Börcsök Mária: Kettészakadt Magyarország (Kossuth Kiadó, 2012) - Nemzeti egység történelmünk során sohasem létezett, mint ahogy más népeknél sem Kiadó: Kossuth Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2012 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 129 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 18 cm x 11 cm ISBN: 978-963-097-076-1 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Minél kevésbé ismerünk egy kort, annál könnyebb "aranykort" csinálni belőle. Minél kevésbé ismerünk egy embert, annál könnyebb idealizálni az alakját. A történelemtanítás szeret idealizálni. Pedig nem azzal segíti a hazafias nevelést, ha mennybe viszi a múlt hőseit, hanem avval, ha azt bizonyítja: történelem sohasem volt. Mindig csak jelen van, és a jelen mindig züllöttnek, romlottnak tűnik az előző korokhoz képest, a legnagyobb költők versei bizonyítják. Következésképp a mi züllött, romlott korunk is történelem lesz egyszer. És lehet, kortársaink közül épp azokból válnak "tiszták, hősök, szentek", akikről legkevésbé tudjuk elképzelni.
Könyv Péter Csemniczky 2021-07-23T11:34:49+00:00 Börcsök Mária hangoskönyve (amely a 2012-es év egyik első könyvsikere nyomtatásban) a cédéváltozattal egy időben letöltéssel is hozzáférhető! A rövid, de annál olvasmányosabb, izgalmasabb mű témája a magyar társadalom természetesnek tekinthető, és szinte állandó megosztottsága, konkrétan a magyar politikai elit és politizáló közvélemény pártoskodása, megosztottsága Szent Istvántól az 1848-as szabadságharcig. Börcsök Mária a történelmi események és a történelemkönyvekből kimaradt mozzanatok felidézésével meggyőzően illusztrálja, hogy a nemzetieskedő retorikában újra és újra hivatkozott, legfőbb elérendő eszközként/célként citált nemzeti egység illúzió, amely sohasem létezett, még a tudatunkban legnagyobb sorsfordító pillanatoknak elkönyvelt időkben (például 1848. március 15-én) sem! Messzemenően egyetértünk a szerzővel: ne múltunk teljességében soha fel nem deríthető eseményeiből tákoljunk ellentmondást nem tűrő mítoszokat - saját tetteinkkel alkossunk olyan jelenkort, amit utódaink vállalhatnak, amikor mi magunk már csak a történelem részeként élünk az emlékezetben.
Leírás Előadó: Börcsök Mária Tartalom: Minél kevésbé ismerünk egy kort, annál könnyebb "aranykort" csinálni belőle. Minél kevésbé ismerünk egy embert, annál könnyebb idealizálni az alakját. A történelemtanítás szeret idealizálni. Pedig nem azzal segíti a hazafias nevelést, ha mennybe viszi a múlt hőseit, hanem avval, ha azt bizonyítja: történelem sohasem volt. Mindig csak jelen van, és a jelen mindig züllöttnek, romlottnak tűnik az előző korokhoz képest, a legnagyobb költők versei bizonyítják. Következésképp a mi züllött, romlott korunk is történelem lesz egyszer. És lehet, kortársaink közül épp azokból válnak "tiszták, hősök, szentek", akikről legkevésbé tudjuk elképzelni.
6. 762 webáruház több mint 4 millió ajánlata egy helyen Következő termék Susan Cain Csendes erő 2 492 Ft -tól 1 kép Börcsök Mária KETTÉSZAKADT MAGYARORSZÁG Megjelenés: 2012, Nyelv: magyar, Könyv kategória: Politológia Gyártói cikkszám: 9789630970761 Ez a termék jelenleg egy boltban sem kapható Hasonló társadalom- és humántudomány Börcsök Mária KETTÉSZAKADT MAGYARORSZÁG társadalom- és humántudomány termékleírás Szerző Börcsök Mária Kiadó KOSSUTH KIADÓ ZRT. Megjelenés 2012 Nyelv magyar Oldalszám 206 Eredeti cím Kettészakadt Magyarország Kötésmód ragasztott puhatáblás Méretek 115x180x10 mm Könyv kategória Politológia Teljes Börcsök Mária KETTÉSZAKADT MAGYARORSZÁG termékleírás
Az embereknek fontosak a hagyományok, de nem hagyományok tartják elsődlegesen össze őket, mert ahhoz, hogy a hagyományokat megtarthassuk, az országot kell megtartani. Az országot megtartani pedig nem a hagyományok tiszteletével lehet. István király óta napirenden van, hogy félteni kell a magyarságot, és annak megmaradását. Ő a pogányságtól és annak visszatérésétől féltette az országot, miközben a pogányság természeti vallás volt. A későbbi korokban az idegen – német, francia, itáliai befolyástól - stílustól, szokásoktól, erkölcsi normáktól féltették a nemességet, és újra és újra előtérbe került az a kérdés, hogy valójában ki a magyar? Mátyás király sem volt a maga korában olyan népszerű, mint ahogyan azt ma megítéljük. Remélem, hogy a könyv talán kapaszkodót adhat ahhoz, hogy ez a kérdés is a helyére kerüljön. Mi volt a célja a könyv megírásával? Többek között az, hogy vigyázzunk az elhamarkodott értékítéletekkel, mert lehet, hogy akit ma galádnak, gonosznak tartunk, az a holnap hőse lehet.
