A talajművelés a lárvákat és a bábokat egyaránt gyéríti. Dióburok fúrólégy A légy lárvái a fiatal, fejlődő zöld termés burkát támadja meg úgy, hogy a zöld dió burkába rágják magukat. Ennek hatására a dió burka ráncosodik, csökken a dió mérete, illetve a dióbél sem tud megfelelően kifejlődni. Emiatt a dió és a levélzet is korán hullani kezd, és már kisebb fertőzés esetén is jelentősen romlik a dió minősége. A legyek július elejétől szeptember közepéig rajzanak és rakják folyamatosan a tojásaikat. Megelőzése június végén, július elején felszívódó rovarölő szerekkel történhet. Dió Nemezes Gubacsatka. A diófa nemezes gubacsatkája ellen hogy lehet véde Idézetek JVC CS-J6820 6x8 coll (15x20cm) 2 utas koaxiális ovál autóhifi hangszóró A dió levelén, levélnyelén és burkán egyaránt 3-4 mm átmérőjű ovális foltok jelennek meg. A magbélen tünetek nem jelentkeznek. Diófa gnomóniás betegsége, melyet gomba okoz A gnomóniás betegség szerencsére a magbelet nem érinti Levélen, burkon (epikarpiumon) és termésen megjelenő tünetek A dió xantomonászos betegsége egy baktérium által okozott betegség, melynek következtében a levélen szegletes, erek mentén kialakuló sötét foltok jelennek meg.
A kártevő második nemzedéke támadja meg a diót. A lárva a dió köldökrészén befurakodik a termésbe. A magbelet fogyasztja el, majd a héjon belül szövedékes ürüléket és rágcsálékot hagy maga után. A lárva szövedékgubóban telel a fatörzs repedései között, amelyet összegyűjthetünk ősszel. Az almamoly elleni védekezést, amennyiben almástermésű fák vannak a kertünkben, akkor júniusban el kell kezdeni, amelyre javasolható a FULL 5 CS készítmény. A két nemzedék összefolyhat, ezért megfigyelés alapján kell elvégezni a permetezést. A dión két levéltetű faj károsít leginkább. A tarka diólevéltetű a levélszínen szívogat csoportosan a főér mentén. A tojásuk a rügyek mellett, a zugokban telelnek. A sárga diólevéltetű a fonákon szívogat elszórtan. A levéltetvek jelenlétét a hangyák jelzik, akik a mézharmat miatt keresik fel ezeket a kártevőket. A kis kolóniák megjelenésekor érdemes vegyszeresen védekezni, megelőzve ezzel a tömeges elszaporodásukat. Az egész vegetációs időszakban szükséges az ellenük való védekezés, amelyet FULL 5 CS -sel és SPILAN 20 SG -vel elvégezhetünk.
A foltok az idő előrehaladtával összeolvadhatnak, a levélerek elfeketedhetnek, a levél deformálódhat. A hajtásokon 5-8 mm hosszú fekete sávok jelennek meg, ezek később rákos sebekké válhatnak. A virágok is feketedhetnek, ha mégis termés fejlődik, a termés burkán kezdetben apró vizenyős foltok jönnek létre. A vizenyős foltok összeolvadnak, beszáradnak, a termésburok a dióra tapad. Ezzel egy időben a magbél is feketedik, zsugorodik. Néhány esetben a termésburkon baktériumnyálka is megfigyelhető. A kórokozó a fás részek mellett a lehullott növényi részekben is képes telelni, így ezek területről való eltávolítása már csökkentheti a fertőzés veszélyt. Rügypattanás előtt a fákat érdemes réztartalmú szerrel lemosásszerűen permetezni, erre megfelelő hatóanyagok: rézhidroxid, rézszulfát, rézoxiklorid. Ezt követően virágzás előtt és virágzás után 10 napos időközönként, az előbb említett hatóanyagokkal június közepéig permetezni kell. A rendszeres permetezés kulcsa a védekezésnek, ennek helyes kivitelezése könnyebb alacsony törzsű és szellős lombú fa esetében.
