Még több friss hír Idén szeptemberben kezdi meg működését a Szolnoki Honvéd Kollégium, így huszonhárom esztendő után visszatér a honvéd kollégiumi rendszer a városba. Beszélgetés Mádi Lajos alezredessel célokról, elvárásokról és a felvételiről. A Spanyol Haditengerészetnél időszerűvé vált a már közel 30 éve szolgálatban álló Santa Maria-osztályú fregattok fokozatos kivonása. Ugyan a maga csekély 55 tonnájával és nyolc méter hosszú, 155 milliméteres átmérőjű lövegcsövével valóban látványosnak számít a Panzerhaubitze 2000 önjáró löveg, de mindez "csupán" csak egy fontos eleme a rendszernek. Brit páncélozott csapatszállító járműveket szállítottak Ukrajnának - kulfold.ma.hu. Több alakulat és katonai szervezet részvételével, látványos programokban gazdag családi és nyílt napot rendez az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár július 2-án, szombaton. Leopard 2A4HU típusú harckocsikkal hajtottak végre hosszú távú vezetési gyakorlatot az MH 25. Klapka György Lövészdandár 11. Harckocsi Zászlóaljának katonái június 14-én, kedden, Szomódon. A repülős hírportálok egyre több olyan hírről számolhatnak be napjainkban, mely már pilóta nélküli légijárművek megrendeléséről vagy épp átadásáról szól: ez utóbbi kapcsán most Svájc a cikk szereplője, hiszen átvehették az első Elbit Systems Hermes 900 típusú UAV-ket.
A Gripenekre felszerelt rakéták élettartama a nagy sebességű manőverezés miatt sokkal gyorsabban csökken, mint egy földi rendszerűé. Csakhogy a repülőgépre már nem felszerelhető rakétákat a földi légvédelmi rendszerben még egy ideig lehet használni, vagyis takarékos megoldást jelenthet. A rakétákat amerikai radar, norvég elektronikai irányító rendszer működteti, többek között Washington légvédelmét is ilyen eszközzel látják el. A Kongsbergnek már vannak referenciái Magyarországon, a gyalogsági rádiókat is ez a cég szállította. Felmerült, hogy az állítólagos orosz rakétafenyegetés ellen ez a rendszer nem hatásos, de nem is NATO-elvárás, hogy Magyarország Patriot szintű rakétavédelmi feladatokat lásson el. Az minősített információ, hogy konkrétan mit vár Magyarországtól a NATO, de annyi azért tudható: "A szövetség a szárazföldi erők légvédelmi oltalmazását kéri".
Csakhogy a repülőgépre már nem felszerelhető rakétákat a földi légvédelmi rendszerben még egy ideig lehet használni, vagyis takarékos megoldást jelenthet. A rakétákat amerikai radar, norvég elektronikai irányító rendszer működteti, többek között Washington légvédelmét is ilyen eszközzel látják el. A Kongsbergnek már vannak referenciái Magyarországon, a gyalogsági rádiókat is ez a cég szállította. Felmerült, hogy az állítólagos orosz rakétafenyegetés ellen ez a rendszer nem hatásos, de nem is NATO-elvárás, hogy Magyarország Patriot szintű rakétavédelmi feladatokat lásson el. Az minősített információ, hogy konkrétan mit vár Magyarországtól a NATO, de annyi azért tudható: "A szövetség a szárazföldi erők légvédelmi oltalmazását kéri". Lassan nyakunkon a vizes-vb, újra tengernyi külföldi turista, szurkoló, sportoló lepi majd el a fővárost. Ahol pedig nagy a népsűrűség, ott vannak különféle kockázatok is. Emlékezzünk csak az utóbbi idők hasonlóan zsúfolt helyeken elkövetett cselekményeire, a nizzai kamionos ámokfutástól, a párizsi Bataclan -ban, vagy éppen a stockholmi, berlini, lopott teherautóval elkövetett gazságokig.
Ezzel nemcsak azonnal kivívjuk az illető tiszteletét, de azt is elérjük, hogy adjon a véleményünkre, és átengedje az értékesítési folyamat irányítását. A minőségi értékesítéshez hozzátartozik, hogy a tárgyalás során személyes szemszögből is véleményt alkotunk, rávilágítva ezzel, milyen sokat tudunk a piac és az iparág helyzetéről. Ennek a három dolognak okvetlenül át kell jönnie a beszélgetés első négy másodpercében, máskülönben komoly ellenszélre készülhetünk. Ha elbaltázzuk az első négy másodpercet, legfeljebb további tíz másik áll rendelkezésünkre, hogy korrigáljunk, ha azonban ez is letelt, akkor vége. Attól kezdve gyakorlatilag vesztes ügyért harcolunk. A fenti cikk egy szerkesztett részlet Jordan Belfort A Wall Street farkasának értékesítési módszere című könyvből. Mit kezdjünk az értékesítés során felmerülő kifogásokkal? Hogyan zárjunk le minél több üzletet sikeresen? Miként érjünk el folyamatos ügyfél-elégedettséget? Ehhez kínál segítséget könyvében Jordan Belfort, akit Leonardo DiCaprio alakítása tett emlékezetessé az A Wall Street farkasa című filmben.
