2022. július 14., csütörtök, Örs és Stella Összes cikk - fent (max 996px) GYULAI HÍRLAP • Varga Zoltán • MAGAZIN • 2022. március 28. 18:30 Ne féljünk a doktor bácsitól Varga Zoltán videóriportja Orvosi táskájával tett látogatást a minap a Béke sugárúti óvodában Dr. Abdulrahman Abdulrab Mohamed. Dr Nemeskéri Gyula. A gyermekgyógyász főorvos nem titkolt célja volt, hogy a gyerekeknek megmutassa, miért nem kell félni a doktor bácsitól. GYULAI HÍRLAP • 2022. 18:30 Összes cikk - lent (max 996px) A rovat friss cikkei A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei Cikkek keresése az online archívumban Bannerfelhő (max 165px)
Majd elindult a gyászmenet autóbuszokból és autókból álló konvoja Győrzámolyba a szülőfaluba, ahol örök nyugalomra helyezték a mártír plébánost. Mind a két faluban ekkor emlék keresztet (Fejfát) állítottak, ahol azóta is mindennap imádkoznak érte. Csopak Község Önkormányzatának képviselő testülete úgy döntött, hogy 2000 -ben posztumusz díszpolgári címet Csopaknak templomot építő, néhai Dr. Csontos Gyula kanonok-plébános kapja. Az oklevelet a Balatonfüreden élő unokaöccse Forrás Károly vette át. A címmel járó összeget pedig a győrzámolyi síremlékre fordították. Fiatal korában irodalommal is foglalkozott: a repülőért (fordítás franciából) Budapest 1942, 1943. Szekszárdi Nemzetközi Tehetségfesztivál | Pécsi Tudományegyetem. P. E. Leightfoot Kolos (fordítás franciából) Budapest 1943. Castelbrance: Fatima nagy csodája (fordítás franciából) 1944. Lauvernier H. : Két gyermek a romok alatt (fordítás franciából) 1947. Dr. Csontos Gyula kanonok-plébános rövid életrajzát a veszprémi Érseki Levéltárból és saját emlékeimből állítottam össze. 1980-tól a csopaki Római Katolikus Egyházközség Képviselő Testületének voltam tagja, majd 1985-1993-ig az Egyházközség Világi elnöke.
Mivel több kaptárfülkét találtak Sashegyiék, biztosak voltak abban, hogy több elhunyt is lehetett a Holtvilág árokba temetve. ősi rovásírások nyomait is feltárták a sziklafal egyes részein, melyek egyértelműen az ősi magyarok által hagyott nyomok voltak. A jelek mind ugyanabba az irányba mutattak: biztosak voltak benne, hogy megtalálhatták Árpád fejedelem sírját. A sír mellett pedig az úgynevezett imádkozó vagy beavató barlangot találták, ami rejtélyes módon pontosan egy imádkozó ember alakjára lett kifaragva. Visszatérve a sziklafalra: 28 méter mélyen vezet le spirális alakban a tetejéről egy kürtő a mélybe. Dr nemeskéri gyula al. Az Árpád sírra visszatérve: később a helyszínt más tudósok is megvizsgálták és szinte mindenki egyöntetűen állította, hogy egy fejedelmi sírt találtak. Egy koponyát is talált Sashegyi az embereivel az ásatások során, ezt az akkori idők 3 nagyon neves emberével vizsgáltatta be. Az egyik Dr. Nemeskéri János, a Pest megyei múzeumok Antropológusa, valamint Dr. Gallos Sándor és Dr. Mészáros Gyula volt.
A darab azóta több, mint 50 teltházas előadás élt meg, s bemutatták több fesztiválon és játszóhelyen. Ferencz Győző irodalomtörténész, a hagyaték gondozója: Gyarmati Fanni azt mondta, hogy azért vezetett naplót, hogy megmaradjon, ami Radnóti Miklóssal történt. De nem az utókorra gondolt, hanem arra, hogy ha később, öregkorukban szükség lesz valami adatra, vissza tudják keresni. A napló kezdetben belső használatra készült. Az első bejegyzésekben ez érződik is, tényszerűen regisztrálja, mikor mi történt. Ám ahogy telt az idő, egyre több lett a kommentár, reflexió. De mindig szűkszavúan. Eleinte szinte mindennap írt, ceruzával, gyorsírással, elalvás előtt, ahogy a dolgok eszébe jutottak. Ez egyrészt hitelesíti őszinteségét, másrészt látni engedi gondolkodásmódját. Gyarmati Fanni (1912-2014) Radnóti Miklós felesége és múzsája 1935 januárjában, huszonhárom éves korában, néhány hónappal a költővel kötött házassága előtt kezdett naplót írni. A bejegyzéseknek 1946 szeptemberében szakadt vége, pár héttel azután, hogy a harmadik munkaszolgálata alatt 1944-ben meggyilkolt költőt Budapesten is eltemették.
