A Haza Pártja Adatok Elnök Kásler Árpád Alapítva 2012. szeptember Székház Gyula Hivatalos színei piros, fehér, fekete Weboldala A Haza Pártja 2012. A Haza Pártja (A Haza Nem Eladó Mozgalom) - YouTube. szeptemberében, Magyarországon alakult politikai párt. Országosan a " devizahitelesek " kifosztása ellen szervezett több ezer fős tüntetéseivel és a párt elnökének, Kásler Árpádnak a legnagyobb magyarországi pénzintézet ellen vívott és bíróságokon sikeresen megnyert perével lett ismert. Politikai programja [ szerkesztés] A párt az ország rendszerszintű problémáival kíván foglalkozni, melyek szerinte: pénzügyi és egyéb fogyasztóvédelem oktatás egészségügy bérek és nyugdíjak lakhatás a magyarországi energetikai és közlekedési infrastruktúrák Nyugat-Európai szintre való emelése. Feladatuknak tekintik olyan politikai és gazdasági légkör megteremtését Magyarországon, hogy a fiataloknak ne az elvándorlás legyen az egyetlen perspektívája, a bérből és fizetésből élőknek biztonságérzete, a nyugdíjasoknak pedig egy ledolgozott élet után nyugodt öregkora legyen.
Ellenkezőleg, újabb szigorítások bevezetésére készteti a kormányt, mint erre máris van példa az önkéntes vendéglőnyitásokkal kapcsolatban. A Haza Pártja egyetért a korlátozások határidejének kitolásával, ugyanakkor nem tartja elfogadhatónak és elégségesnek azt, hogy a vállalkozások legyenek türelemmel. Teljes közlemény a Párt honlapján. Kiadó: A Haza Pártja ------------------------------------------------------------------- Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait minden esetben OS jelzéssel használják fel. Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az OS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős. (c) Copyright MTI Nonprofit Zrt.
Ehhez valós rendszerváltást kell végrehajtani. Elhelyezkedése a politikai palettán [ szerkesztés] A párt centralistának vallja magát, mely úgy a baloldali, mint jobboldali és konzervatív értékekből, valamint a szabadelvű világszemléletből magáénak érzi mindazt, ami emberibbé teszi a világot, és nem mások rovására, hanem embertársai létének tiszteletben tartására törekszik. A sokféleséget mindaddig a határig elfogadja, amíg a jóérzés, a törvény és a jó értelemben vett mások egyéni szabadsága, vagy annak érzése nem sérül. A vallás - és szólásszabadság elkötelezett híve. Története [ szerkesztés] 2012. szeptemberében alakult Békéscsabán Rendszerváltó Mozgalom Párt néven. 2012. november 26-án jegyezte be a Gyulai Törvényszék Rendszerváltó Mozgalom Párt, rövidítve RVMP néven. Elnök Kásler Árpád, alelnök Molnár Viktor volt. május 29. napjától, 2013. december 12. napjáig Tóth József váltotta fel Kásler Árpádot az elnöki tisztségben. Ebben az időszakban kezdte meg a párt volt elnöke a második országjárását, ami miatt az elnöki tisztségről lemondott.
A kulcsszavak itt a ' kötelező' 'legkisebb' és a 'munkabér'. Ez két dolgot jelenthet. Az egyik, hogy egy adott munkakörhöz nem jár garantált bérminimum, ekkor a minimálbér a legkisebb kötelező fizetés melyet munkaügyesként rögzítened kell a munkaszerződésben. Természetesen, ha az adott munkakör nem igényel szakképesítést attól még lehet magasabb a munkavállaló fizetése de a legkisebb érte járó apanázs az 2017-ben a minimálbér. A minimálbér kormányrendeletét itt olvashatod el. Ennek az összegét szintén kormányrendeletben emelik jogerőre. A törvényben foglalt legkisebb munkabérekről pedig a 430/ 2016. -os kormányrendelet adja az útmutatót. A garantál bérminimum alapfeltétele, hogy az adott munkakörhöz szükséges legyen legalább a: • középfokú iskolai végzettségre • szakképzettséget igényló munkakörben az ehhez tartozó középfokú szakképesítésre Ahhoz, hogy a munkaválalló jogosult legyen erre a fenti feltételeken túl neki rendelkeznie kell ezekkel a szakképesítésekkel. Tehát, ha nincs a munkakörhöz megfelelő képzettsége akkor elvileg nem is végezheti az adott munkát és nem is jogosult a garantált bérminimumra.
