Viktor a Vörös Hadsereg katonájaként harcolt a háborúban, de szerencsésen visszatért. Az a férfi, aki nem ismeri a félelmet. Helga épp az ellentéte, nem tud szabadulni a háború emlékétől, lelkét a félelem rágja. Találkozásuk sorsszerű, Chopin Tristesse etűdje hozza össze őket, de szenvedélyes szerelmüket a politika teljesen szétdúlja. Az ember nem mindig cselekedhet szabadon – látja be Viktor tíz évvel később, már a hruscsovi érában. Helga és Viktor Varsóban találkozik újra össze, már mindketten házasok. A férfi, aki korábban bármire képes lett volna, egyszerű eminenciássá szürkült, aki már nem kockáztatja karrierjét egy nőért. De Helga, az ismert énekesnő még most is képes lenne egész életét felrúgni egyetlen éjszakáért. Újabb tíz év telik el, és a brezsnyevi időkben már nem lenne akadálya házasságuknak, de addigra a két ember kapcsolata teljesen kiüresedett, még egy üveg borhoz is erősebb kötelékek fűzik őket, mint egymáshoz. A félelem megeszi a lelket teljes film. Az évtizedek óta hurcolt fájdalmak és ki nem mondott érzések idegenné tették őket, de nemcsak egymás, hanem önmaguk számára is.
Fassbindernél ezzel szemben " a szerelem csöppet sem egyszerű, és megkérdőjeleződik a másik tisztelete és megbecsülése is ", ugyanis " Fassbinder nem a szerelemről, hanem a társadalomról készített filmet ". Mindez a színészi játékokban is tetten érhető. " Ennek az Emminek nagyon is megvan a négy kereke, és úgy használja őket, mint egy Ferrari-pilóta a monacói pályán, vesz velük minden akadályt. Egy nőt látunk, aki a 70-es évek elején képes függetlenül élni, el tudja dönteni, hogy mi a jó és rossz, és ha megbántják, vissza tud ütni keményen, de képes a megbocsátásra is: tökéletesen normális ember " – írja Hernádi Judit figurájáról. A félelem megeszi a lelket - Miért téved Köves Slomó a menekültek ügyében? | Magyar Narancs. " Bányai Kelemen Barna Alijába bele lehet szeretni. Ez az ember él, ez az ember cselekszik, ez az ember nem fél, hanem boldog, ez az ember kommunikál " – fogalmaz a férfi főszerepről, hozzátéve – " Nincs felépítve a kicsi kis megaláztatások sora, mint a filmben. Mert Alföldi Emmije sokkal jobb ember, mint Fassbinderé ". " Míg a filmen Emmi és Ali egy furcsa, ismeretlen, veszélyes, bohókás szerelmi kapcsolat résztvevői, addig a színpadon egy kiegyensúlyozott, kedélyes pár jelenik meg, akik kiállnak egymásért a bolond és aljas világgal szemben " – írja. "
Rám nézett csodálkozón, miért lopnák el, kérdezte. Elmeséltem neki az elmúlt húsz évemet, hogy hogyan próbáltak az úszóházamra betörni többször is, hogy hányszor vágták le a lánccal együtt a ladikomról a vasmacskákat, hogy ellopják, s még a fenékdeszkákat, meg a villákat is elvitték, de a farönköket is az úszóházam fedélzetéről, amiket ülőkének használtam. Csak nézett a srác, nem értette a paranoiámat, azt felelte, – Hát, ha ellopják, majd veszek egy másik motorcsónakot. Csuklottam egyet, hisz úgy ránézésre a motor ért egy fél millát, meg a csónak is, szép áramvonalas test, egy másik felet. Ennek ellenére nagyon tetszett nekem ez a lazaság, titkon irigyeltem is érte, bár én lennék ilyen. A félelem megeszi a lelket átrium. Gondoltam is magamban, igen ez már az új generáció, félelem mentes, nem a szocializmusban született és nőtt fel, híján van minden görcsnek, rossz beidegződésnek. És valóban két éve, amióta megvette a házat és rendszeresen kijár ide a családjával, látom a kertkapuját is tárva nyitva hagyja, a kertben meg ott van minden érték, kocsik, kismotor, játékok a gyerekeknek, fűnyíró, de még soha senki sem vetemedett arra, hogy bármit is elvigyen.