Ám nálunk mégsem ez a sütemény vált igazi cukrászdai és nagymamai klasszikussá, hanem a torta tésztájából készített omlós lapok között megbújó lekvárral készített linzerkarika, ami sokszor még egy kis csokoládéköpönyeget is húzott magára, így csábítva minket. Az islert ugyan szoros unokatestvéri szálak fűzik a linzerkarikához, mégis teljesen más eredettörténettel bír. Linzer tészta töltelék beiglibe. A felső-ausztriai üdülőhelyen, Bad Ischlben működő Zauner cukrászda legendás kínálatában jelent meg először, és innen indult az Osztrák-Magyar Monarchiát meghódító útjára. A Ferenc József számára készített süteményt eredetileg rumos csokoládékrémmel készítették, de nagy hagyománya van - a linzi tortához hasonlóan – ribizlilekvárral megtölteni a lapokat. Hogyan készül? A linzertészta omlós tészta, amelynek hagyományosan az alábbi arányok szerint készül a tésztája: 3 rész liszt, 2 rész vaj, 1 rész cukor. A sima linzer tésztájában általában őrölt blansírozott mandula van, míg a barnásabb árnyalatú linzerbe darált pirított dió kerül.
A linzer tésztája alapvetően sokféle módon ízesíthető, gazdagítható. A kikapart vanília belseje mellett ízesíthető fahéjjal vagy egy kevés szegfűszeggel, de mehet bele narancs- illetve citromhéj is. A lisztmennyiség egy része helyettesíthető az előzőekben felsorolt csonthéjasokon kívül pekándióval vagy mogyoróval is, keverhetünk a tésztába mákot, színezhetjük egy kis kakaóporral. A töltelék esetében a tészta ízvilága és a képzeletünk szab csak határt. Linzer tészta töltelék bejglibe. Lekvárok közül szinte bármi mehet bele. A nagy klasszikus ribizlilekvár mellett a házi baracklekvár is jól muzsikál ezzel a tésztával, de kísérletezni lehet esetleg egy jobb citruslekvárral vagy akár csokoládékrémmel is. A krémek esetében persze készíthetünk gyümölcsös, esetleg karamellel ízesített krémet is. A linzereknél sok esetben a felülre szánt tésztát eleve úgy sütik, hogy durvára vágott dióval, mandulával hintik. Ez nagyon jól mutat a süteményen, és kellemesen kiemeli a tésztában is megbújó csonthéjas ízét. Az islert a legtöbb esetben szintén valamilyen fanyar piros gyümölcsből készített lekvárral töltik és étcsokoládéba mártják.
A linzer igazi klasszikus, az iskolai büfék örök sztárja, a szocializmus egyik élmunkás aprósüteménye, a cukrásztanulók egyik vizsgafeladata. A mai napig töretlen népszerűségnek örvend, akár torta formában készítjük, akár aprósüteményként kerül elénk. Süti-történet A legenda szerint a mai Ruszwurm cukrászda egyik korábbi tulajdonosa, Richter Lénárd volt az, aki kitalálta a lekváros linzert. 367 évig rejtegették: megszereztük az eredeti linzertorta receptjét - HelloVidék. Állítólag egyik törzsvendége és barátja, Linzer Rudolf szabadságharcos főhadnagy tiszteletére készítette. Az igazság azonban az, hogy már a szabadságharc előttről maradtak fent magyar nyelvű receptek is, amiben linzi formákról, linzi karikákról esik említés. A sütemény összetételét nézve már az ókori rómaiak is készítettek valami ehhez hasonlót, de az biztos, hogy a linzi torta a 17. század közepén már létező sütemény volt, nevét pedig az Ausztriában található Linz városáról kapta. Az őrölt mogyoróval vagy mandulával készített, eper- vagy ribizlilekvárral töltött torta világhírét Johann Konrad Vogel osztrák cukrász hozta el, aki elkezdte a torta tömeggyártását.