2010-től végzek hasi és kismedencei ultrahang vizsgálatokat a Gastroenterológiai Ultrahang Laboratoriumban. 2006 – ban szereztem általános orvosi diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. 2013-ban végeztem el a Semmelweis Egyetem Ultrahang diagnosztikai akkreditált tanfolyamát. 2019-ben nyertem szakorvosi képesítést belgyógyászatból. Magyar Gastroenterológiai Társaság Fiatal Gastroenterológusok Munkacsoportja (FIGAMU) Dr. Kőrösiné Csapó Edit – főnővér 1975-től dolgozom folyamatosan az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő I. sz. Belgyógyászati-gastroenterológiai Osztályán. 1998 óta ezen az osztályon a vezető főnővéri teendőket látom el. A kapszulás endoszkópia szakasszisztensi feladait 2011-től végzem. Vasali Gyöngyi – endoszkópos szakasszisztens 1983 és 1996 között a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház I. Belgyógyásza-angiológiai Osztáyán dolgoztam. 1996-tól dolgozom az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő Gastroenterológiai Endoszkópos Laboratoriumában.
E fejlesztés révén megszüntethették a külső telephelyeket, a zöld rendelő funkcióit, a kulcsi rehabilitációt és ápolási osztályt beköltöztethették a központi telephelyre, így fenntarthatóbb struktúra jött létre. 2015-ben uniós forrásból több, mint egymilliárd forintos műszerfejlesztés valósult meg. Kormányzati támogatásból új CT készülék állt üzembe. Szintén uniós forrásból egy nagy volumenű járóbeteg ellátást érintő fejlesztés is megvalósult. Nőtt az energia hatékonyság, napcella rendszer került telepítésre. 2016-tól az intézmény a Semmelweis Egyetem gyakorló kórháza, 2017 és 2020 között két alkalommal nyerte el a "Kiváló Városi Kórház" címet. A szülészet, fül-orr-gégészet és az urológia "Családbarát Kórházi Osztály" lett. 2020-tól a Covid-19 járvány idején a kórház kiváló együttműködésben dolgozott a Fejér Megyei Szent György Kórházzal és hatékonyan küzdöttek a járvány ellen és az oltások megszervezésében is. A Szent Pantaleon Kórház 2020-ben megyei kórházi rangot kapott, így önállóan és teljes ellátási palettával folytathatja a területén élő lakosság ellátását, sőt hamarosan új MRI készülékkel is bővülnek a diagnosztikai lehetőségei.
század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Grassalkovich I. Antal (1694–1771) gróf 1735 után kezdte megépíttetni. Ekkor készült el Mayerhoffer András tervei alapján a belső udvart közrefogó első U-alak, a díszteremmel és a főúri lakosztályokkal, majd 1746 és 1749 között két új szárnnyal bővült az épület mindkét oldalon. Ebben az állapotában láthatta a kastélyt Mária Terézia királynő, aki 1751-ben látogatta meg Grassalkovichot Gödöllőn. Grassalkovich I. Kincsem Forgatási Helyszínek — A Ménesbirtok Lovardájában Forgott A Kincsem Film | Kemma. Antal a kastélykeret Versailles mintájára francia stílusban építtette meg: a díszkert ugyanis nem a főhomlokzat előtt kapott helyet, hanem a kastély szárnyaitól határolt belső udvar folytatásaként alakították ki. A franciakertet a XIX. század elején angol (vagy tájképi) kertté alakították át, de megtartották a barokk kert egyes elemeit (pl. vadgesztenyefasor, Királydomb, Lövőház). Később a történelem során sok időt töltött itt Erzsébet királyné, illetve férje, I. Ferenc József is, majd az I. világháború után a kastély Horthy Miklós kormányzó pihenőhelye lett.
Az informálódásról tábla, a pihenésről pad gondoskodik. A környék nyáron már-már mediterrán hangulatú, gyógynövénynapokat és piknikeket szerveznek ide. És hogy miért pont itt került kialakításra a gyógynövénykert? Az ok a Magyar Pálos Rend történetében keresendő. A pálosok pilisi monostora Az egyetlen magyar alapítású és ma is létező férfi szerzetesrendet, a pálosokat az esztergomi kanonok, Boldog Özséb szervezte meg a 13. században. A kanonok házát gyakran felkeresték az elvonultan élő remeték, akik a pilisi erdőben, a világtól elvonulva imádkoztak és vezekeltek. Élelmet vagy ruhát kértek az atyától az általuk készített kosarakért, faragott eszközökért cserébe. Özséb szimpatizált az életvitelükkel, a tatárjárás után lemondott kanonoki méltóságáról, majd a Pilisszántó közelében lévő sziklás rengetegbe vonult, a mai Kesztölc határában lévő Hármas-barlangnál keresztet állított. Egy csodás látomást követően összegyűjtötte a Pilisben elszórtan élő remetéket, és 1250-ben velük együtt felépítette a kesztölci völgy fölötti magaslaton a Szent Kereszt-templomot és monostort.
Nagy Ervinnek fogynia kellett, Petrik Andrea a cigarettát tette le Kincsem, helyesebben a csodakancáról most készülő film kedvéért, ami minden idők legdrágább magyar mozija lesz. A stábot pedig kemény kihívás elé állítja a lovakkal való munka. A Kincsem film forgatása Alagon Kincsem a legdrágább A Kincsem a legdrágább magyar film, ami a rendszerváltás óta – de lehet, hogy valaha – készült, mintegy hárommilliárd forintba fog kerülni. Ehhez fogható büdzséje csak a Sorstalanságnak és a Hídembernek volt az elmúlt 25 évben. Az ok maga a sztori: a történelmi keretek hitelesség ének megteremtése ugyanis az egyik legdrágább mozgóképes kihívás. "Egy kosztümös filmnél erősen közbeszól a költségekbe, hogy az egy erdőn kívül nem tehetjük le úgy a kamerát, hogy az egy 19. századi környezet nek felelne meg. Mindent építeni kell " – mondta a film producere, Hutlassa Tamás a -nak adott interjúban. Hutlassa cserében grandiózus filmet ígér: sok statisztá t és száznál is több lovat használnak, a díszletek is nagyszabásúan vannak megépítve, mindezt pedig számítógépes trükkök kel teszik majd még lélegzetelállítóbbá.