A hagyatéki eljárás egy polgári nem peres eljárás, amelyet az illetékes közjegyző folytat le (törvényben meghatározott eljárási cselekményekre a jegyzőnek van hatásköre). A közjegyző eljárása az elsőfokú bíróság eljárásával azonos hatályú. A következők alapján állapítják meg az illetékes közjegyző t: az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye belföldi lakóhely hiányában az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye ha az 1., és 2. pont hiányában az örökhagyó elhalálozásának helye Ha a 3. Ügygondnok kirendelése polgári perben 2020. pont sem állapítható meg, a hagyatéki vagyon fekvésének helye amennyiben 1-4. pont alapján nem lehet megállapítani, akkor a Magyar Országos Közjegyző Kamara az öröklésben érdekelt hozzá benyújtott kérelme alapján kijelöli az illetékes közjegyzőt. Előfordulhat olyan eset is, hogy a vagyonfekvése szerint több illetékes közjegyző is van, ilyenkor a jegyző választ közülük. Az illetékes közjegyző ugyanannak az örökhagyónak a hagyatéki eljárására kizárólagos illetékességgel rendelkezik, vagyis a póthagyatéki vagy megismételt eljárás során is ez a közjegyző fog eljárni.
Az első tárgyalást a hagyatéki leltár megérkezését követő 2 hónapon belül meg kell tartani (ha a leltár kiegészítésre került, akkor a határidő onnan számít). Ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az örökhagyónak végrendelete van és az eredeti példány nem áll rendelkezésre, akkor a közjegyző az átadásra felhívja a birtokban tartót, aki azt köteles haladéktalanul átadni. Amennyiben szóbeli végintézkedésre vonatkozóan merült fel adat, a közjegyző előzetes nyilatkozatra hívhatja fel azokat, akiknek a megtétel körülményeiről és tartalmáról tudomása van (tanúk). Ügygondnok – Wikipédia. A tanúk a nyilatkozataikat a vallomástétel akadályainak és a hamis tanúzás következményeinek ismeretében teszik meg. Hogyan jutunk az örökségünkhöz? A hagyaték átadható ideiglenes vagy teljes hatállyal. A hagyaték átadása teljes hatállyal: Amikor a törvényes átadásnak akadálya nincs és csak egy örökösként érdekelt jelentett be igényt és az adatok szerint is másnak más jogcímen igénye nincsen, illetve öröklési jogvita sincs (ún. másodlagos öröklési jogvita esetén is átadható törvényben meghatározott esetekben).
És ezt a bíróság szó nélkül hagyja. 2007. 04:42 Már elnézést, a pernyerés nem azon múlik, hogy most rendelik-e ki azt az ügygondnokot vagy később, és azt sem nevezném padlóztatásnak, hogy egy ügyvéd nem tudja, hogy a megbízó társasház közös képviselője álképviselő. Ügygondnok kirendelése polgári perben pradel filhol. S ha jól veszem ki a szavaidból, nem is nyert az a kisnyugdíjas, ergo a beadványai sem biztos, hogy olyannyira okosak és precízek voltak. 2007. 04:22 A lakásszövetkezetek és a társasházak közös költségeinek adóügyi megítélését alapvetően meghatározza e szervezetek jogi státusza. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a nem jogi személy társasháznál nem értelmezhető szolgáltatás a társasház és tagjai között, míg a jogi személy lakásszövetkezet és a szövetkezeti tagok között igen. A társasházak - mivel nem jogi személyek, csak célhoz, rendeltetéshez kötött jogképességük van - Ez a szöveg az APEH weboldalán található. Nekem csak az a furcsa, hogy a tárgyalás kellős közepén születik egy megállapítás arról, hogy a közös képviselő jogi értelemben ott a tárgyaláson már nem közös képviselő, és a bírónő rögtön dönt is az ügygondnokról és folytatódik a tárgyalás.
2007. 20:13 Ezt komolyan mondom. Megpróbálom még egyszer: Pert indít a társasház egy tulajdonosa ellen, a perben a társasház képviseletét a közös képviselő kft. látta (volna) el, csak hogy a tárgyaláson kiderült, hogy a kft. -nek a közös képviselővé választásáról semmilyen hivatalos dokumentuma nincs. Ekkor a tárgyaláson azt mondta a bírónő, hogy a kft. nevében eljáró ügyvédet nevezi ki ügygondnoknak. A tulajdonos alperesnek nem volt a per folyamán ügyvédje, idős asszony, a joghoz nem ért. Öröklés III. rész: Hagyatéki eljárás :: Dr-kolozsvari-ugyvedi-iroda. 2007. 20:03 Kizártnak tartom, hogy ez így történt volna.
(3) A 69. § (1) bekezdés b) pontja szerinti írásbeli bérbeadói hozzájárulás – a bérlő erre irányuló írásbeli kérelme alapján – magában foglalja az eltartó személynek a tartási szerződéssel érintett lakásba való befogadásához történő hozzájárulást is. (4) A bérbeadó hozzájárulhat a bérlő testvére, a bérlő befogadott élettársának a szülői felügyelete alatt álló gyermeke és a bérlő befogadott élettársának a szülője továbbá a bérlő gyámsága vagy gondnoksága alatt álló személy bérleménybe történő befogadásához és lakcím létesítéséhez, feltéve, hogy a befogadandó személy élethelyzete, szociális körülményei vagy egészségi állapota ezt indokolják, továbbá a lakásban lakó személyekre személyenként legalább 6 m2 lakóterület jut. A hozzájárulásról a polgármester dönt. Lakcim bejelentés hozzájárulás. (5) A bérlő köteles az Ltv. 21. § (1) és (2) bekezdése alapján bérbeadói hozzájárulás nélkül befogadható személyek befogadásáról a Hivatalhoz bejelentést tenni, továbbá hozzájárulást kérni a lakcím létesítéséhez. A hozzájárulásról a polgármester dönt.
Ő egyetlen mozdulattal a Népességnyilvántartó irodában megteheti bármikor a kijelentést és onnan kezdve fiktívnek minősül a lakcímkártya, amelynek a további használatáért megbüntetnek. Kovács_Béla_Sándor 2015. 09:04 Nem olyan egyszerű az a kényszerkijelentés. 2015. 09:10 A helyi kis faluban az ügysegéd megköveteli hogy személyesen is jelenjenek meg az irodájában mind a szállásadó mint a bejelentkező is. Szerintem ez jogellenes, a törvényben ez sehol nincs ez leírva. Ugyanazon járási hivatal másik kirendeltségén meg simán elég csak az aláírás is. Takarnates irodába áttelefonálnak, lekérik hogy az-e a tulaj aki aláírta a papírt és kész, már adja is a lakcímkártyát. Szóval igen eltérő a gyakorlat. Csak mikor albérletbe kényszerül az ember akkor csoda ha megengedik az ideiglenes bejelentkezést is, aztán mondjuk 100km-re távolabb élő tulajt még rángassam is be a hivatalba ami már közel lehetetlen feladat. Az állandó lakcímet megérteném hogy azzal kötözködnek hogy hova jelentkezem be. Mert az állandót nem lehet törölni.