Hogyan vannak jelen a kommunikációs partnerek térben és időben? A, Közvetlen kommunikáció: ha az adó és a vevő egyszerre vesz részt a kommunikációs folyamatban egy helyen, egy időben vannak (pl. : beszélgetés) B, Közvetett kommunikáció: ha a kommunikáció nem egy térben és időben zajlik (pl.
Az üzenet a csatornán jut el a feladótól a címzettig A csatorna lehet: látható hallható érezhető egyszerre többféle is 6. A hatékony kommunikációnak fontos feltétele a közös valóság és a közös előismeret Közös valóság: azt a valóságdarabot jelenti, amelyet mind a két félnek ismernie kell ahhoz, hogy kommunikálni tudjanak, hogy megértsék egymást. Közös előismeret: olyan dolgokról beszélnek, amelyet együtt, közösen éltek át, ilyenkor jellemző, hogy a partnerek már "félszavakból" is megértik egymást. 7. Azokat a tényezőket, melyek a kommunikációs folyamatot megzavarják, vagy az üzenetet torzítják, közös néven zajnak, kommunikációs zavarnak nevezzük. 8. A kommunikáció célja: a) elsődleges funkciók: 1. Tájékoztató szerep: feladó tájékoztatni kívánja a címzettet 2. Kifejező szerep: a feladó érzelmeit, hangulatát, érzéseit kívánja közölni 3. Felhívó szerep: a feladó cselekvésre szeretné késztetni a címzettet b) másodlagos funkciók: 4. Kapcsolatteremtő szerep: kommunikáció vmilyen formában megnyitjuk Kapcsolatfenntartó szerep: megkérdezzük partnerünket érti-e azt, amit mondunk, figyel-e ránk Kapcsolatzáró szerep: beszélgetést lezárjuk, elbúcsúzunk a másiktól 5.
Mi az a kommunikáció? A kommunikáció emberek közt kialakuló szándékos és kölcsönös információcsere. A kommunikáció szó a latin communicatio főnévből származik, melynek jelentése: közzététel teljesítés megadás gondolat közlése a hallgatóval A kommunikáció mai értelmében véve jelent: tájékoztatást információcserét közlést Mindig valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer segítségével jön létre. A kommunikáció létrejöhet: ember és ember között ember és más élőlény között különböző élőlények között ember és gépek között gépek és gépek között (pl. : számítógépes rendszerek) Az emberi kommunikáció nyelvi és nem nyelvi jelekkel történik. Ahhoz, hogy sikeres kommunikáció jöjjön létre hét kommunikációs tényező együttes jelenlétére van szükség. Ha a hét tényező közül egy is hiányzik, nem teljes értékű a kommunikáció. A kommunikációban részt vehet két vagy több fél is. A kommunikáció tényezői: 1. Adó ( beszélő, író, jelező, feladó) különböző nyelvi és nem nyelvi jelek segítségével üzenetet küld a vevőnek ő indítja el a kommunikációs folyamatot kódolja az üzenetet visszacsatoláskor vevővé válik 2.
: előadás hallgatás kétirányú: pl. : vita közvetett: pl. : nem egy helyen egy időben (TV) közvetlen: pl. : egy helyen egy időben (magánbeszélgetés) Azokat a tényezőket, amelyek megzavarják a folyamatot, gátolnak az üzenet eljutásában közös néven zaj nak nevezzük. Nem értjük meg egymást Valaki fáradt, beteg…- belső tényezők zavaró hatása Elbeszélünk egymás mellett Más beszédhelyzet Külső tényezők zavaró hatása
: Figyelsz? Hallod, amit mondok? Kapcsolatzáró: a kapcsolat lezárása, elbúcsúzás. : Viszontlátásra! Még látjuk egymást! - Értelmező szerep ( metanyelvi): a nem jól hallunk, nem értett szavakra, mondatokra, tehát magára a kód ra, a nyelvi megformálásra kérdezünk rá. Főleg kérdő mondatok. : Mit jelent az, hogy…? Ez alatt azt érted, hogy…? - Esztétikai szerep ( poétikai): a szépirodalomban jelentkezik. Művészi megformáltságú. : bármilyen irodalmi mű, magára az üzenet re irányítja a figyelmet. Forrás:
Referenciális (ábrázoló-leíró): célja a tájékoztatás, ismeretközlés. Ennek megfelelően leginkább a kijelentő mód kötődik hozzá. Referenciális funkciót töltenek be a használati utasítások, a szakkönyvek, a történetmesélés, a bemutatás, önéletrajz, de részben egy irodalmi tájleírás is. Az üzenet a közlésfolyamat eredménye, biztosíthatják a nyelvi eszközök, de más jelrendszerek is. A nyelvi közlést is kiegészítik a metakommunikációs elemek. Az üzenet formába öntését kódolás nak, megértését dekódolás nak nevezzük. Közös nyelv (=kód) szükséges ahhoz, hogy a kommunikáló felek megértsék egymást; a közös nyelv hagyományokon alapuló, közösségileg elfogadott jelekb ő l és az azokat összeköt ő szabályrendszerb ő l áll. A sikeres kommunikációt el ő segíti a partnerek azonos gondolkodásmódja, szóhasználata, nyelvi stílusa, nyelvi magatartása. A hatékony kommunikáció el ő feltétele ezen kívül a közös valóság (az a valóságdarab, amit mind a két félnek ismernie kell), vagyis a közös el ő ismeret. A csatorna az üzenet közvetít ő közege, amely biztosítja, hogy a jelek sorozatát felfogjuk érzékszerveinkkel.
