Gépi habverővel (alacsony-közepes fokozaton) 1-2 percig habosítjuk. Nagyobb adagnál kicsit tovább tart. Akkor jó, amikor már nem buborékos, hanem redőződik, csíkozódik a krém. Vigyázzunk, mert ha túlverjük, szemcséssé válhat. Ha ez történne, akkor sem kell pánikolni, újra gőz fölé tesszük, megmelegítjük, majd a jégen újra kihabosítjuk. 5 dolog, ami a tökéletes csokimousse-hoz kell! | Mindmegette.hu. Tálkákba adagoljuk, hűtőben dermesztjük 1-2 órát, majd szinte bűntudatmentesen belapátoljuk. Forrás: itt
Az olvasottság nem publikus. A legjobb dolog, ami az Oreo keksszel történhet! :) Ez a torta ugyanakkor készült, mint az előző posztban megosztott földimogyorós-karamellás túrótorta - nehéz lenne tagadni, tényleg sűrű volt az az időszak, nagyon olyan sütikben gondolkodtam, amiket gyorsan el lehet készíteni:) Egy dolgot ne felejts el belekalkulálni, mielőtt nekilátsz: mint a legtöbb tortát, egy éjszakát ezt is muszáj pihentetni a hűtőben. Csoki mousse tojas nelkuel 5. Ez a pihi nem váltható ki egy gyors hűtéssel, mert nem önmagában a hideg miatt áll meg a saját lábán a mousse: idő kell ahhoz, hogy a csoki kristályszerkezete szépen kialakuljon:) Hozzávalók: (egy 16 cm-es tortához) az alaphoz: 20 db Oreo keksz 50 g vaj csipetnyi só a mousse-hoz: 100 g étcsokoládé 2, 5 dl hideg tejszín tonkabab (opcionális) a ganache-hoz: 50 g étcsokoládé ½ dl tejszín Díszítéshez tedd félre az egyik keksz felét, a többit (a töltelékkel együtt) törd darabokra, majd késes aprítóval vagy mozsárban aprítsd finomra. A vajat olvaszd meg, és a sóval együtt keverd a kekszmorzsához.
A tejszínhab ne legyen túl kemény, máskülönben nehéz egyenletesen eloszlatni. Előbb a harmadát dolgozd a lehűlt olvasztott csokis keverékbe, majd lapátold rá a maradékot, és alulról felfelé forgasd bele a spatulával, hogy ne törjön. Akkor jó, ha a masszában már nem látszódnak fehér pöttyök. (Ezt a módszert kövesd tojáshab esetén is. Katalin konyhája: Csokimousse torta. ) Aromatizálás A csokoládéíz akkor a legintenzívebb, ha cukor és vaj nélküli mousse-t készítesz. Az olvadó csokiba ízlés szerint beledolgozhatsz egy kevés presszókávét, narancslét vagy alkoholt (konyakot/brandyt, rumot, narancs- vagy mentalikőrt), továbbá őrölt fűszereket (pl. kardamomot, csilit, különleges borsot). A megdermedt mousse-ra vékony rétegben gyümölcszselét kenhetsz vagy pl. csokiforgácsot, kókuszreszeléket, aprított diót, narancshéjcsíkokat szórhatsz. Mértékkel adagolva mind jól passzol a klasszikus alaphoz, de túlzott mennyiségben elnyomják az eredeti csokoládéaromát. Így készíts vízfürdőt Önts vizet egy kisebb lábosba 3-4 cm magasan, és forrald fel.
Az utóbbi eset súlyosabb, így nagyobb eséllyel lép fel ilyenkor trombózis- emiatt nem elég csupán az életmódra odafigyelni, hanem antikoaguláns terápia is indokolt prevenciós jelleggel. Az utódokat 15 éves korban kell thrombfíliára szűrni! Több trombofília egyszerre Sajnos egyszerre több trombofília is jelen lehet egy embernél, és minél több van, annál nagyobb problémák keletkeznek a véralvadás rendszerében. Többszörös defektus esetén lehet szükség élethosszig tartós alvadásgátló kezelésre- mondja prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája. Egyéb trombózist fokozó betegségek A trombofílián kívül vannak még olyan állapotok, betegségek (szívbetegség, diabetes, bizonyos, daganatok várandósság), melyek szintén megnövelik a trombózis esélyét. Éppen ezért, ha valaki Leiden mutációval küzd, mindenképp közölje az összes betegségét az orvosával, ugyanis könnyen lehet, hogy míg önmagában egyik sem teszi szükségessé a véralvadásgátló szedését, ám ha egyszerre vannak jelen, úgy már igen.