előadás, 2015. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! 100. előadáshoz ért az elmúlt évek egyik legnagyobb irodalmi szenzációja, a Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni 1935 és 1946 között írt naplójából szerkesztett est! Az előadást követően egy beszélgetésre várjuk az előadás alkotóival: Hámori Gabriella színésznővel, Seres Tamás rendezővel és Ferencz Győzővel, a Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni irodalmi hagyatékának gondozójával. 70 perc, szünet nélkül Az elmúlt évek egyik legnagyobb irodalmi szenzációja Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni 1935 és 1946 között írt naplójának megjelenése volt. Szinte a naplók kiadásával egy időben Hámori Gabriella színésznőben megfogalmazódott, hogy szeretne ebből a lenyűgöző anyagból előadást csinálni. A FILC / Fischer Iván Lakásszínháza /saját produkcióját először 2015. december 15-én láthatta a közönség, Seres Tamás szerkesztésében és rendezésében.
Címlap Arcok Férje mellé helyezték Gyarmati Fanni hamvait Eltemették Radnóti Miklós özvegyét, Gyarmati Fannit szerdán a Fiumei úti sírkertben. Hamvait végakarata szerint csendben, férje mellett helyezték örök nyugalomra. Gyarmati Fanni életének 102. évében, február 15-én hajnalban halt meg. 1912. szeptember 8-án született Budapesten. Szerelme a költővel 14 éves korában kezdődött, majd miután Radnóti Miklós Szegeden doktorált, 1935. augusztus 11-én házasodtak össze. Ő volt az ihletője a magyar költészetben ritka hitvesi líra gyengéd hangú darabjainak. Fanni nemcsak szerelme, hanem igazi társa, barátja és kritikusa is volt a költőnek, kapcsolatuk a férfi és nő közötti egyenrangúság elfogadásán alapult. Alakját férje számos költeményben megörökítette. Róla szól az Erőltetett menet halhatatlan sora: "és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt". A munkaszolgálatba hurcolt költő számára ő jelentette a biztos pontot, a kapaszkodót, a köteléket az élethez. 1944-ben - nem sokkal meggyilkolása előtt - is hozzá írta verseit, a Hetedik eclogát és a Levél a hitveshez című költeményt.
"Egészen kiskoromban hallottam Radnóti Miklós haláláról, a tömegsírból előkerült versekről. Emlékszem, ez engem nagyon foglalkoztatott akkoriban. Ami nem is csoda, hiszen mindenki erről beszélt. Apám naplójában egyébként részletesen írt erről az időszakról" – emlékezett. Ortutay Tamás arról is beszélt, hogy sok mindent köszönhet "Fifi néninek", ő tanította meg például síelni is. "Eveztünk is együtt, igaz, nem ugyanabban a hajóban. Közismert volt, hogy mindig erős tempót diktált, pedig már akkor sem volt tinédzser" – idézte fel emlékeit az alkotó. Mint mondta, keresztszülője életének még mindig központi része Radnóti Miklós hagyatékának gondozása, kora ellenére a szerződéseket kézben tartja, ő írja alá őket. A kérdésre, hogy miért kerüli a nyilvánosságot, Ortutay Tamás azt felelte, Fifi néni sosem szeretett szerepelni. "Ugyanakkor mindent megtett, hogy Radnóti hagyatéka eljusson az emberekhez" – mutatott rá. Megjegyezte, hogy elvonultságában bizonyára az egész életén át viselt fájdalom is szerepet játszhat, a kétségek, hogy vajon megmenekülhetett volna-e a költő, ha a munkaszolgálat helyett a bujkálást választják.