Kutatásaik tükrében lássuk, mit érdemes tudni a vérehulló fecskefűről! Mi mindenre jó a vérehulló fecskefű? A népgyógyászatban a fecskefű legendás gyógyírnek számított szürkehályogra. Tejnedvét a látás élesítésére és a nyálkás hártyával bevont szemgolyó tisztítására használták. A narancssárga nedvvel szemölcsöt, tyúkszemet, övsömört, ótvart, ekcémát kezeltek. Belsőleg alkalmazva a vérehulló fecskefű vérnyomáscsökkentő, hashajtó hatása ismert, sőt szív- és érrendszeri zavarok, érelmeszesedés, valamint gyomorbántalmak és nyombélfekély kezelésére is használták. Az örök kérdőjel – Mérgez vagy gyógyít a vérehulló fecskefű? harmadik oldal. A tapasztalt mellékhatásokról azonban sajnos nem maradt fenn használható információ, pedig a mai fejlett analitikai kémiai vizsgálatok eredményeképpen ismert, hogy hatóanyagai nagyon erős hatásúak, és nem megfelelő alkalmazás esetén rendkívül veszélyesek. Napjainkban – bár sok népszerűsítő irodalom ennek ellenkezőjét vallja – a növényt háziszerként nem ajánljuk, mivel házi feldolgozáskor a módszer és a dózis nem ellenőrizhető megfelelően.
A növényből készült tinktúrák ásványianyag-tartalma (Ca, Fe, Mg stb. ) a terápiás hatást növelheti. Mostanában a fecskefű a rákkutatásban is szerepet játszik. Klinikai kísérletekben a leukémiás sejtek burjánzását gátolta, ennek bizonyítása azonban még rendkívül messze van attól, hogy rákellenes vagy rákot megelőző szernek tekinthetnénk. Hol találkozhatunk a fecskefűvel? A faj Európa és Ázsia mérsékelt övi területén általánosan elterjedt. Kerítések, utak, falak, omladékok mentén, erdők szélein, akácosokban, parlagokon, kertekben gyomként előforduló gyógynövény. Vérehulló Fecskefű – 3 Jól ismert hatása, amire a nagymami is használta – EGÉSZSÉG – FITNESZ. Magjain olajat tartalmazó fehér, duzzadt kinövés található, ami vonzza a hangyákat, így azok a növény elterjesztésében fontos szerepet játszanak. Mikor és hogyan gyűjthető? A vérehulló fecskefű Magyarország legnagyobb mennyiségben gyűjtött gyógynövényfajai között szerepel. A növény föld feletti részeit (a felső, 20-30 cm-es hajtásrészeket a szár vastagabb részei nélkül) teljes virágzáskor gyűjtik. Vegetációs ideje hosszú: májustól a fagyok beálltáig folyamatosan virágzik.
Vérehulló fecskefű gyógyhatásai A vérehulló fecskefű kelidonin alkaloidja fájdalomcsillapító és görcsoldó hatású. Alkoholos kivonata gyakran használt különféle oldatokban, különösen bőrbetegségekre. A fecskefűnek vírus- és baktériumölő hatása van. Külsőleg a bőr kóros elváltozásai ( ekcéma, szemölcs, tyúkszem) kezelhető vele, amit a sárga tejnedvében található kelidonin és fehérjebontó enzimek egymást erősítő hatása okoz. Az alkaloidoknak nemcsak vírusellenes hatása van, de emellett megemlíthető, hogy a sejtosztódást is gátolja. Vérehulló fecskefű - Kertlap Kertészeti Magazin & Kertészeti Tanfolyamok. A homeopátiás gyakorlatban a fecskefüvet máj- és epebántalmak kezelésére alkalmazzák. A fecskefű nagy mennyiségben mérgező, és a magas vérnyomásban szenvedők belsőleg ne használják! A vérehulló fecskefű felhasználása Leginkább külsőleg használjuk. Mivel a mákfélék családjába tartozik, és narkotikumot tartalmaz, hosszan tartó fogyasztása emésztési, idegi, légzési rendellensségeket okozhat. Szárítva is csak óvatosan szabad hozzá folyamodni: fél teáskanál száraz növényt adni 1 liter vízhez!
