A végsőkig. Az élet persze igazságtalan, és megtehetsz minden tőled telhetőt, akkor sem kerülheted el a sorsodat, de az hogy megtettél mindent, valahol mégis megnyugtató. Reiner jó ízléssel csak a mozi legvégén használta fel a címadó dalt, ami katartikus erővel hat ránk, és garantáltan ezt fogjuk dúdolni még napokig. Állj Ki Mellettem: Egy Stephen King Klasszikus. Állj Mellém! - Filmkritika | Filmezzünk!. A dal ugyanis fülbemászó lávszongból egy csapásra a barátság legszebb himnuszává válik. A filmhez három magyar szinkron is készült, nekem még csak a legelső, a Magyar Televízió számára készült változathoz volt szerencsém. Ennek a legjobb a címválasztása, árnyalatnyi, de nagyon fontos különbség van aközött, hogy Állj ki mellettem, és aközött, hogy Állj mellém. Ezt több fronton kiterjesztik a történetben, hőseink ugyanis egy halott kisfiút indulnak el keresni, és az út végére bennük is meghal az egykori kisgyerek, de talán az sem pusztán a nosztalgia része, hogy a sztori éppen az ötvenes években játszódik, amikor az USA is kezdte elveszteni illúziót, és később jött a vietnami háború, vagy a Watergate botrány.
Felnőtt életünk sem attól válik teljessé, ha csak a pozitívumokat vagyunk képesek felfogni a valóságból: minden mosoly és ölelés mellé jár egy pofon, vagy épp egy ormótlan seggbe rúgás, sőt, szerencsés esetben van, mikor annyira boldogok vagyunk, hogy majd' bele hasad a szívünk. Castle Rock, 1960 nyara. Négy jó barát, az elhunyt bátyját gyászoló, intelligens, csendes, reménybeli író, Gordie Lachance (Will Wheaton), a vagány, talpraesett, társainál jóval érettebb bandavezér, Chris Chambers (River Phoenix), a kövérkés, kissé lassú észjárású Vern Tessio (Jerry O'Conell) és a vakmerő, dührohamokkal küszködő, testileg és pszichésen egyaránt sérült Teddy Duchamp (Corey Feldman) egy Vern által kihallgatott beszélgetés alapján megtudják, hogy három napja eltűnt társuk, Ray Brower halott, holtteste pedig Harlow-ban, a vonatsínek mellett csak arra vár, hogy valaki rábukkanjon. Az Állj mellém! forgatása is nagy kaland volt. Ami még emellett a verzió mellett szól, az Kautzky Armand bársonyosan elegáns narrációja, amely tökéletesen repít vissza minket a már rég elmúlt gyerekkor olykor vidám, máskor fájdalmas, de soha vissza nem térő világába.
Négy tizenkét éves fiú története, akik az oregoni Castle Rock kisvárosban laknak, és 1959 forró nyarán eindulnak a sínek mentén egy 30 km-es túrára, hogy megtaláljanak egy holttestet. Gordie Lachance a halott, népszerű báty (nem őt keresik) árnyékában él otthon, Chris Chambers életét rossz hírű családja determinálja, Teddy Duchamp az apjához hasonlóan flepnis, Vern Tessio pedig enyhén debil és némileg kövér. Bemásznak a szeméttelep kerítésén, pedig az őrzőkutya tökleharapásra van specializálódva. A vasúti híd közepén járnak, és persze pont akkor jön a vonat. A tábortűznél Lachance kitalál egy történetet egy Mócsing csúfnevű hájas gyerekről, aki piteevő verseny keretein belül a sok csúfolásért cserébe meghánytatja a publikumot. Természetesen feltűnik egy ön- és közveszélyes idősebb srác - Ace Merrill -, bandája élén, rugós késsel... A legjobb életkor ez, véli az író, Stephen King, aki már sokszor visszanyúlt a varázslatos gyermekkor időszakába, és újra mesél nekünk apró-cseprő hülyeségekről, melyek a gyermekkor mitológiájához tartoznak; továbbá eltűnőben lévő felhőtlenségről, el nem múló barátságról, bátorságról és egymásért való kiállásról.
Rob Reiner ( Tortúra, Egy becsületbeli ügy) filmje úgy képes szinte folyamatos, minden fellengzősségtől mentes, mély meghatottságot, sőt időnként megrendülést biztosítani nézőjének, hogy közben egy pillanatra sem próbál olcsó közhelyekkel, vagy ostoba, melodrámai pátosszal hatni. Az Állj mellém! mérhetetlenül egyszerű sztorija tömve van életbölcsességekkel és torokszorító pillanatokkal, szirup azonban véletlenül sem szennyezi a képeket, a keserűség és a tragikum magától értetődő természetességgel vegyül a derűs és idilli momentumokkal. Nagyjából minden ötödik percre jut egy drámai csúcspont, hőseink a korukból fakadó intenzitással reagálnak a történésekre, vadul egymásnak esnek és ölelkezve kibékülnek, mocskos szájjal anyáznak, majd vigyorogva pacsiznak le. A Stephen King műveiből készült filmadaptációk sora mára már igen hosszúra nőtt és nem egy modern klasszikust tartalmaz, mint például a Ragyogás, A remény rabjai, vagy a Halálsoron. Ilyen nehézsúlyú filmek mellett kell megállnia a helyét egy viszonylag kisebb, de saját zsánerében legalább akkora tiszteletnek örvendő alkotásnak, az Állj mellém!
Ha szerencsénk van, a helyszíneken még a borászokat is elcsíphetjük egy kis csevejre. De ha nem az sem baj, mert a hely hangulata mára tényleg kárpótol mindenért.
Érted? Ember a holdont? Kadarka, ottani minőség. Érted? a rendezvények Számos és számtalan, fényes és fénytelen, de több ezer ember kénytelen eljönni újra és újra, látni őt, az igazi Ördöngőst, íme az Ördöngős kedvenc verse. View more
Alábbi elérhetőségeinken léphet velünk kapcsolatba... Map 2145 Kerepes, Wéber Ede park 35. Telefon (+36) 70 200 4507 E-Mail office[kukac]