Készült: 2017. július 03. hétfő, 16:24 A bevezetése óta rengeteg kérdés özönlik a garantált bérminimumról és legalább annyi munkáltató és munkavállaló érdeklődik utána. Ebben a rövid kisokosban mindent meg tudhatsz, amit a garantált bérminimumról tudni kell. Kezdjük a legelején. A garantált bérminimumot azért találták ki mert észrevették, hogy a különböző munkakörökben dolgozó emberek javadalmazása egy széles skálán mozoghat, de a valóságban akár minimálbért is kereshetett (esetleg csak papíron). Ezért ezzel a rendelkezéssel elviekben egy képzettséget igénylő munkakörben legalább kijelölnek egy minimális összeghatárt munkakörönként, hogy a munkavállaló garantáltan jobban keressen, ha már olyan munkakört végez. A hírekből vagy a saját bőrén mindenkinek van valamilyen tapasztalata arról, hogy a megvalósítás hogyan sikerült de itt ebben a bejegyzésben nem is ezzel szeretnék foglalkozni. A garantált bérminimumot a Munka törvénykönyve emeli kötelezővé ugyanis a 136. paragrafusában az 1. pont kimondja, hogy:,, Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. "
Garantált bérminimum a jogszabály szerint annak jár, aki középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik, és ilyen végzettséggel rendelkezik is. Egyszerűnek hangzik. Valójában viszont számos kérdés felvetődhet, melyeket szakértőnk segít tisztázni. A 430/2016. (XII. 15. ) Korm. r. alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 127. 500, - forint, hetibér alkalmazása esetén 29. 310, - forint, napibér alkalmazása esetén 5. 870, - forint, órabér alkalmazása esetén pedig 733, - forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161. 000, - forint, hetibér alkalmazása esetén 37. 020, - forint, napibér alkalmazása esetén 7. 410, - forint, órabér alkalmazása esetén pedig 926, - forint.
Ezt az emelt mértékű minimálbért annak kell tehát adni, aki középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik, és aki ilyen végzettséggel rendelkezik is. Aki a szabályozást elolvassa, könnyen azt hiheti, hogy egyértelműen állást lehet foglalni a kérdésben, ez azonban messziről sincsen így. Nézzük a gyakran felmerülő kérdéseket és a válaszokat! Kép:PP Első lépés az esetleges képesítési előírás beazonosítása Garantált bérminimum annak jár, aki olyan munkakörben dolgozik, melyhez emelt szintű végzettség, képesítés kapcsolódik. Elsőnek tehát azt kell megnézni, hogy az érintett munkakörre jogszabály, kollektív szerződés, munkáltató gyakorlata stb. előír-e valamilyen szintű végzettséget. Leggyakrabban itt jogszabály ír elő ilyen követelményt, mint például az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14. ) NFGM rendelet vagy az ugyanazon tárgykörben született, s azóta lényegében kiüresedett 5/1997. (III. 5. ) IKIM rendelet. Ezt pedig minden egyes konkrét munkakörnél meg kell nézni.
Felvetődik a kérdés, hogy a kötelező legkisebb munkabér összegében […]
Olyan munkakör például, hogy eladó nincsen, a jogszabály csupán szektorhoz kötött eladókat ismer. Olyan munkakör például, hogy eladó nincsen, a jogszabály csupán szektorhoz kötött eladókat ismer. Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. ) NFGM rendelet 3. melléklete alapján például kozmetikai termék, háztartási-vegyi termék értékesítéséhez, élelmiszer értékesítéshez zöldség és gyümölcs kivételéhez, hús, hentesáru, hal értékesítéséhez, étrendkiegészítők értékesítéséhez stb. a mellékletben felsorolt képesítések szükségesek. A fel nem sorolt esetekben ugyanakkor nem szükséges képesítés kivéve, ha más jogszabály vagy a például Nemzetgazdasági Minisztérium rendelete ezt előírja. Következő lépés a szint beazonosítása Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek