A háború végeztével egy új nagyhatalom született meg Poroszország vezetésével, ezzel megvalósult a bismarcki német egyesítésről szőtt álom. 1871. január 18-án a versailles-i palota tükörtermében kikiáltották a Német Császárságot, ezzel egy új világhatalom jött létre. Vilmost császárrá kiáltják ki Versailles-ban 1871. január 18-án Fotó: A háborúhoz vezető út A Német-római Birodalom az 1648-as vesztfáliai béke után közel 300 kisebb-nagyobb államból állt, utolsó uralkodója, a Habsburg-házi I. A franciák megsemmisítő veresége után új világhatalom született. Ferenc császár 1806-ban lemondott erről a címéről. A birodalom helyébe lépő Német Szövetség vezető ereje ugyan Ausztria lett, de az 1848-as forradalmak megmutatták, hogy Bécs nem képes élére állni egy német egységesítési törekvésnek. 1862 szeptemberében Otto von Bismarck lett Poroszország miniszterelnöke, akinek fő célja a német nép egyesítése volt egy porosz hegemónia alatt, de Ausztria kizárásával. Berlin ennek érdekében gyors léptékben fejlesztette és modernizálta a hadseregét. A Habsburgok nem tudtak lépést tartani az erős porosz haderő fejlődésével, erre legjobban akkor döbbentek rá, amikor az 1866-os háborúban Ausztria megalázó vereséget szenvedett el a poroszoktól, minek következményeként I. Vilmos császár létrehozhatta az Északnémet Szövetséget.
( Porosz-francia háború szócikkből átirányítva) A porosz–francia háború 1870 – 1871 között zajlott le a Porosz Királyság által vezetett német szövetségesek és a Francia Császárság között. A "kisnémet" egységet megvalósítani kívánó Poroszország rövid idő alatt szembekerült Franciaországgal, mivel III. Napóleon (1852–1870) országa nem nézte jó szemmel a határai mentén kialakulóban lévő erős államszövetséget. Története [ szerkesztés] A Habsburg Birodalom katonai vereségét követő prágai béke ( 1866. augusztus 23. ) után III. Francia porosz háború. Napóleon császár minden igyekezete arra irányult, hogy a váratlanul megnövekedett szomszédját elszigetelje, és ha szükséges, katonai csapást mérjen rá. Az ehhez szükséges katonai szövetséget azonban nem sikerült összekovácsolni. Az Olasz Királyság még Dél-Tirolért cserébe sem volt hajlandó Poroszország ellen fordulni, hiszen az 1866 -os porosz–osztrák–olasz háborúban a poroszok szövetségeseként szerezhette meg Venetó tartományt. A Monarchia pedig nem merte német népeit a poroszok ellen indítani, bár a reváns végett több nacionalista érzelmű osztrák katonai kör sürgette mindezt, ám Andrássy Gyula közbelépésének is köszönhetően erre nem került sor.
Megpróbálták megmenteni egy ellátási lerakódást a területen, Vinoy embereit tömeges tüzérségi tűz támadta vissza. Másnap a Orleans vasútvonalat vágták és Versailles a 3. hadsereg elfoglalta. A 19. században a poroszok teljesen körülvették az ostromot. A porosz központban vitatkoztak arról, hogy miként lehet a legjobban bevinni a várost. Párizs ostroma - Az ostrom kezdődik: Otto von Bismarck prüszosz kancellár azzal érvelt, hogy azonnal a börtönbe sújtja a várost. Ezt ellenzették az ostrom parancsnoka, Leonhard Graf von Blumenthal tábornagy, aki úgy gondolta, hogy a városot embertelen módon és a háború szabályai ellen halmozta fel. Azt is állította, hogy egy gyors győzelem békét eredményezne, mielőtt a fennmaradó francia hadseregeket elpusztíthatnák. Ezekkel a helyeken valószínű, hogy a háborút rövid időn belül megújítják. ORIGO CÍMKÉK - francia-porosz háború. Miután meghallgatta mindkét oldalról érvelését, William megválasztotta, hogy Blumenthal a terv szerint folytassa az ostromot. A városon belül Trochu a védekezésben maradt.
1870. július 19. Szerző: Tarján M. Tamás 1870. július 19-én küldte el hadüzenetét III. Napóleon (ur. 1852-1870) Berlin számára, ezzel kitört a francia-porosz háború, a német egyesítés folyamatának utolsó összecsapása. I. Vilmos (ur. 1861-1888) és Bismarck Poroszországa megsemmisítő vereséget mért a francia császár erőire, ezzel előidézte a Második Császárság bukását, majd a Harmadik Köztársaság megszületését. Francia-porosz háború. Ausztria 1866-ban megalázó vereséget szenvedett a poroszoktól, ennek eredményeként I. Vilmos létrehozhatta az Északnémet Szövetséget, vagyis a német területek egyesítése karnyújtásnyira került. III. Napóleon francia császárnak nem állt érdekében, hogy keleti határai mentén egy erős nemzetállam jöjjön létre, ezért az osztrák kudarc után szövetségeseket keresett a kisnémet egység ellenében. Bár Németország születése egyik európai hatalomnak sem állt érdekében, Bismarck kancellár a háború és a diplomácia mesteri kombinációjával elérte, hogy legalább a nagyhatalmak semlegességét biztosítja: a franciák tehát hiába próbálkoztak Szentpéterváron, II.
