaszakadt termetük, markáns homlokereszük, csapott álluk, hátrahajló, rövid és lapos homlokuk, hátul kúpos, felül lapos koponyájuk, erőteljes fogaik, széles és terebélyes orruk, rövid nyakuk és végtagjaik, kiterjedt mellkasuk (s tegyük hozzá: a mai emberét megközelítő vagy azt meghaladó agykoponya-térfogatuk! ) előttünk van, s szinte látni is véljük őket egy-egy hajnali aluljáróban vagy pályaudvaron. (Igaz, ez még nem bizonyítja a kereszteződési hipotézist. ) Kő kövön A mi eleink, a mai emberrel antropológiailag és genetikailag azonos Homo sapiensek olyan 120-80 ezer évvel ezelőtt jelentek meg a Közel-Keleten - a hipotézis szerint Afrikából érkeztek.