Ezután megjelent a csekk és a számlapénz is. A 19. század végére a fémpénzek aránya a század eleji 67%-ról 13%-ra zuhant, a forgalom többi részét már a pénzhelyettesítők tették ki. Az aranystandard és annak bukása A 19. század első felében több ország bevezette a bankjegyek aranyra váltásának biztosítását. Ennek két formája volt: a currency iskola. ami szerint csak annyi papírpénzt szabad kibocsátani, amennyi arany valóban rendelkezésre is áll, a banking iskola szerint lehet többet is, addig, amíg van valódi árualap a pénzmennyiség mögött, amire el lehet költeni a pénzt. Az országok egészen az első világháborúig biztosították az aranyra válhatóságot, majd a hadi költségek miatt kibocsátott plusz papírpénzek miatt ezt megtagadták. Addig azonban a valuták mögött lévő aranyfedezet segítette a világgazdaságot, kiszámítható árfolyamokat jelentett a valuták közvetlen aranyra válthatósága. Ezután jött az aranyrúd-standard, a valutaövezetek rendszere, majd a második világháború után az aranydeviza-rendszer, ahol már csak a dollár volt aranyra válható, a többi devizát ehhez rögzítették.
Élet Pénz antropológia pénz Olvasson tovább a kategóriában
Akár igaz az állítás, hogy "a pénz tartja mozgásban a világot", akár nem, az emberiség történetében kevés dolog került az állandó és lázas érdeklődés középpontjába, váltott ki annyi erkölcsi és vallási indíttatású bírálatot, okozott olyan sok viszályt és versengést egyének, intézmények és államok között, mint a pénz. A londoni British Museum állandó... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása Eredeti ár: 4 980 Ft Online ár: 4 731 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 473 pont 5 999 Ft 5 699 Ft Törzsvásárlóként: 569 pont 5 490 Ft 5 215 Ft Törzsvásárlóként: 521 pont 3 999 Ft 3 799 Ft Törzsvásárlóként: 379 pont 995 Ft 945 Ft Törzsvásárlóként: 94 pont 4 999 Ft 4 749 Ft Törzsvásárlóként: 474 pont Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
A lényege a brakteátoknak az volt, hogy ezt időközönként mindig visszahívták és újakat adtak ki. A visszahívás azért volt, hogy a forgalomba beépítsék a negatív kamatot, aminek az volt a célja, hogy a vaspénz a funkcióját betöltse, vagyis forogjon a gazdaságban. Aki visszatartotta ezt, az a beváltásnál rosszul járt mert az adót az kellett megfizesse, kevesebbre cserélték vissza. Eredetileg a pénzverés szigorú vallási keretek között történt, csak a papoknak volt joguk erre. Lüdia királyságban verték az első érmét. Később az ógörög főpapok vették át ezt a szokást. Júliusz császár is azért választatta meg magát főpapnak, hogy a pénzverés feletti jogot így megszerezze. A modern pénz kezdete a középkori aranyművesekig vezethető vissza. Ők szívesen megőrizték az aranyérméket, ha a kereskedők biztonságba akarták elhelyezni ezeket. Az aranyérmék tulajdonosai kaptak egy raktárjegyet, mint igazolást a biztonságba helyezett aranyért. Mivel a kereskedésben elég kényelmetlen volt mindig kiváltani az arany érmét, ezért egy idő után rájöttek, hogy sokkal praktikusabb, ha ezekkel a raktárjegyekkel fizethetnek.
Egy fontos különbség, hogy a bankjegy esetében az állami jegybank fizetési ígérvényét használjuk, míg egy bankkártyás vagy hitelkártyás vásárlásnál egy kereskedelmi bank ígérete a fedezet. Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, március 12. -én indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene. Valódi pénzügyi tanácsadás ra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért. Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a oldalon. Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon: vagy RSS -en
Kérelmét az automatizált rendszer azonnal feldolgozza. Mindent elintézhet online, otthonról Ne pazarolja az idejét a fióktelepre járással. A kölcsönt gyorsan és egyszerűen elintézheti, online. Diszkréció A kölcsönt interneten keresztül szerezheti meg gyorsan, és főképp diszkréten. Jövedelemigazolás nélkül Online kölcsönt jövedelemigazolás nélkül is szerezhet. Személyre szabott kölcsön 10 000 000 Ft-ig Adja meg a kölcsön mértékét szükség szerint. Egyszerű ügyintézés Igényeljen kölcsönt egyszerűen, egy átlátható űrlap kitöltésével.
Már a Bibliában is olvasunk ezüstpénzről, Ábrahám idejéből. A nagy értékeket aranyban fejezték ki, a kisebbeket ezüstben, a kicsiket rézben, vagy bronzban. Ezek egymáshoz viszonyított aránya nem volt állandó, hanem folyamatosan változott, attól függően, melyik fémből mekkora volt a kínálat. Ez sok gondot is okozott az árak elszámolásakor, ezért a 19. században sok országban áttértek a monometallizmusra, vagyis csak az arany, vagy csak az ezüst használatára. Máshol mesterségesen rögzítették az átváltási arányt, ami azzal járt, hogy az értékesebb fém eltűnt a forgalomból, mert az emberek azt halmozták fel otthon és igyekeztek mindig a "rossz pénzzel" fizetni. A nemesfém pénzként való felhasználása sok kultúrában nem volt meg. Például az inka és maja népek nem is értették a spanyol hódítók arany és ezüst utáni sóvárgását, náluk egyszerű vallási szerepet töltött be ez a két fém, a napot és a holdat jelképezték, fizetésre soha nem használták. Problémák a nemesfémekkel A nemesfémekkel a legnagyobb problémát az okozta, hogy egy bányatermékről van szó, ami nagyon korlátozottan állt csak rendelkezésre.