A kallódó Isten és a hinni vágyó ember keresi egymást, hisz vannak cselekvő igék: "simogatott", "harangozott", de mégsem tudnak egymásra találni, hisz a gyermeki hit felidézése kevés ahhoz, hogy valaki felnőttként rátaláljon Istenre. A Sion-hegy alatt (1908) Az első istenes versciklus címét adó költemény. Amikor először megjelent, nem kis megbotránkozást keltett az öreg Úr profánnak tetsző leírásával és az Isten-szag emlegetésével. Hatvany Lajos méltán nevezte Ady egyik legszebb költeményének, hiszen különösen feszült és összetett lélekállapotot jelenít meg. A költői én bizonytalannak és tétovának mutatkozik a vers elején: a gyermekkori emlékek nyomán tapogatózva keres valakit, akiben bizonyos lehet, aki őt eligazítja, akiből reményt meríthet. Tékozló fiúként térne meg Urához a "rongyolt lelkű", "életben kárhozott" férfi, akinek képtelenül távolról: a halálból kell visszatalálnia elfeledett hitéhez, elveszített nyugalmához. De míg a halálból is vezet út Istenhez, a felejtésből nem. Hiába találkoznak "valahol" a Sion-hegy alatt, hiába "jó" és "kegyes" az öreg Úr – készen arra, hogy a bűnöket megbocsássa -, ha nem létesülhet közöttük kapcsolat.
A megtérni vágyó hős elfeledte a régi gyermeki imát, s vele együtt a naiv gyermeki hitet-bizalmat, nem tudja a "szép, öreg Úr" nevét – így az a néma kérdezőnek nem válaszolhat. Újszerű, modern Isten-élményt sugall a vers: a XX. század embere sem mondhat le arról, hogy választ keressen az élet végső értelmére, de a vallásos-metafizikus világmagyarázatokból kiábrándulva ez megoldhatatlan feladatnak bizonyul. Elfogadni a célt és elutasítani az eszközt: talán így lehetne összefoglalni e beállítottság alapvető ellentmondását. A Sion-hegy alatt című vers hősét nem bűnei, hanem hitetlensége kárhoztatja kudarcra, a bizonyosság kereséséről pedig nem képes – és nem is akar – lemondani. Tragikus vallásosság ez, mivel a személyiség magára marad kétségeivel, s mégsem vigasz nélküli, mert kétségein keresztül legalább tudatossá teszi önmaga kétértelmű léthelyzetét. A Sion-hegy alatt balladaszerű történésének középpontjában a sikertelen találkozás áll. A költői én nézőpontja külön hangsúlyt kap: őszinte azonosulásvágyát és leküzdhetetlen idegenségét a patetikus és ironikus hangnem ismételt váltakozása érzékelteti, sorsának összetettségét pedig a különböző idősíkokhoz (a gyermekkori, a felnőtt és a mitikus, halál utáni élethez) fűződő élmények elegyítése.
Arra utal, hogy a költő is meg akarja találni az istenhitet. Maga az eseménysor csak sejtet. Egy elképzelt, különös cselekménysorral találkozunk. Az a valaki, aki készül a találkozásra rendkívül rezignált, nyomasztó hangulatban lévő, szorongó valaki. A vers egy meghiúsult találkozást ír le. A műnek 2 szereplője van és 3 részre lehet osztani. Az első 3 vsz-ban külön-külön jelenik meg a 2 szereplő. Az Úr messze elszakadva a vallás patetikus Istenképétől: "borzas", "szakállas", "tépett", kopott a ruhája. Ehhez az istenképhez egy dermesztő, hátborzongató nyirkos, őszi táj társul. Víziók jelennek meg a versben: Isten "paskolja, veri a ködöt", amely kísérteties jelleget ad a műnek. A költemény utal a Karácsony közeledtére is: "Róráté", "piros betű". A lírai én kiszolgáltatott léthelyzetben jelenik meg, amire a "reszkető kéz", a "rongyolt lélek" kifejezések utalnak. A 3. vsz-ban megjelenő "régi ifjúság" a költő lelkének a metaforája. Ady különös szóalkotási módja is feltűnik: "Isten-szag". A 4-6. vsz.
