A zsidó világhódítók bibliája A világuralomra törő zsidóság és hitvány janicsárjaik az unalomig szajkózzák, hogy a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei hamisítványok. De minél jobban erőlködnek, annál inkább bizonyítják hitelességét a megjelenése óta elmúlt évszázad történései, és a világhelyzet jelenlegi alakulása. A Jegyzőkönyvekben több mint száz éve kitűzött célok már nagyrészt megvalósultak, amit csak a hazudozó zsidó világhódítók és az együgyű, hiszékeny gojok nem akarnak beismerni. A már megvalósult néhány cél: a nemzetek vezetőrétegének kiirtása, a keresztény vallás lejáratása, nevetségessé tétele sajtójuk, irodalmuk és kereszténynek álcázott egyházi vezetők által, a zsidók vezetőréteggé válása a goj népek felett, a honvédelem megszüntetése, a nemzetek vagyonának elrablása a gazdasági haladást "szolgáló" kölcsönjeik által, aminek "jótékony" hatását épp napjainkban élvezik a pásztor nélküli zagyvalék embertömeggé vált goj nyájak. (Minden bizonnyal épp ezért könyörögnek a… ( tovább) Szergej A. Nyil 1901-ben kiadott orosz nyelvű fordítása nyomán
"A Jegyzőkönyvek hamisítvány, erkölcstelen irodalmi plágium, egyaránt káros a zsidók és a keresztények számára" – összegezte véleményét Baumgarten professzor. Őt a berni bíróság kérte fel független szakértőnek a harmincas évek közepén A Cion bölcseinek jegyzőkönyvei svájci kiadása miatt indított egyik perben. Ezzel azonban nem ért véget e kártékony koholmány pályafutása, amely a cári Oroszországból indult, de ma is butít világszerte. Ekkor már hosszú ideje tudható volt, hogy a förtelmes antiszemita iromány koholmány, és a cári titkosrendőrség, a sokszor önjáró Ohrana megbízásából készült. Valójában a cári cenzúra, sőt az orosz szélsőjobb "ténytisztelő" része is éveken át akadályozta, hogy a zavaros szöveg nyomtatásban is megjelenhessen Oroszországban, és a szélesebb közönség is megismerhesse. Azért a szentpétervári Znamja c. lapban 1903. augusztus 28. és szeptemberi 7. között egy rövidített "folytatásos ősváltozat" mégiscsak kijöhetett. Az Ohrana a hamisított "jegyzőkönyveket" eredetileg nem is a nagyközönségnek szánta, hanem a politikai elitnek, sőt magának a cári családnak.
Összefoglaló Alig van a világon még egy könyv, amelyről annyit beszéltek volna, amelyre annyit hivatkoztak volna, amelyből annyit idéztek volna, mint a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei címen ismeretes mű. Nem valószínű, hogy akad európai kultúrember, aki ezt a nevet: "Cion bölcseinek jegyzőkönyvei" ne hallotta volna. És mégis, ha utánaérdeklődünk, hogy mi is ez a Jegyzőkönyv, ki olvasta azt, alig pár ember akad, akinek kezéhez ez a rendkívül érdekes és megdöbbentő dokumentum eljutott volna. A Cion bölcseinek jegyzőkönyve című brosúra legkülönösebb vonása nem is annyira fogantatásának, mint inkább fogadtatásának története. A Cion bölcseinek jegyzőkönyve azt állítja, hogy a zsidó vezetők le akarják igázni a világot. S bár létezése óta többször is bizonyították a Jegyzőkönyvek hamisítvány voltát, a művet azóta is számos rasszista szervezet, párt és vallás ajánlja hívei figyelmébe, legyen szó akár a nácikról, akár a Ku-Klux-Klanról, akár a muzulmán fundamentalistákról. A Cion bölcsei az idők folyamán számos pogrom, számos, a zsidóság elleni szellemi és fizikai támadás ideológiai alapjául szolgált.
Sikerének nyilvánvaló oka az emberek azon alapvető igényében leledzik, hogy "ellenséget találjanak maguknak" (Umberto Eco). Will Eisner (1917-2005), az amerikai képregény nagy öregje élete utolsó hónapjában fejezte be Az összeesküvés című könyvét, mely a Cion bölcseinek vitákkal, vérrel és könnyekkel kísért történetét, "e rettenetes, vámpírtermészetű csalás" hátterét mutatja be. A kötet Umberto Eco előszavával jelenik meg. A könyvet nagy sajtóérdeklődés kíséri.
A pótnyomozás a közelmúltban zárult le, és került sor a vádemelésre. A rendőrök a terjesztők tanúvallomásai alapján azonban nem állapították meg azt, hogy a könyv kimerítené a közösség elleni izgatás tényállását. A nyomozók a könyv forgalmazását megtiltó LB-határozatra is hivatkoztak, mivel az nem állapított meg bűncselekményt, noha lehetősége lett volna rá. [origo]
A kaotikusnak tűnő ítélkezési gyakorlatot indokolva Borbély Zoltán kifejtette, hogy ez idáig nem voltak egyértelműek a határok a közösség elleni izgatás tényállásának megítéléséhez, amelynek büntetési tétele maximum 3 évig terjedő szabadságvesztés. A történészek által erősen vitatott hitelességű könyv a XVIII. század végén, a zsidók világméretű, a bázeli cionista világkongresszuson eltervezett összeesküvését hivatott leleplezni. Mások szerint viszont egy francia kém XVIII. század közepén írt munkája. Csepeli György szociálpszichológus korábban, a Napi Magyarországban idézett szakértői véleménye szerint a könyv primitív történelmi hazugságokat, a gyűlölet keltésére, a naiv olvasók tudati és érzelmi befolyásolására különösen alkalmas részeket tartalmaz. Bulgáriában 2000 decemberében adták ki a Hitler-mű fordítását. A zsidó közösségek tiltakozása ellenére forgalmazott szerkesztetlen, teljes fordítás akkor 10 dolláros áron került a polcokra. A bolgár zsidó közösségek a fordító és a kiadó megnevezése nélküli könyv azonnali betiltását követelték.