Sokszor ilyen módon a gyógyszerszedést ki lehet váltani, főleg fiatal korban. Az alábbi esetekben van szükség tartós véralvadásgátló terápiára: Történt már trombózis Amennyiben valakinél történt már mélyvénás trombózis, úgy bizonyos ideig véralvadásgátló terápiában kell részesülnie. Ha valaki Leiden mutációval is küzd úgy, hogy volt már trombózisa, akkor megfelelő kezelés nélkül a probléma nagyobb eséllyel ismét kialakulhat. Homozigóta forma Mint már említettük, a trombofíliáknak létezik heterozigóta és homozigóta formájuk is. Az utóbbi eset súlyosabb, így nagyobb eséllyel lép fel ilyenkor trombózis- emiatt nem elég csupán az életmódra odafigyelni, hanem antikoaguláns terápia is indokolt prevenciós jelleggel. Az utódokat 15 éves korban kell thrombfíliára szűrni! Több trombofília egyszerre Sajnos egyszerre több trombofília is jelen lehet egy embernél, és minél több van, annál nagyobb problémák keletkeznek a véralvadás rendszerében. Többszörös defektus esetén lehet szükség élethosszig tartós alvadásgátló kezelésre – mondja prof. dr. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája.
A véralvadás egy igen bonyolult folyamat, melyben számtalan enzim, fehérje, véralvadási faktor vesz részt. Ezek megfelelő, összehangolt működésének eredménye, hogy a sérülés helyén egyfajta dugó képződjön, mely megakadályozza a komolyabb vérvesztést. Természetesen utána a vérrög oldása megy végbe, szintén hasonló bonyolult folyamatok révén. Azonban olykor előfordul, hogy a folyamatba valamilyen hiba csúszik. A Leiden mutáció egy örökletes véralvadási zavar, melynek során a véralvadási rendszer V. faktorában egy mutáció következik be- pontosabban az 506. aminosavban egy csere történik. Emiatt az V. faktor keringésbeli tartózkodása meghosszabbodik, nem bomlik le rendesen, és így alvadást elősegítő, thrombogén hatása van- ennek következtében a véralvadás fokozódik, mivel a faktor rezisztenssé válik a vérrög bontásában szereplő APC-re (aktivált protein C rezisztencia). A kutatások kimutatták, hogy ez a defektus kb. 15. 000 évvel ezelőtt alakult ki valahol a Tigris és az Eufrátesz folyók között.
Mi a Leiden-mutáció? A Leiden-mutáció egy genetikai eredetű véralvadási zavar, neve felfedezésének helyéről származik. A mutáció miatt egy aktivált véralvadási faktor - az V. faktor - fehérjeláncát az aktivált protein C (APC) nevű enzim nem képes bontani. Az alvadást elősegítő faktorok bomlásának lassulása következtében a betegeknek fokozottan alvadékony a vére, így trombózisra - azaz vérrögképződés okozta érelzáródásra - hajlamosak. Tünetek A Leiden-mutáció előfordulása A Leiden-mutáció valószínűleg Európában, a XV. században jelent meg először. Ez akkor biológiai szelekciós előnyt is jelenthetett, hiszen a középkor háborúiban a gyors véralvadás sok életet menthetett meg. A génmutációk véletlenszerűen jönnek létre, és akkor dúsulnak fel, amikor az adott jelleg - itt a fokozott alvadékonyság - a túlélés szempontjából előnyös. Visszagondolva az Oszmán Birodalommal folytatott véres ütközetekre nem csoda, hogy a gén Magyarországon is gyakori (5-6%). A betegség gyakrabban örökletes, ritkábban új mutáció eredménye, hiszen mutációk naponta történnek.