Hazafelé leginkább MR2 szól, kicsit avíttas helyenként, de amióta nincs barátom, itt hallok leggyakrabban olyasmit, amit érdemes. Olykor-olykor bepötyögöm a telefonba, amit hallok. Írhatnám, hogy félrehúzódok és úgy gépelek, de minek. Hisz az természetes. Váróterem. Cseh Tamás dalának Bin-Jip (Harcsa Vera, Kaltenecker Zsolti) féle vegyes fogadtatású feldolgozása. Csodagép a Supernem-től, az MR2 Akusztik sorozatban. Konkrét témára rímelt bennem, amire itt nem szeretnék szót áldozni. HWSW Informatikai Kerekasztal -> zenék. Takáts Eszter: Cirkusz. Csak úgy. Minden további nélkül.
Agócs Márton és Fejér Mihály (Aurevoir. Mr2 akusztik jegyvásárlás máv. ) akusztik A KULT-Udvar - a Belváros legújabb kulturális programsorozata Az Aurevoir. frontszekciója különleges koncerttel várja a hallgatókat: rég nem játszott dalok kerülnek majd elő a fiókból, és ezt az időutazást újabb szerzeményeikkel és kedvenc feldolgozásaikkal egészítik ki a fiúk. Mindezt egy gitáron és egy mandolinon. A programra kitelepül a Lőrinci Sörfőzde kézműves láger és meggyes söreivel illetve a Vaskakas Sörfőzde IPAjával.
Az együttes nagy várakozással készül erre a zenei utazásra. Járai Márk akusztik koncert - | Jegy.hu. Reméljük, örömmel velünk tartanak azok, akiknek a harminc év alatt fontosak voltak ezek a dalo k. " Farkas Zoltán - dob, Leskovics Gábor - gitár, ének, Molnár Balázs - gitár, Potondi Anikó - ének, Varga László - basszusgitár Közreműködik: Dióssy D. Ákos - zongora, Pápai István - ütőhangszerek, Szűcs Krisztián Qka - fúvósok, Hekele Fanni - tuba, Mike Krisztián - harsona, Albert Zoltán - szaxofon ITT NÉZHETŐ MEG
A 18-39 éves hallgatók száma megduplázódott, a rádió részesedése pedig a 18-39 éves rádiózók között 2, 5-szeresére emelkedett.
Jöjjön Arany János legrövidebb versei összeállításunk. Arany János: Még egy Mit is akarsz? … nézz az időre: Ősz van, s neked bús télre jár, Szemedben köd lett a sugár, Dér, hó leszállott a tetőre. Nyílhatnak a fán csalvirágok: Nem lesz érett gyümölcse már; – Hallgat minden dalos madár: Csak – a beszédes liba gágog. Arany János: Meddő órán Belenézek a nagy éjszakába, Alszik a föld, maga árnyékába'; Itt vagy amott csillagok röppennek: Gondolatim is úgy jönnek-mennek. Gondolatom szappanbuboréki Csillogók, mint odafenn az égi: De töredék mindkettőnek utja – Mind szétpattan, mielőtt megfutja. Arany János: Szenvedek én… Szenvedek én egyben-másban, Vén hurutban, fulladásban, Rokkant ideggyengeségben, Félvakságban, siketségben, S impertinens dicsőségben. Folytatjuk – Arany János rövid versek Arany János: Civilizáció Ezelőtt a háborúban Nem követtek semmi elvet, Az erősebb a gyengétől Amit elvehetett, elvett. Most nem úgy van. A világot Értekezlet igazgatja: S az erősebb ha mi csinyt tesz, Összeűl és – helybehagyja.
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22. ) Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett.
Arany János: A fülemile Hajdanában, amikor még Így beszélt a magyar ember: Ha per, úgymond, hadd legyen per! (Ami nem volt épen oly rég) - Valahol a Tiszaháton Élt egy gazda: Pál barátom, S Péter, annak tőszomszédja; Rólok szól e rövid példa. Péter és Pál (tudjuk) nyárban Összeférnek a naptárban, Könnyü nekik ott szerényen Megárulni egy gyékényen; Hanem a mi Péter-Pálunk Háza körűl mást találunk: Zenebonát, örök patvart, Majd felfordítják az udvart; Rossz szomszédság: török átok, S ők nem igen jó barátok. Ha a Pál kéménye füstöl, Péter attól mindjár' tüszköl; Ellenben a Péter tyukja Ha kapargál A szegény Pál Háza falát majd kirugja; Ebből aztán lesz hadd-el-hadd, Mely a kert alá is elhat! Ez sem enged, az se hagyja, S a két ház kicsínye, nagyja Összehorgolnak keményen, Mint kutyájok a sövényen Innen és túl összeugat S eszi mérgében a lyukat. De, hogy a dologra térjek, Emberemlékezet óta Állott egy magas diófa, Díszeűl a Pál kertjének. A szomszédba nyult egy ága, Melyet Péter, minthogy róla A dió is odahulla, Bölcsen eltűrt, le nem vága.
- Mit hisz a tudós? ő lássa, Földi pályám' ami nézi: Annak immár vége lesz, Vissza senki nem idézi; - S rövid foglalatja ez: Mély homályban, éjfél tájban, Kis fény is ha nagynak tetszik, Hogy a föld körén bolyongtam: Egy barázdát én is vontam. Az emberek ráveték Pillantásukat egy percig, - S egy tudós tán megfigyelt És lapjára, sok száz jelhez - Ahogy csillagfutást felvesz - Könnyed, vékony karcolással Rólam is tőn némi jelt, Mire reggel ő sem ismer; S összevéti annyi mással A jövendő nemzedék, Mely se kérdi tán, se tudja, Nem is igen lesz rá gondja: Hogy itt éltem, s a tömegben További cikkek Ezúton tájékoztatjuk, hogy a honlapon kis szövegfájlokat (ún. sütik vagy angol megnevezésükkel cookie-k) használunk, hogy személyhez nem köthető adatokat gyűjtsünk a webhelyet felkereső felhasználókról, hogy a látogatók számára a lehető legjobb élményt nyújtsuk. További tudnivalókért, kérjük, tekintse meg az adatkezelési tájékoztatót. Az alábbi gombra kattintva elfogadja a sütik használatát. Ha a jövőben le szeretné tiltani a sütiket, kérjük, módosítsa böngészője beállításait.