A franciák megsemmisítő veresége után új világhatalom született Százötven éve, 1870. július 19-én üzent hadat III. Napóleon francia császár Poroszországnak. A háborút a poroszok néhány hét alatt megnyerték, a diadalmas győzők 1871. január 18-án a versailles-i palota tükörtermében kikiáltották a Német Császárságot, új világhatalom született. A vesztes háborúnak Franciaországban is mélyreható következményei lettek: megbukott a császárság, létrejött a Harmadik Köztársaság. Gorcsev Iván és Potiou őrmester, avagy az Idegenlégió igaz története Talán nincs is a történelemnek még egy olyan katonai alakulata, amelyhez annyi romantikus történet, legenda és tévhit fűződne, mint a Francia Idegenlégióhoz. Annak ellenére, hogy a Légió sohasem számított jelentős létszámú egységnek, a hírneve mégis messze felülmúlja a hadtörténet számos jóval nagyobb és jelentősebb elitalakulatának ismertségét. Magyarországon a szatirikus próza egyik legtehetségesebb és legtermékenyebb művelője, a rövid ideig az idegenlégióban is szolgált Rejtő Jenő hallhatatlanná vált regényalakjainak, Fülig Jimmynek, Gorcsev Ivánnak, Vanek úrnak és Potiou őrmesternek köszönhetően vált különösen ismertté a csaknemm...
Nyitókép: Nemzeti Filmintézet/YouTube
15:50-től országos tévépremier keretében mutatkozik be egy kultúrtörténeti dokumentumfilm; Sissi zsiráfjától a biodomig címmel. Valan – Az angyalok völgye (Fotó: MTVA) Kocsis Tibor alkotásában eddig soha nem látott archív filmrészletekkel, fotókkal, lenyűgöző mai felvételekkel és korhű zenékkel varázsolják a nézők elé a fővárosi állatkert első száz évének történetét. A nemzet televízióján 21:50-től látható az északi krimiket idéző 2019-es thriller, a Valan – Az angyalok völgye. Magyar filmek 1950 től tol messaging. Bagota Béla első nagyjátékfilmjének főhőse egy rendőr, aki a családjában bekövetkezett tragédia hatására eltűnt lányok felkutatásának szenteli életét. Szent Péter esernyője (Fotó: MTVA) A Duna World programkínálatában ikonikus klasszikusok szerepelnek. Mikszáth Kálmán egyik legkedveltebb regényének, a Szent Péter esernyőjének harmadik filmes adaptációja 11:30-tól látható. A romantikus, nagyszabású kalandfilm Törőcsik Mari és Pécsi Sándor főszereplésével készült. A magyar újhullám egyik jellegzetes darabja, az 1969-es Szemüvegesek 9:38-tól szerepel a programkínálatban.
Termei a magyar filmtörténet két kíválóságának, Kertész Mihálynak és Lugosi Bélának nevét viselik. A program Június 13., csütörtök 17. 30 - In memoriam Kovacs Gusztav. - Egy emigráns filmkészítő története (The story of an immigrant film-maker) - Bennünk maradt harangszó (The Division Bell of Hungary) részlet 17. 38 - Almási Tamás, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező megnyitó beszéde 17. 45 - Helen Simondson az Australian Centre for the Moving Image X vezetőjének rövid ismertetője az intézményről, valamint Gaal Iván archívumukban őrzött alkotásainak fontosságáról. A legjobb filmek-1950-től 1960-ig II. - Kritikus Tömeg. 17. 48 - A színpadon: Gaal Iván filmrendező. Beszélgetőtárs: Dégi János (a beszélgetés során részleteket láthatnak Adrian Martin ausztrál filmkritikus nyilatkozatából, a Canberra-i fotókiállításról és a Melbourne-i hajókikötőben készült interjúból. ) 18. 25 - A kereszteződés (Camberwell Junction) 18. 30 - Ibrahim 19. 00 - Szünet 20. 00 - A hazárdőr (The Punter) 20. 15 - C-2, az elveszett kenupáros (C-2, No escape from the old Canoe) 20.
Ausztrál Filmek – Magyar lelkek címmel rendeznek filmfesztivált június 13-14-én a budapesti Art + Cinema Moziban. Első alkalommal láthatnak részleteket a magyar filmlaboratórium és filmgyár egykori alapítója, Korda Sándor korai filmjeinek operatőre utolsó munkájából. Az Ausztráliában elhunyt Kovács Gusztáv kamerájával örökítette meg 1950-ben, az emigránsokat szállító hajó utasainak történetét. MTVA Archívum | 7 érdekesség a 70 éve önálló magyar szinkronról. A világháború utáni kivándorlás egyik legfontosabb és egyetlen mozgóképes dokumentuma az ausztrál filmarchívum (NFSA) féltve őrzött kincse. Első alkalommal lesz látható az Ausztráliában élő és aktívan dolgozó, de Magyarországon született rendezők dokumentumfilmjeiből készült válogatás. Az 1957-ben, 18 évesen érkezett Gaal Iván szinte a semmiből indult, de mára az ausztrál filmintézetek (ACMI & NFSA) mintegy 50 alkotását őrzik, fontos kincsként archívumukban. Kukucska Gábor és Zoltán János pedig a jelenkor kivándoroltjai. Mindhármuk nevét fordított sorrendben írják választott otthonukban, de mindvégig megőrizték magyar lelküket.