"Kis Gábor 2008 júniusától dolgozott a Minta Kft. Kutató és Fejlesztő csapatában. CH/CHI típusú ipari keringető szivattyú műszaki felelőssége tartozott hozzá. A rábízott feladatokat ellátta és szakmai tudását számos esetben bizonyította. Gépészmérnökként jól képzett és sok gyakorlatot szerzett eddigi munkássága alatt. Szakmai alázatát és hivatásszeretetét emelném ki, amire a jövőben mindenképpen lehet és kell is építeni. Gábor kreatív, erősen individualista, amiben sok lehetőség rejlik. Maga felé szakmai téren komoly elvárásokat támaszt, és ebből a szakma iránti erős motiváltsága tükröződik. Gábor nagyon határozott személyiség, erős akarattal, amit a szakmai feladatoknak rendel alá. Sikerorientált és kitartó. Ezek a jegyek alkalmassá teszik sokféle mérnöki feladatra. Véleményem szerint a sokrétű szakmai és a nemzetközi tapasztalatára építhet karriert. Szabó Ákos Kutatás-fejlesztési vezető Budapest, 2010. Akarod tudni, milyen a jó önéletrajz? - Computerworld. 23. "
Személyiségjegyek, értékek – törekedj az egyediségre, ami valóban kifejező, és eltér a "jó csapatjátékos, kreatív személyiség" megszokott gondolataitól, és a munka során értéket teremt az adott cégnél. Fontos, hogy áttekinthető, szellős és jól olvasható legyen a szöveg. Maradjon a hagyományos betűtípusoknál (Times New Roman vagy Arial, 12-es betűméret) és színeknél. A jó HR-es 5 legfontosabb tulajdonsága. Vastag betűvel, egy-egy diszkrét színű háttérrel a fontosabb információk kiemelhetők. A munkahelyek, végzettségek, képzések kapcsán először a dátumot, aztán a cég nevét, a betöltött pozíciót, majd a feladatokat érdemes megjeleníteni, pl. Figyelj - mert az olvasó is nagyon figyel - a pontosságra: mikor kezdett, meddig dolgozott adott helyen, mettől meddig járt egy adott iskolába. Rögtön kiderül egy rutinos toborzó számára, hogy ha valahol átfedés van, "összecsúsznak" az időpontok. Ha vannak úgynevezett "lyukak" a pályázatban (időszak, amikor nem dolgozott vagy járt iskolába), hagyd benne, de legyél felkészülve magyarázattal.
Készítette: Khojaste K Címkék: karrierépítés, önéletrajzírás, álláskeresés, motiváció Hasznosnak találta a cikket?
2010. 02. 24., 8:45 | Utolsó módosítás: 2010. 24., 8:45 | Egyre több álláshirdetésben kérnek referenciát a pályázóktól. A leendő munkaadó a pályázói "önbevalláson" kívül szeretne ugyanis egy harmadik személytől is véleményt kérni, hogy alaposabb képet formálhasson a pályázóról. Olyan személy véleményére kíváncsi, aki korábban munkakapcsolatban volt az álláskeresővel, aki meg tudja ítélni teljesítményét, erősségét, esetleges gyengeségeit. A referencia adása történhet szóban és írásban. A szóbeli változatnál nevet és telefonszámot kell megadni - általában egyik korábbi főnökünkét - majd a HR-es vagy a kiválasztást végző munkatárs felhívja a megadott személyt. Az írásos változat egy levél, amelyben a referenciaszemély ír a pályázóról. Érdemes ezt már az utolsó munkahelyen töltött napon kérni, utána ugyanis körülményesebb. Hogy is néz ki egy ajánlólevél? Példa ajánlólevélre Egy minta referencialevelet az Aarenson Consulting Kft. fejvadász cég bocsátott a rendelkezésünkre. Most ezt közöljük.