A Wall Street farkasá ban azonban eredendően tőzsdeügynökök vannak. Kereskedők. És az elmúlt lassan hat év fényében ez az egykor valamennyire tisztelt, de mindenképpen irigyelt szakma más megvilágításba került. Hogyan - tettem fel magamnak a kérdést - hogyan fogok tudni nem hogy drukkolni, de egyáltalán együtt érezni olyanokkal, akik konkrétan összeomlasztották a világ pénzügyi rendszereit? Akiknek a mohósága, cinikus viselkedése vezetett ahhoz hogy egy kisebb európai országnyi ember szó szerint az utcára került - és itt most tegyük jótékony zárójelbe a "személyes felelősség" kérdését. A válasz egyszerű: Terence Winter - akinek kilencvenes évekbeli Xena, a harcos hercegnő ben elkövetett tetteit most már végleg zárójelbe tehetjük - és maga Martin Scorsese ugyanazzal a stílussal, eleganciával, a "hiteltelen narrátor" hitelességével, bántóan őszinte és irigylésre méltóan barokkos történetfűzésével A Wall Street farkasa egy lendületesebb hullám gyengédségével bevon Jordan Belfort világába, amely Matthew McConaughey-val kezdődik és Kyle Chandlerrel végződik.
Mint ahogy azt egy korábbi cikkünkben megírtuk, az élet ihlette filmes történeteket nem tanácsos komolyabban venni, mint a Csillagok háborúját. Akkor meg pláne ez a helyzet, amikor a film ötletét adó személy megbízhatatlanabb, mint egy politikai párt teljes tagsága. A Wall Street farkasa először könyvalakban jelent meg még 2007-ben, egy évvel azután, hogy főhőse, Jordan Belfort letöltötte 22 hónapos büntetését egy nagyjából üdülőtelep szigorúságú fegyházban. A könyv nem lett azonnal bestseller, de elég szépen fogyott, amikor pedig Belfort 2009-ben megírta a második részét (Így kapták el a Wall Street farkasát) és bejelentette, hogy a jogokat eladta Martin Scorsese-nek, szépen feltornázta magát a listák élmezőnyébe. A második kötet egyébként az első történeteit meséli el részletesebben, illetve tesz hozzá három új fejezetet a lebukásról, szóval Belfort a sittről kijőve is folytatta azt, amihez a legjobban ért: átverni az embereket, és ezzel nagyon-nagyon sok pénzt keresni. Belfort karrierje valóban a Wall Streeten indult, ahol egy nagy brókerházban kapott állást egyfajta kifutófiúként (nem volt semmiféle pénzügyi háttere), míg le nem tette a brókervizsgát.
Jordan Belfort élete nem volt izgalmas, nem kellett politikai és üzleti csatározásokban részt vennie, nem voltak ellenségei, nem tett neki keresztbe senki. Csak keresett egy rakat pénzt, aztán belebukott az egészbe, még erkölcsi mondanivalója sincs a filmnek, hiszen milyen tanulságot lehetne levonni mindebből? Ha milliárdos pénzügyi zseni vagy, ne baszd el minden pénzedet? Kösz a jó tanácsot, majd megfogadom. A Wall Street farkasa nem fog Oscar-díjat kapni. Ennek pedig két oka van. Az egyik, hogy Hollywoodban mindenki utálja Leonardo DiCapriót, amiért kétszer tehetségesebb, mint bárki a Kodak Theaterben, a másik pedig, hogy egy szegényeket kizsákmányoló kokósról szól. Meg amúgy is, az egész díj egy nagy közös felláció. Mindenki tudja jól, milyen filmet kell csinálni ahhoz, hogy besöpörjön vele pár szobrot, háromórás dráma a feketék elnyomásáról, háromórás dráma melegekkel, vagy háromórás dráma hobbitokkal, ennyi. Ez nagyjából olyan, mint amikor az autóipar egymásnak ad díjat a legkörnyezetbarátabb motorért.
A jutalma egy mindössze 22 hónapos börtönbüntetés lett, amit egy olyan fegyházban töltött le, amiben két teniszpálya volt az udvaron. Összesen 110 millió dolláros kárt okozott a befektetőinek, amiből vagyontárgyai eladásai után 10-12 milliót fizetett vissza, majd vállalta, hogy büntetése letöltése után keresete felét átutalja abba az alapba, amit a károsultaknak hoztak létre. 2006-os szabadulása után írt két könyvet és eladta a filmjogokat, amivel becslések szerint úgy 3-4 millió dollárt keresett, amiből csak 223 000 dollárt volt hajlandó befizetni az alapba. Mindeközben Los Angelesben él, pontosabban a tengerparti Manhattan Beach-en, és önsegélyező előadásokat tart, melyeken azt magyarázza el a jelentkezőknek, hogyan tudnak annyi pénzt keresni, mint ő. A legújabb projektje talán a leggyomorforgatóbb: egy reality műsorban fog azoknak segíteni, akik ilyen-olyan okból a tönk szélére kerültek. A sors különös fintora lenne, ha azokkal kellene együtt dolgoznia, akiket ő tett tökre. A filmről írt kritikát itt olvashatják.