Adás: 2015. március 25., szerda 16. 30 2015. március 26., csütörtök 6. 05 2015. március 26., csütörtök 13. 30 – Nyitott Műhely a Hagyományok Házában Január 22-én, a magyar kultúra napján nyitotta meg kapuit a Hagyományok Háza Nyitott Műhelye. A Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban található nyitott műhely egy olyan különleges hely, ahol bemutatják, átélhetővé és megtapasztalhatóvá teszik a kortárs népművészet, népi iparművészet mesterségeit, alkotófolyamatait. A látogató közvetlenül a mesterektől ismerheti meg az egyes munkafolyamatokat, azok technikáit, a használt alapanyagokat és a különleges munkaeszközöket. A műhelyben szalma-, csuhé- és gyékényfonók, gyöngyfűzők, hímzők, kosárfonók, nemezkészítők, szűrrátétkészítők és szövők dolgoznak és tartanak naponta a múzeumi nyitvatartási időben bemutatót az egyéni és (iskolai) csoportos látogatók számára. Vendégeink: Beszprémy Kata, a Népművészeti Módszertani Műhely vezetője, Hagyományok Háza és Csákányi Zoltán néprajzkutató, Népi Iparművészei Osztály, Hagyományok Háza – Miniturnén Vígh Andrea hárfaművész Tavaszi miniturnéjának második állomásához érkezik március 28-án, szombaton Vígh Andrea.
Az ecoprint egyfajta növényi festés, ahol a növények nedveit használják, a természet csodás rajzolatait viszik rá különböző, szintén természetes anyagú hordozókra, vászonra, selyemre, nemezre vagy papírra. Szilvia használta erdei szamóca és gólyaorr levelét, aranyvessző és pitypang virágot, a vöröshagyma héját pedig, mint formaalkotó növényt és főzőléként használta fel. Kézműveskedős, felszabadult nyarat kívánunk minden gyereknek! Ezután Dukát Judit gyöngyfűző gyöngyös medál létrehozásában segít majd, Kelemen Eszterrel pedig bőr derékravalót lehet majd készíteni. Délután indulnak a mozgalmasabb programok, hiszen 14 órától Kérdezz-dalolok! címmel Tímár Sára népdalénekes és Farkas Éva a Barkó Kézműves Egyesület tagja tartanak majd egy zenés tárlatvezetést a Nyitott műhely melletti Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban. Ez rendhagyó tárlatvezetésnek ígérkezik, hiszen a kiállított tárgyakra Tímár Sára hangja és kedvenc népdalai lesz a visszhang, de persze egy-egy tárgyról mesélnek majd szóban is.
Az ország első hivatásos néptáncegyüttese, a Magyar Állami Népi Együttes pedig fennállásának 70. évfordulóját ünnepli. évforduló Magyar Állami Népi Együttes Közös online alkotásra vár mindenkit az ötéves Nyitott Műhely Travelo 2020. 11. 24, 19:54 kézműves ajándék Nyitott Műhely maradjotthon több alkalom online workshop Új előadással lép színpadra a Magyar Állami Népi Együttes Kultúra 2020. 13, 14:50 Idesereglik, ami tovatűnt - Óda az énekes madárhoz című új előadással lép színpadra október 30-án és 31-én a Magyar Állami Népi Együttes Budapesten, a Hagyományok Házában. Pál István Szalonna Mihályi Gábor Különleges fotóválogatást tett közzé a Hagyományok Háza Kultúra 2020. 05, 16:31 A Hagyományok Háza egy 450 tételes reprezentatív fotóválogatást tett közzé a weboldalán Kallós Zoltán kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató gyűjteményéből. Kallós Zoltán Címkefelhő »
A Magyar Népi Iparművészei Múzeumban ünnepelték január utolsó szombatján a Hagyományok Háza ötéves Nyitott Műhelyét. A jubileumi eseményen több mint hatvanan vettek részt. A magyar kultúra napján, 2015-ben – a Magyar Népi Iparművészei Múzeum szárnyaként – nyitotta meg kapuit a Nyitott Műhely. A Hagyományok Háza kezdeményezését január 25-én serény munkával ünnepelték az egybegyűltek. A Műhely a népművészet-kedvelők népes táborának egy olyan különleges találkozóhelye, ahol a látogatók megismerhetik a kortárs népművészet és a népi iparművészet mesterségeit és alkotófolyamatait. A több száz foglalkozás több ezer vendége az öt év alatt közvetlenül a mesterektől tanulhatta meg az egyes munkafolyamatokat, azok technikáit, és ismerhette meg a használt alapanyagokat és a különleges munkaeszközöket. A Műhelyben számos szakma elismert mestere dolgozik, és naponta tart – a múzeumi nyitvatartási időben – bemutatót az egyéni és iskolai csoportos látogatók számára. Egyszerre több alkotó is részt vesz a műhelymunkában, így a betérők az ottlétük alatt több mesterséget is megismerhetnek.
