1948 és 1951 között földet művelt, gyümölcsöt termesztett, keményen dolgozott. A Karnevált ebben az időben, Szentendrén írta, ez a kötete az olvasók körében kézirat formájában harminc évig járt kézről kézre, míg 1985-ben nyomtatásban is megjelenhetett. Hamvas elvonultsága, hatósági szempontból kétes munkaviszonya idővel tarthatatlanná vált, ezért kénytelen volt elhelyezkedni. 1951-től 1964-ig az Erőműberuházó Vállalat erőmű-építkezésein (Tiszapalkonya, Inota, Bokod) vállalt munkát, raktáros, segédmunkás, gondnok. Hajnalban, munkakezdés előtt, és amikor csak teheti, kihúzott íróasztalfiókban és árokparton, szanszkritból, görögből és héberből fordított; a jógáról, a Kabbaláról, a zenről, és a szufikról írt tanulmányokat. "A középpont itt a kocsma és a népbolt. Itt benne vagyok a templomtalan tömegben. Gyűjtöm azokat a szavakat, amelyeket itt a legtöbbször használnak, persze trágárságok. A katonaság ehhez képest igen finom hely volt. Azt hiszem, kevés ember ússza meg ezt belső károk nélkül. "
). A magyar képzőművészetről feleségével írott Forradalom a művészetben c. könyvben néhány esszé kivételével, főként a második világháború utáni fiatal avantgárd művészek, az Európai Iskola alkotói szellemi távlatait, az "igazságkereső festészet" lehetőségeit kutatták. Művészetelméleti írásaiban Kierkegaardhoz hasonlóan elutasította a merő esztéticizmust. Az igazi művészet mindig megrendítő (tremendumot előidéző), és tudatszint-emelő hatású, túl van a létért való küzdelem és a hasznosság szempontjain, és arról ismerhető fel, hogy benne a "szórakoztatóipari" tömegtermeléssel ellentétben mindig "a halálkészültség magasabb foka" jelenik meg (Metapoiézisz). Fontosabb művészeti tárgyú írásai • Az esquilinusi Venus, 1934 • Inka kövek, 1934 • A perui vázák esztétikája, 1934 • Az esztétikák szükségessége és hiábavalósága, 1936 • Velázquez, 1937 • Poetica metaphysica, 1938 • Az északamerikai petroglifák, 1939 • A kubizmus, 1943 • ~ -Kemény Katalin: Forradalom a művészetben – Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon, 1947 • Yantra és absztrakció.
Nem csak az elhanyagoló, de a "túlvédő" család is okot adhat a gyerekek szerhasználatára. A háttérben itt is, ott is a rossz kommunikáció, vagy éppen az egymásra figyelés hiányossága áll. Ez egy SPD-s gyermeknek túl sok inger lehet, amit nehezen vagy egyáltalán nem tud kezelni. Fontos: Kommunikáljunk az óvodával és a személyzettel. Amennyiben konfliktus alakulna ki, próbáljuk azt minél hamarabb rendezni. Ha nagyon rossz az óvodában a helyzet, vegyük ki a gyermekünket és keressünk másik intézményt. Természetesen ez nem egy könnyű helyzet, és mivel a szülőnek dolgozni kell, nem biztos, hogy év közben könnyen megoldható. Mindenképpen próbáljunk alternatív megoldást találni. Nagyon fontos, hogy ne legyenek a gyerekeknek (ez normál fejlődésmenetű gyermekekre is vonatkozik) rossz tapasztalataik. Gyerekek az érzékelés útvesztőjében – Mit jelent és hogyan kezelhető a szenzoros integrációs zavar?. Egy eltérő fejlődésmenetű gyermeknél nagyon kell figyelni arra, hogyha a tünetei rosszabbodnak, ha szorongani kezd, stresszel, akkor minél előbb avatkozzunk be. Ne szolgáltassuk ki őket annak, hogy olyan címkéket ragasszanak rájuk (hisztis, rossz, fura, kezelhetetlen, szelektív halló.
iskolakezdés miatt középsős óvodásként) fél bemenni az oviba, barátokhoz, látogatásokkor nem vesz részt az ovis/sulis csoportfeladatokban, vagy elutasítja, vagy némán ott marad nem játszik a többiekkel, elkülönül nem beszél idegenekkel, de akár ismerősökkel sem éttermekben, boltokban nem akar el/bemenni a baráti összejövetelekre, szülinapokra folyamatosan a szülők, társak, ovónők megerősítését keresi gyakran mondogatja, hogy "mi van, ha nem tudom megcsinálni" Minél korábban és minél hatákonyabban kezeljük a gyermek szorongását, annál könnyebb túllépni rajta. A cél nem a szorongás elkerülése, hanem hogy megtanuljuk kezelni! Ez a legfontosabb és legnehezebb a szorongás elleni harcban. Természetesen egyikünk sem szivesen látja a gyermekek félelmét, de a legjobb módszer, ha megtanítjuk nekik, hogy ne térjenek ki a kihívás elől. Igenis menjünk el abba a buliba, írjuk meg a dolgozatot, akkor is, ha nehéz rávenni magunkat. Ha elkerüljük ezeket a nehéz helyzeteket, csak erősítjük a félelmet és az elkerülő magatartást tanítjuk meg a gyermeknek.
A tanulási folyamat során az ingerek feldolgozásával új idegi kapcsolatok alakulnak ki, így tud az agyunk fejlődni. Forrás: A magzat érzi az anya mozgását, a saját helyzetét, rezgéseket, érzi a tapintást, amikor édesanyja megsimogatja a hasát, hallja édesanyja hangját stb. Ezek az ősi érzékelő rendszerek felelősek a megfelelő izomtónus, testtartás kialakításáért, hatással vannak a helyzetérzékelésre, szemmozgásokra, így a megfelelő térlátásra, térérzetre. Ez az alapja annak, hogy összehangoljuk a mozgást a körülöttünk látottakkal pl. : ne menjünk neki semminek mozgás közben és képesek legyünk összetett mozgási feladatokat végezni. Hatással vannak bizonyos önkontroll alapfunkciókra (késleltetés, válaszgátlás, alkalmazkodás), ami az egész viselkedést képes meghatározni. Éppen ezért fontos, hogy a szülő anya minél aktívabban töltse a terhességét, hacsak nincs ezzel ellentétes orvosi indok, illetve, hogy próbáljon meg minél többet kommunikálni a magzattal már az alap érzékelés szintjein. Forrás: Miután a kisbaba megszületik, még több formában érik ingerek, de ez –megfelelő szinten– nagyon hasznos, hiszen agy fejlődéséhez folyamatos stimulációra van szükség.