A titkosrendőrség a kemény kéz politikáját tartotta szükségesnek ahhoz, hogy úrrá lehessenek a betegeskedő birodalom nehézségein. Azokat "az idegeneknek", leginkább zsidóknak és lengyeleknek rótták fel. Az 1905-ös forradalom idején még sürgetőbb lett a bűnbakok kijelölése, ekkortól cenzori engedéllyel aztán már brosúraként több változatban is megjelenhetett "a Sátán Bibliája" Oroszországban. Maga II. Miklós cár is meg volt győződve arról, hogy a lázadást a milliomos Rothschildok, tehát a zsidók pénzelték. Másokkal együtt ő is osztozott az orosz politika akkori nyavalyáiban, a politikai okkultizmusban és a szakralizált hataloméhségben. A helyzet ellentmondásosságára jellemző volt, hogy bár a moszkvai metropolita utasítására 1905. október 16-ától az istentiszteleteken olvasták fel a Jegyzőkönyvek kivonatát, másnap kiadták az első orosz alkotmányt is. A koholmánynak azonban nagyobb volt a hatása, mint az alaptörvénynek. A cári időszakban az újabb pogromokhoz ideológiai töltetet biztosított (egy korábbi, az 1903-as kisinyovi áldozatai láthatók mai képünkön), majd 1917 után már a bolsevik forradalom zsidó jellegét is "igazolta".
(Habár ettől még a végén ugyanolyan ellenszenves figura marad. ) A filmet ők hárman viszik a hátukon, viszont a többiekre sem lehet panaszunk, hiszen még a legjelentéktelenebb karakterek is a helyükön vannak – Salieri szolgái, Mozart kisfia, Constanze édesanyja stb. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban angol nyelven, magyar felirattal játsszák a film rendezői változatát, én pedig hiába láttam már többször is az Amadeus t, eddig csak a magyar szinkronhoz volt szerencsém. Amadeus teljes film magyarul. Örömmel jelentem: mindkét változat megállja a helyét, de magyarul van benne néhány apró eltérés, amelyektől olyan, mintha két külön szereposztást látna az ember. Ilyen például Constanze. Őt Eszenyi Enikő szinkronizálta, és ettől a feleség személyisége… butuskább lett. A karakterben persze ez is benne van, de Constanze eredeti hanggal szerintem sokkal komplexebb maradt. Ezzel kapcsolatban a másik érdekesség, hogy állítólag Forman megkérte a főszereplőket, tartsák meg az amerikai akcentusukat, hogy teljes mértékben a szerepeikre és a játékukra koncentrálhassanak.
AMLF | The Saul Zaentz Company | Történelmi | Zenei | Dráma | 8 IMDb Teljes film tartalma Mozart és Salieri: a tehetség és a középszerűség ellentéte, örök harca sokakat megihletett már. Milos Forman szakított e művészi hagyományokkal. Filmje nem a középszerűség szívósságát és a zseni törékenységét ábrázolja. Amadeus Teljes Film Magyarul - Amadeus Teljes Online Film Magyarul (1984). Az Amadeusban két súlyos egyéniség mérkőzik, ütközik meg. Forman Salierije cseppet sem kisszerű, csupán a tehetség félreismerhetetlen nagyvonalúsága hiányzik belőle. Az a fajta művészi és emberi természetesség, ami Mozartot igazán naggyá tette... Mozart halálos ágyánál Salierinek lassacskán megvilágosodik: hiába a düh és a görcsös akarás, a tehetség egészen más anyagból van. Mozarttal olyan ember távozott, aki valóban a teremtő kegyeltje volt.
Legalább tizennégy-tizenöt évvel ezelőtt, még középiskolásként láttam először Miloš Forman filmjét, az Amadeus t, ám akkor a végével kezdtem. Az egyik énekórán oktatási célból megnéztük azt a jelenetet, amikor Mozart és Salieri (spoiler? ) a Requiem et írják – vagyis inkább az előbbi diktál, az utóbb ír. Míg a többieket valószínűleg annyira nem nyűgözte le a részlet, hiszen az énekórai anyagokat tinédzserként nem volt divat szeretni, engem rögtön megfogott a törékeny, kimerült művész története, aki még a halálos ágyán is dolgozik, és egyébként is irtó érdekes volt hallani, ahogy összeáll a Requiem "Confutatis" tétele. A film nagyjából harminc évvel Mozart halála után kezdődik, Salieri öngyilkossági kísérletével, amely után elmegyógyintézetbe zárják az egykor híres zeneszerzőt. Amadeus teljes film magyarul youtube. Meglátogatja őt egy pap, és esélyt kap rá, hogy meggyónja bűneit, Salieri pedig él is a lehetőséggel. Egész este és még másnap reggel is meséli a történetét: hogyan lett istenszerető olasz falusi fiúból udvari zeneszerző II.