Teritsd le a köpönyeged Adjon isten jó meleget! (Marczell 1985: 40) A húsvéti szokásokkal mutat rokonságot, hogy ilyenkor is sor kerülhetett határjárásra, a kutak megtisztítására, a határjelek felújítására (Bálint S. 1977: I. 312–314). A Szent György-naphoz kapcsolódó szokások, hiedelmek elsősorban a tavasz kezdetével kapcsolatosak. Sárkányölő Szent György a lovagok, lovasok, később pedig a cserkészek, felszerelése miatt a fegyverkovácsok és szijjártó céhek patrónusa volt.
Azáltal, hogy ezen keresztülmentek az állatok, megóvták őket a boszorkányoktól. A Hortobágyon füstöt csináltak, hogy ne vesszen el, és ne betegedjen meg a jószág. Jellegzetes pásztorszokás volt Szent György napján Kalotaszegen a tejbemérés. Ilyenkor állapították meg, hogy a gazdák milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. Mérán a legnagyobb ünnepnek tartották, hiszen ekkor mindenki jelen volt. A napot evés-ivás és táncmulatság zárta. Ez a nap volt a pásztorok és a béresek szegődtetésének ideje is, amely a következő évi Szent György, vagy Szent Mihály napig volt érvényben. Sok helyen a csordás előző nap végig járta a falut, és azoktól a gazdáktól, akiknek az állatait őrizte, tojást és szalonnát kapott. Szent György napján jó, ha hangosak a békák. Fotó: Vida-Szűcs István Fontos hagyomány volt ezen a napon a harmatszedés is. Ekkor a gazdák és a gazdaasszonyok egy vászonabroszt vagy a kötényüket, végig húzták a harmatban. Eközben még arra is maradt idejük, hogy egy marék füvet szedjenek, és azt odaadják a tehénnek.
Szent körmenet Volt olyan település, ahol Szent György napjától egészen az őszi munkák jelképes végégi, Szent Mihályig (szeptember 29) minden újhold vasárnapján körmentet tartottak, akkor szertartásosan háromszor megkerülték a templomot. A bortermő vidékeken Szent György napján tartották meg a gyepűjárást. A hegybíró vezetésével a szőlőbirtokosok megjelentek a hegykapunál. Néhány fiatal fiú is ment velük. Megkerülték a hegyet és megvizsgálták, hogy a határnak számító gyepű jó állapotban van-e, majd a hegybíró ítélkezett a közösségi vitás ügyekben. Ilyenkor enyhe büntetést szabott ki, amelyet helyben, borban kellett fizetni, amit aztán együtt ittak meg, áldomás formájában. A közeli határköveknél pedig egy ősi szokást gyakoroltak: a velük lévő fiatalokat lefogták és a köveknél mogyoróvesszővel jól elverték. Valószínűleg ez is valamilyen ősi termékenységi ünnep volt. OB
Az e nap hajnalán lepedővel szedett harmatból a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér. E sokfelé ismert hiedelem mellett van olyan század eleji leírás Borsod megyéből, mely szerint a harmattal pogácsát készítettek, amit megszárítva, megsózva adtak a tehénnek, hogy jól tejeljen. Forrás: A témában további információkat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban.