a(z) 1096 eredmények "kodály háry jános" Kodály Zoltán: Háry János Kvíz szerző: Szegediildi Általános iskola 4. osztály Ének-zene Csoportosító szerző: Kozmabarbara8 Játékos kvíz Igaz vagy hamis szerző: Karolyieszter83 szerző: Csalaneolahedit szerző: Kullainora Ének 4. osztály: Kodály Zoltán: Háry János Repülőgép szerző: Baracszsolt Háry János Helyezés szerző: Slkj Labirintus szerző: Tothcsillu70 Ének 4. Kodály Z. Kodály zoltán háry jános előjáték. : Háry János II. kaland Mit tudok? Üss a vakondra szerző: Tankadamka Háry János: Igaz vagy hamis?
Élmény az egész családnak!
00 és május 14. szombat 15. 00 Kodály Központ (Pécs, Breuer Marcell sétány 4. )
Főoldal Kultúra Irodalom Irodalmi fogalomtár (Utolsó módosítás: 2011. 10. 19 07:59:47) Olyan verselési forma, amelyben a hangsúlyos ( arszisz) és hangsúlytalan ( theszisz) szótagok szabályos váltakozása adja a ritmus t. Ütem - Információs adatbázis. Pl. : Balassi Bálint: "Hogy Júliára talála, így köszöne neki " című verse. Cikk hozzáadása a kedvencekhez Kulcsszavak az Ütemhangsúlyos verselés című cikkhez Balassi Bálint, Júliára, hangsúlytalan, váltakozása, hangsúlyos, szabályos, verselési, theszisz, szótagok, amelyben, arszisz, ritmust, köszöne, talála, forma, verse, neki, című, adja Hozzászólások a cikkhez (A cikkekhez csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást. Ha még nincs felhasználói fiókod, de szeretnéd leírni gondolataidat egy cikkhez, akkor előbb regisztrálnod kell a bal oldali oszlopban található "Be- és kilépés, regisztráció" rész segítségével. )
(2+4) Világ | világa, (2+3) Virágnak | virága (3+3) Keserűen | kínzatul, (4+3) Vos szegekkel | veretül. (4+3) A fenti sorokban megfigyelhető, hogy az eltérések mellett a gondolatilag összetartozó sorok ritmikailag is azonosak. A 15. századból több ilyen ritmikai ingadozást mutató verses éneket ismerünk (László-ének; Szabács viadaláról). Változó szótagszámú versünk az 1500-ból való Soproni virágének: "Virág, | tudjad, | tőled el kell | mennem, / És te íret- | ted kell | gyászba öl- | teznem. " A 16. század közepétől a szótagszám a legtöbb versfajtában állandósulni kezdett. Tinódi Lantos Sebestyén már szabályosan építette fel históriás énekeit, és Balassi Bálint is igyekezett betartani a versszakra jellemző szótagszámokat. Balassinál a népi költészet hatása konkrétan is megfigyelhető. Verseit sok esetben népi "nóták" mintájára építi fel, s a vers ritmusszerkezetének forrását - mely gyakran idegen nép nótája - mindig meg is jelöli. Vers "az Palkó nótájára": Eredj, édes gyűrőm, majd jutsz asszonyodhoz, Ki viszen tégedet csókolni szájához, Óh, hogy nékem ahhoz Nem szabad most mennem, én vigasztalómhoz!