2021. július. 08. 14:00 Nyolc évszázad rajzművészete előtt tiszteleg a Szépművészeti Az Esterházy-gyűjtemény megszerzésének 150. évfordulójára kiadott Papír/forma című kötet több száz kiemelkedő alkotást mutat be, az ünnepi tárlat pedig augusztus közepéig tekinthető meg. 2021. június. 09:30 Foci helyett: Vágyott szépség Nehéz lesz megkerülni ezekben a napokban és hetekben a meccsek gravitációs erejét, de nem lehetetlen, mert van élet és van nyár a labdarúgó-Eb-n túl is. Magyar Múzeumok - Preraffaelita nagykiállítással nyit újra a Nemzeti Galéria. Mi minden napra keresünk és ajánlunk valamit, amivel ki lehet tölteni a focival párhuzamos világot. Most épp remekművekkel a múzeum hűvösében. 2021. 02. 10:00 Harcos nők is inspirálták a tabudöntögető preraffaelita festőket A Magyar Nemzeti Galériában Magyarországon először látható átfogó tárlat a XIX. századi lázadó mozgalom művészetéről. 2020. 01. 11:00 Emőd Péter Sean Scully: "A művészet ellenőrizhetetlen, nem teheti rá senki a kezét" Az absztrakt művészet a gondolkodás szabadságát népszerűsíti – vallja a műfaj egyik legnagyobb élő klasszikusa, Sean Scully, akinek régen várt kiállítása a koronavírus-járvány okozta nehézségek ellenére is megnyílhatott a Magyar Nemzeti Galériában.
Szinyeit ma a 19. századi magyar képzőművészet első modern festőjeként tartják számon, indulásakor azonban kemény küzdelmet kellett folytatnia a korabeli kritikával, és meg nem értettsége miatt egy időre le is tett az alkotásról. Mégis, a látogatók először a már köztiszteletnek örvendő festő kései, minden addiginál színpompásabb képeivel találkozhatnak, köztük a Fehér fa című festménnyel, amely több mint száz év után most szerepel először kiállításon. Nemzeti galeria kiallitasok. Akkorra az 1900-as párizsi világkiállítás már a nemzetközi hírnevet is meghozta Szinyei számára, akinek Hóolvadás című képe a magyar művésztársakra is nagy hatást gyakorolt, a késői magyarországi elismerést eredményező, 1896-os Millenniumi kiállítás után. Az MNG tárlata egymás mellett mutatja a Léghajó -t és a Pacsirtá -t, a két főművet ugyanis rokonítja, hogy a képmezőt mindkettőn a merészen kék égbolt látványa uralja. Mint a kurátorok kiemelték, Szinyeit munkássága korai szakaszában sokat támadták "színezési őrülete", vagyis élénk színei miatt.
Régen adott otthont az MNG hasonló kiállításnak, ahol ennyiféle tárgy kap helyet a gyíkbőr táskától a kerámia teáskészletig, a fametszetes könyvtől a ruhákig – emelte ki, hozzátéve: a kiállítás hangsúlya ennek ellenére a plakátművészeten maradt. Magyar Nemzeti Galéria | Jegymester. Kép forrása: MTI/Koszticsák Szilárd Az art deco kifejezést valójában csak a hatvanas években alkották meg, azzal a céllal, hogy leírják ezt a sajátos stílust, amely felhasználta az avantgárd és a Bauhaus eredményeit, de lényegi eleme maradt a dekorativitás, a könnyedség és az elegancia. Ez a sok forrásból táplálkozó ízlésvilág elsősorban a nagyvárosi középosztály révén terjedt el, de – például a moziplakátok révén – minden társadalmi rétegre hatott – fejtette ki a kurátor. A húszas évek elejére radikálisan átalakult a női divat. Eltűntek a fűzők, rövidebbek lettek a ruhák, így minden addiginál fontosabbá vált a sport, a diéta, a szépségápolás, de sminket sem csak a "félvilági" nők használtak már – mindez pedig jól nyomon követhető a korszak plakátjain is.
Középkori és reneszánsz kőtár A középkori és reneszánsz lapidárium szobortöredékeket, szobrászi értékű épület-faragványokat, valamint sírkőtöredékeket tartalmaz a 11-16. századból. Lépésváltás Az 1945 utáni magyar művészet újrarendezett állandó kiállítása A tárlat három szempontot igyekszik egymás mellé állítani: az egyik az irányzatok párhuzamos jelenléte, a másik a kiállításnak mint meghatározó eseménynek a történeti folyamatba való beemelése, a harmadik pedig az európai tendenciákhoz való viszonyíthatóság bemutatása mértékadó művek révén. Magyar nemzeti galeria kiallitasai. Modern idők A tárlaton a korábbiaktól némileg eltérő stiláris hangsúlyokkal, új szempontok szerinti tematikai egységekkel és életmű-preferenciákkal találkozhat most a közönség. Tavasz van! Gyönyörű! virtuális kiállítás Online útvonaltippünkkel segítünk, hogy a négy fal között is élvezhesse az e csodálatos évszak nyújtotta lehetőségeket. Járjon végig gondolatban e mesés tájakon és alakokon – higgye el, a szívében és lelkében is tavasz gyúl azonnal! Templomok ékességei.