1969-ben diplomázott az ELTE magyar–könyvtár szakán. 1982-ig a Petrik Lajos Vegyipari Szakközépiskolában, 1983-tól 1991-ig a Bem József Óvónőképző Szakközépiskolában tanít, magyarnyelv- és irodalomtanárként. 1992-től 2000-ig a Belvárosi Esti Gimnázium igazgatója. Versek, esszék, novellák, mesék szerzője; 1965-től publikál (Élet és Irodalom, Alföld, Kortárs, Tiszatáj, CET, Új Tükör, Nők Lapja stb. ).
Akarom: fontos ne legyek magamnak. A végtelen falban legyek egy tégla, Lépcső, min felhalad valaki más, Ekevas, mely mélyen a földbe ás, Ám a kalász nem az ő érdeme. Legyek a szél, mely hordja a magot, De szirmát ki nem bontja a virágnak, S az emberek, mikor a mezőn járnak, A virágban hadd gyönyörködjenek. Legyek a kendő, mely könnyet töröl. Legyek a csend, mely mindig enyhet ad. Reményik Sándor: Imádság | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. A kéz legyek, mely váltig simogat, Legyek, s ne tudjam soha, hogy vagyok. Legyek a fáradt pillákon az álom. Legyek a délibáb, mely megjelen És nem kérdi, hogy nézik-e vagy sem, Legyek a délibáb a rónaságon. Legyek a vén föld fekete szívéből Egy mély sóhajtás fel a magas égig, Legyek a drót, min üzenet megy végig És cseréljenek ki, ha elszakadtam. Sok lélek alatt legyek a tutaj, Egyszerű, durván összerótt ladik, Mit a tengerbe visznek mély folyók. Legyek a hegedű, mely végtelenbe sír, Míg le nem teszi a művész a vonót..
Akarom: fontos ne legyek magamnak. A végtelen falban legyek egy tégla, Lépcső, min felhalad valaki más, Ekevas, mely mélyen a földbe ás, Ám a kalász nem az ő érdeme. Legyek a szél, mely hordja a magot, De szirmát ki nem bontja a virágnak, S az emberek, mikor a mezőn járnak, A virágban hadd gyönyörködjenek. Legyek a kendő, mely könnyet töröl, Legyek a csend, mely mindíg enyhet ad. A kéz legyek, mely váltig simogat, Legyek, s ne tudjam soha, hogy vagyok. Legyek a fáradt pillákon az álom. Legyek a délibáb, mely megjelen És nem kérdi, hogy nézik-e vagy sem, Legyek a délibáb a rónaságon Legyek a vén föld fekete szívéből Egy mély sóhajtás fel a magas égig, Legyek a drót, min üzenet megy végig És cseréljenek ki, ha elszakadtam. Reményik Sándor: Akarom - Bakos-Kiss Gábor (Vers mindenkinek) - Invidious. Sok lélek alatt legyek a tutaj, Egyszerű, durván összerótt ladik, Mit tengerbe visznek mély folyók. Legyek a hegedű, mely végtelenbe sír, Míg le nem teszi a művész a vonót.
László Attila Official Subscribe | 52. 8K Shared April 11, 2021 Reményik Sándor - Akarom (László Attila) A magyar költészet napja alkalmából fogadjátok sok szeretettel ezt a Reményik verset az én előadásomban.
Akarom: fontos ne legyek magamnak. A végtelen falban legyek egy tégla, Lépcső, min felhalad valaki más, Ekevas, mely mélyen a földbe ás, Ám a kalász nem az ő érdeme. Legyek a szél, mely hordja a magot, De szirmát ki nem bontja a virágnak, S az emberek, mikor a mezőn járnak, A virágban hadd gyönyörködjenek. Legyek a kendő, mely könnyet töröl, Legyek a csend, mely mindíg enyhet ad. A kéz legyek, mely váltig simogat, Legyek, s ne tudjam soha, hogy vagyok. Legyek a fáradt pillákon az álom. Legyek a délibáb, mely megjelen És nem kérdi, hogy nézik-e vagy sem, Legyek a délibáb a rónaságon Legyek a vén föld fekete szívéből Egy mély sóhajtás fel a magas égig, Legyek a drót, min üzenet megy végig És cseréljenek ki, ha elszakadtam. Reményik Sándor: Akarom | Vers videók. Sok lélek alatt legyek a tutaj, Egyszerű, durván összerótt ladik, Mit tengerbe visznek mély folyók. Legyek a hegedű, mely végtelenbe sír, Míg le nem teszi a művész a vonót.
Egy istenarc van eltemetve bennem, Tán lét-előtti létem emlék-képe! Fölibe ezer réteg tornyosul, De érzem ezer rétegen alul, Csak nem tudom, mikép került a mélybe. Néha magamban látom, néha másban, Néha állok, mint fosztott ág, szegényen Ha rossz órámban eltűnik egészen Alter-egóm az örök vándorlásban. A rárakódott világ-szenny alatt. A rámrakódott világ-szenny alól, Kihült csillagok hamuja alól Akarom kibányászni magamat. S most ásót, csákányt ragadok. Testvéreim, jertek segítsetek, Egy kapavágást ti is tegyetek, Mert az az arc igazán én vagyok. Egy istenarc van eltemetve bennem: Antik szobor, tiszta, nyugodt erő, Nem nyugszom, amíg nem hívom elő. S bár világ-szennye rakódott reája, Nem nyugszom, amíg nem lesz reneszánsza.
Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24. ) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Az életében több neves díjjal és elismeréssel kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból. Egy lángot adok, ápold, add tovább… Összes versei itt: