Tájékoztató a gazdálkodó szervezetek kötelező regisztrációjáról és a kamarai hozzájárulás megfizetéséről Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely tartalmazza a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. Önkéntes kamarai tagok figyelmébe! Információ a 2022. évi adatközlésről és tagdíjfizetésről. törvény módosítását. A kamarai törvény módosítása három lényeges változást tartalmaz: 2012. január 1-től életbelépő új rendelkezések alapján a gazdálkodó szervezetek (egyéni és társas vállalkozások) kötelesek - kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni, - a kamarai közfeladatok ellátásához évente 5. 000, - Ft kamarai hozzájárulást fizetni (a hozzájárulás összege önkéntes kamarai tagok esetén levonható a tagdíjból), amelyet a kamara igazolás kibocsájtásával ismer el - a Kamara pedig köteles részükre a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) térítésmentesen nyújtani.
További kivételt az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 2. § (2) bekezdése állapít meg, mely szerint a magán-állatorvosi, az ügyvédi, az egyéni szabadalmi ügyvivői, a közjegyzői és az önálló bírósági végrehajtói tevékenységet folytatók szintén nem kötelesek nyilvántartásba vételüket kezdeményezni. Lényeges továbbá, hogy a kamarai tagság továbbra is önkéntes marad, így a regisztrált vállalkozások nyilvántartásba vételükkel nem válnak kamarai taggá. A törvény hatálybalépését követően létrejövő egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül, a már működő vállalkozások pedig a hatálybalépést követő 60 napon belül, legkésőbb 2012. március 1-ig kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni. A bejelentés módja A bejelentés történhet online, vagy a kamarai honlapokról kinyomtatható adatlap kitöltésével. Mindkét esetben a (géppel, illetve kézzel) kitöltött és cégszerűen aláírt adatlapot - postai úton vagy szkennelés/fényképezés után elektronikus levélben - a székhely szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamarához kell eljuttani.
Mivel a semmiből csak nagyon nagy ráfordítással lehetne felépíteni egy teljesen új állami kiadót, a kormány figyelme a piac második legnagyobb szereplője, a magyar tulajdonú Mozaik Kiadó felé fordult. A Mozaikot nem közvetlenül az állam, hanem egy kis kiadó, a Nemzeti Közszolgálati Tankönyvkiadó Zrt. vásárolná meg több lépésben. Nemzeti Tankönyvkiadó Kiadványai - Nemzeti Erőforrás Minisztérium | 6. Évf. 2. Szám. Az elképzelések szerint a közszolgálati kiadó először egy milliárdos, uniós e-learning tananyag-fejlesztési forrásból venné meg a Mozaik interaktív tananyagait, esetleg a tankönyvei kiadási jogát, és emellett az államtól kapott 300 millióból be is vásárolná magát a cégbe. Váratlanul külföldi tulajdonba került A Nemzeti Tankönyvkiadó 1949-ben alakult meg és egészen a rendszerváltásig lényegében ők adták ki az összes általános- és középiskolai tankönyvet. A komoly szakmai múlttal, tankönyvfejlesztői műhellyel rendelkező vállalat a tankönyvellátás piacosítása után is megőrizte vezető szerepét. 2005-ben sokak meglepetésére privatizálták: a magyar államnak 25 százalék+1 tulajdonrésze maradt benne, 75 százalékát -1 szavazatot a Láng Kiadó és Holding Zrt.
Pozsár Istvánné (szerk. ) (1985a): Líceumi tankönyvek 1926-1945. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Kiadványai, Kötetkatalógusok, OPKM, Budapest. Pozsár Istvánné (szerk. ) (1985b): Népiskolai tankönyvek, 1867-1945. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadványai. Kötetkatalógusok. OPKM, Pozsár Istvánné (szerk. ) (1987): Tanítóképzői és óvó(nő)képzői tankönyvek. 1868-1945. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadványai. Pukánszky Béla - Németh András (1994): Neveléstörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Sasi Margit (szerk. ) (1989a): Líceumi tankönyvek 1945-1948. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Kiadványai, Kötetkatalógusok, OPKM, Budapest. Sasi Margit (szerk. ) (1989b): Szakközépiskolai tankönyvek. 1945-1948. Tóthpál Józsefné (összeáll. ) (1985): Szakközépiskolai tankönyvek. 1868-1945. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadványai. Tóthpál Józsefné (összeáll. ) (1987): Gimnáziumi tankönyvek. 1868-1944. Tóthpál Józsefné (összeáll. ) (1989): Gimnáziumi tankönyvek. 1945-1948.
vezetőjét, miután egy budai luxusétteremben a legfontosabb magyarországi médiavállalatok és a nagy médiaügynökségek képviselői a kormány által kivetett reklámadóról egyeztettek. A Sanoma a nyár végén ráadásul a vádak szerint kormánykritikus hírműsort is indított a Story4 csatornán. Forrásunk szerint ugyanakkor a Sanoma nem azért adta most el a kiadót, mert attól tartott, hogy más érdekeltségei is veszélybe kerülnének: "egyszerűen csak úgy látták, hogy ilyen ellenszélben nem tudják tovább vinni ezt az üzletet". A piacot ismerő forrásunk szerint a már magyar tulajdonú NTK talán meg tudja őrizni pozícióját és a jövőben akár meg is erősödhet. A kiadónak több évtizedes tapasztalata van, jó tankönyvfejlesztőket foglalkoztat és a kiadványai nagyon bejáratottak. Senkinek nem lenne érdeke szétszedni ezt, mondta forrásunk. Kormányhatározat van az államosításról Nagy kérdés azonban, hogy hosszú távon lesz-e egyáltalán tankönyvpiac. Idén szeptemberben ugyanis kormányhatározat született "az egységes elveken és követelményeken alapuló, nem piaci elven működő, állami feladatként ellátandó és központi irányítású köznevelési tankönyvfejlesztés és tankönyv-előállítás rendszeréről".