Valahogy így érzem magam szimbiózisban a folyóval, a nagy élő lénnyel, s annak környezetével. Együtt lélegzünk, s az állatok is szeretnek nálam lenni, mert a vadkacsák elbújhatnak az érintetlen sásban, a madarak felreppennek a fedélzetre, ott üldögélnek a korlátokon, sőt még a lepkék, szitakötők is kedvelik a környezetemet. A félelem megeszi a lelket kritika. Még a hódokat sem bántottam, pedig rendre kidöntögették azokat a szép sudár fákat, melyek az évek alatt jótékony fedést, takarást csináltak az úszóházam elé, hogy a vízről, a partról ne lehessen nagyon látni, csak egy kis ösvényt hagytam szabadon ahol be tudtam állni a ladikommal. Ezek a hódok az elmúlt években jöttek minden éjjel és szorgoskodásuknak köszönhetően a jó húsz, harminc méter magas fákat kidöntögették úgy, hogy mindig a víz felé dőljenek. Hagytam ezt is, bár igen pipa voltam rájuk, ki is ültem éjjelente a puskámmal, hogy kilövöm őket, aztán megnyúzom, a bundájuk nagyon jó lesz télire sapkának, a húsukat pedig megsütöm, vagy pörköltöt csinálok belőle, de ahogy elnézegettem, milyen szorgosak, ahogy a már kidöntött fák kérgét lehántják, és viszik magukkal élelemnek a nehezebb időkre, hát nem volt szívem lelőni őket.
Megjelenik-e a szemük előtt a fiatal József képe, amikor szembesült azzal, hogy az élet mást tartogat számára, mint amit ő elképzelt? Gondolkoztak-e a vívódásain? Tudnak-e hasonlóságokat felfedezni József élete és a sajátjuk között? Minta-e számukra a csendesen és alázattal életet gondozó, munkálkodó szelíd ember? Lappang valahol a férfilelkekben egy titkos József-kultusz? Józsefről – sok más bibliai alakhoz hasonlóan – keveset tudunk meg a Szentírásból. Csöndben, "hallgató szentként" élte le az életét, és semmilyen bölcsességet nem hagyott hátra gondosan megformált szavakkal. Nem prédikált, és csodákat sem tett, viszont az Ige szerint élt. A középkor végéig alig készült olyan műalkotás, amely egyedül őt ábrázolta volna. Egész tevékenysége abból állt, hogy elkötelezetten szerette a feleségét és a rábízott gyermeket. József és testvérei film. Volt egy jegyese, aki egyszer csak azzal állt elő, hogy gyermeket vár, de nem tőle. József nem akarta, hogy Máriát az akkori szokásoknak megfelelően megkövezzék, hanem csendben, lárma nélkül szerette volna őt elbocsájtani.
Először kémkedéssel vádolja meg testvéreit, majd azt követeli tőlük, hozzák le Egyiptomba legkisebb testvérüket, hogy igazukat bizonyítsák. Mikor azok – Jákob ellenkezésének dacára – ismét megérkeznek Egyiptomba, egy csellel kijátszva fogságba akarja venni Benjámint, de a testvérek ezt már nem engedik, Jehuda önfeláldozóan ki áll öccse mellett. Ez az a pont, amikor József felfedi valódi kilétét és rögtön felteszi a szinte cinikusnak tűnő kérdést: "… hát apám élne még? " A kedvenc fiú elfelejtette volna apját? Nem mehetünk el úgy e érzelmekkel fűtött elbeszélés mellett, hogy ne maradjanak bennünk kérdések. Miért kellett Józsefnek végigcsinálnia ezt a színjátékot testvéreivel? Bosszúvágy fűtötte volna? Ha valóban annyira szerette apját, hogy rögtön hogyléte felől érdeklődött, hogy-hogy mégis volt ideje erre a hosszan tartó drámára? Sőt! Miért leckéztette József testvéreit? – Zsido.com. Hogy-hogy nem jutott eszébe korában jelezni apjának hogy él és egészséges? A távolban töltött huszonkét év alatt egyszer se gondolt arra, hogy megüzenje a hatnapnyi járótávolságra élő apjának: "József él és ő Egyiptom alkirálya"?