Tartalmaz még flavonoidokat, fehérjebontó enzimeket, kelidonsavat is. A Fecskefű, vérehulló felhasználása: Egyes alkaloidjainak enyhe fájdalomcsillapító és simaizomgörcs-oldó, epehajtó és központi-idegrendszeri nyugtató hatása igazolt. A drog felhasználása az igen erősen ingadozó alkaloid-tartalom miatt, túlnyomó részben normál kivonatok alakjában a gyomor-bél rendszer és az epeutak görcsökkel kísért megbetegedéseinek kezelése céljából történik. A tejnedvet szemölcs irtására használják, ez a sajátság a sejtosztódást gátló hatás, valamint a fehérjebontó enzimek tevékenységével magyarázható. A homeopátiában a gyökereket hasonló módon máj- és epebántalmak, tovább légzőszervi gyulladások és reumatizmus esetén használják fel. A növény enyhén mérgező hatású! A gyári normál kivonatok használata javasolt. Alkalmazható gyomor-bélrendszeri görcsök esetén. Ha a növény sárga nedvével bekenjük a szemölcsöt, tyúkszemet, akkor elpusztítja a szemölcsöt okozó vírusokat. Az alkaloidoknak vírusellenes hatása van, de emellett megemlíthető, hogy a sejtosztódást is gátolja.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Meséi archaikus világképek a világ teremtéséről, ember alakú sárkányokról, lélekvándorlásokról és egyéb hiedelmekről. Elismerés A népművészet mestere (1959). Irodalom Irod. : Dégh Linda: Az egyéniségvizsgálat perspektívái. (Etnographia, 1960) Erdész Sándor: Á. L. mesemondó világképe. (Ethnographia, 1961) Erdész Sándor: Á. Ki volt ámi lajos. meséi. I–III. (Új Magyar Néprajzi Gyűjtemény, 1963) Kovács Ágnes: Á. (Ethnographia, 1969). Ki volt ámi laos thailande Ki volt ámi lajos 15 Ki volt ámi lajos 17 Borussia dortmund névsor ELIXIRIUM THYMI COMPOSITUM FONO VII. NATURLAND 150G Adatlap / PirulaPatika online gyógyszertár Júniusi szerelmi horoszkóp - Ezotéria | Femina Balto magyarul teljes film 2 resz Mi band 3 magyar leírás 2. 5 milliós támogatás Ki volt ámi lajos 2018 Ki volt ámi lajos 4 243 népmeséjét és 13 babonás történetét jegyezték fel. 1963. augusztus 16 -án halt meg Apagyon. Díja [ szerkesztés] Irodalom [ szerkesztés] Erdész Sándor: Ámi Lajos mesemondó világképe (Ethnographia, 1961) Források [ szerkesztés] Magyar életrajzi lexikon Magyar néprajzi lexikon Erdész Sándor: Ámi Lajos meséi (1968) Nemzetközi katalógusok VIAF: 49929704 OSZK: 000000000484 NEKTÁR: 236051 ISNI: 0000 0000 7835 4272 BNF: cb12746048x Kézikönyvtár Magyar életrajzi lexikon A, Á Ámi Lajos Teljes szövegű keresés Ámi Lajos (Vásárosnamény, 1886. okt.
): mesemondó, a népművészet mestere (1959). 14 éves korában a szatmárnémeti téglagyárba került tanulónak. 1911-től Szamosszegen élt szegényparasztként, harmados és napszámos munkával foglalkozott; 1949-től termelőszövetkezeti tag volt. Már 6–8 éves korában megtanulta az ugyancsak mesemondó apja összes meséjét, melyeket később saját elgondolásai alapján kibővítve és saját költésű meséivel együtt különböző közösségi összejövetelek, társasmunkák alkalmával mondott el. – 243 népmeséjét és 13 babonás történetét jegyezték fel. – Irod. Erdész Sándor: Á. L. mesemondó világképe (Ethnographia, 1961). Ámi Lajos Született Ámi Lajos 1886. október 2. Vásárosnamény Elhunyt 1963. augusztus 16. Megőrzés és múltba tekintés Lázár Ervinnel - IGYIC. (76 évesen) Apagy Nemzetisége magyar Foglalkozása mesemondó Kitüntetései Népművészet Mestere díj (1959) Ámi Lajos ( Vásárosnamény, 1886. ) mesemondó, a népművészet mestere (1959). Élete [ szerkesztés] Ámi Lajos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnaményban született 1886 -ban egyszerű családban. 1890 -ben 14 éves korában a szatmárnémeti téglagyárba került tanulónak.