A mezővárosok alapvetően abban különböztek a szabad királyi városoktól, hogy továbbra is földesúri joghatóság alatt álltak, a lakosság jogi tekintetben jobbágyállapotú volt, polgáraik felett az úriszék ítélkezett, a tisztségviselők választásába a birtokos beleszólt. A mezővárosok nem emelhettek falat városuk köré, a rendi országgyűléseken nem volt képviseletük, lakosságuk pedig túlnyomórészt magyar volt. Hűbériség A kora középkorban a világi főúr és az egyházi főméltóság egyaránt földbirtokosnak, földesúrnak számított. A földbirtokok között azonban különbséget tettek aszerint, hogy kitől származott. Az ősi, öröklött családi birtokot megkülönböztették az adománybirtoktól. Ősi birtoknak számít ott az a földterület, amelyet a volt törzsi-nemzetségi arisztokrácia saját családi birtokaként szerzett meg a megtelepedés idején és azt meg is tudta tartani. Ezt a birtokot patrimoniumnak nevezték, a pater, "atya" szó után. Hűbériség | zanza.tv. A hűbér, az adománybirtok egy újfajta birtoklási formát jelentett, amely először a Karoling Birodalomban jelent meg.
A hűbér, az adománybirtok egy újfajta birtoklási formát jelentett, amely először a Karoling Birodalomban jelent meg. A Karoling királyok birtokadományokat adtak az őket szolgáló kíséret hűséges tagjainak. Ezt az adományt, amennyiben az adományozó nem követelt cserébe fegyveres szolgálatot, hanem mintegy ajándékul adta, beneficiumnak, amennyiben katonai és egyéb szolgálatokért cserébe adta, feudumnak nevezzük. A Hűbériség És A Jobbágyság Jellemzői – Ocean Geo. Erről a birtokformáról kapta nevét e történelmi korszak, a feudalizmus. A dolgozók társadalmi rendje nem volt része a hűbéri láncolatnak, és sokféle népelemből tevődött össze: lesüllyedő szabadok – földesúri fennhatóság alá kerültek, de rendelkezte vagyonnal és a szabad költözés jogával a Római Birodalom egykori colonusai felszabadított rabszolgák Ezen, nagyon különböző jogokkal rendelkezdő rétegekből alakult ki a XI. De ez csak keveseknek sikerült. Mezővárosok A mezővárosok a 13–14. században kezdtek kiformálódni. Fejlődésüket elősegítette az egyre növekvő árutermelés, a helyi kereskedelem és piac iránti igény, valamint a jobbágyság szabad költözési joga, amely lehetővé tette, hogy a parasztok e településekre költözhessenek.
Az adományozó - a hűbérúr vagy senior ("idősebb") - és a megadományozott - a hűbéres vagy vazallus ("kísérő") - kölcsönös kötelezettségeket vállalt egymás iránt. A vazallus örök hűséget fogadott, hogy hűbérurát kardjával és tanácsaival szolgálni fogja, a hűbérúr pedig birtokot adott és védelmet ígért hűbéresének. Az adománybirtok kezdetben feltételekhez kötött és bármikor visszavonható volt, tehát a hűbéres csak akkor tarthatta meg, ha valóban eleget tett kötelezettségeinek. Az idők folyamán azonban elhomályosult az adományozó és a megadományozott személye, néhány generáció után a személyes kötődés feledésbe merült, így az adománybirtok a családon belül végleg örökölhetővé vált. A földesurak, ha elég tehetősek voltak és bővelkedtek a földbirtokokban, maguk is adományozhattak földeket. A király vazallusa így egyben hűbérúr is lehetett, saját hűbéreseket gyűjtve maga köré. Így jött létre a hűbéri láncolat: a király, a nagyobb és kisebb hűbéresek közötti piramisszerű szervezet. (Nem mindenhol alakult azonban ki a teljes hűbéri lánc.
A dolgozók társadalmi rendje nem volt része a hűbéri láncolatnak, és sokféle népelemből tevődött össze: lesüllyedő szabadok – földesúri fennhatóság alá kerültek, de rendelkezte vagyonnal és a szabad költözés jogával a Római Birodalom egykori colonusai felszabadított rabszolgák Ezen, nagyon különböző jogokkal rendelkezdő rétegekből alakult ki a XI.