És elküldték a tarka köntöst és elvitték atyjukhoz és mondták: Ezt találtuk; ismerd csak föl, vajon fiadnak köntöse-e, vagy nem? És ő fölismerte azt és mondta: Fiamnak köntöse, vadállat ette meg őt szétszaggattatott József! (M. I. 34:20-33) Ezeket a mondatokat hetiszakaszunkban, a Vájésevben olvassuk. Joszef apjának, Jáákovnak a legkedvesebb fia volt. Jáákov különleges, tarka csíkos köntössel is megajándékozta a fiút, akit a kivételezés miatt testvérei nem szívelhettek. Miután Joszef beszámolt nekik az álmairól, még kevésbé szerették őt, mint annak előtte, és amikor apjuk elküldte őt a nyájat legeltető testvéreihez, elhatározták, hogy megszabadulnak tőle. Apjuknak azonban nem merték bevallani, hogy mi történt valójában, ezért egy mesét hitettek el vele: színes csíkos köntösét kecskevérbe mártották, és azt mondták az ősapának, hogy vadállatok szaggatták szét legkedvesebb fiát. József és testvérei könyv. Jáákov megszaggatta a ruháit, és sokáig gyászolta elveszített gyermekét. Amikor végül kiderült, hogy Joszef életben van, a már igen idős Jáákovhoz egyik unokáját, a zenéhez kitűnően értő Szeráchot hívták, hogy kíméletesen, zenébe és dalba rejtve tudassa nagyapjával azt, hogy és Egyiptomban lakik.
József megtanít minket arra, melyik az egyetlen út mellyel álmaink valóra válnak.
Nem tett semmi látványosan rendkívülit, férfiúi hatalma gyakorlása kimerült abban, hogy a maradás mellett döntött. Lehet-e József egy mai férfi számára minta? Elég-e számukra egy csöndesen munkálkodó, háttérbe szoruló, alázatos ember példája? Olyan férfié, aki nagy erőfeszítéseket tett, és elképzelhetetlen áldozatot hozott a saját egója kárára, ám ezzel mégsem válhatott sem hőssé, sem ideállá? A védelmezés és a gondoskodás mintázata – különösen férfiak esetében – inkább tűnhet egy vesztes, önmegvalósításra alkalmatlan kelléknek, mint a sikeres életút eszközének. József néhányunk szemében úgy tűnhet, mint Jézus és Mária csodálatos sikertörténetének hallgatag "poggyásza". Az egészséges férfiminta ma sok esetben hiányzik. Mesebolt Bábszínház. A "kis lépések útja" fiataljaink számára már talán nem szívesen választott ösvény, sokan sérülnek a férfiszerepükben, mielőtt még egyáltalán felvették volna azt. A jövőképükben egyre nagyobb helyet foglal el egy sérülésbiztos élet lehetősége, ami a létező legtöbb technikai eszközzel támogatott, és nem lépi át a kényelem határait.
Későbbi betoldásnak tartják azt a részt, hogy József árulkodni szokott a testvéreire – ez azért érdekes, mert ez egy apró hiba József egyébként tökéletesnek bemutatott jellemében. Az árulkodás ténye jobban motiválja a testvérei gyűlöletét is. Nemcsak azért utálják, mert apjuk kivételez vele, és nemcsak az ellenszenves álomlátásai miatt. Ezek igazából olyan dolgok, amikről József nem tehet. De ha árulkodott rájuk, akkor a saját hibája is, hogy gyűlölik. Így a testvérek kevésbé tűnnek fel negatív színben. Amit bosszúból tettek Józseffel, az túlzás, de nem teljesen indokolatlan. József karaktere: nem makulátlan jellem, mint ahogy apja és testvérei sem. Lappang valahol a férfilelkekben egy titkos József-kultusz? Hiszen József is igent mondott…. Kezdetben nem túl rokonszenves, hiszen árulkodó, hencegő, öntelt, de később szinte az eszménykép rangjára emelkedik. Sorsát álomlátásai, ill. álomfejtései alakítják. Ezek juttatják rabságra (irigykedő testvérei gyűlöletét növelik) és ezek emelik fel (elnyeri velük a fáraó jóindulatát). A történet megmutatja, hogy az isteni gondviselés a rosszból, a gaztettekből is tud jót kihozni.