Persze arra is van lehetőség, hogy a felek, a munkaszerződésen kívül, külön megállapodásban rendelkezzenek, melyre egy mintát itt tud letölteni: 5., Hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásának rendje Nagyon sokszor kerül a munkáltató olyan helyzetbe, hogy egy-egy vétkes munkavállalói kötelezettségszegés kapcsán intézkednie kell: szóban, vagy írásban figyelmezteti a munkavállalót, esetleg más intézkedést alkalmaz. Igen ám, de ahhoz, hogy egy adott munkavállalói vétkes kötelezettségszegés kapcsán írásos figyelmeztetést alkalmazhasson a munkáltató, előzetesen a munkaszerződésben(! ) szükséges a munkavállalói vétkes kötelezettségszegések jogkövetkezményeit az Mt. 56. §-a szerint rendezni. Nagyon fontos, hogy írásbeli figyelmeztetés, mint hátrányos jogkövetkezmény csak abban az esetben alkalmazható, amennyiben a munkaszerződésben erről kifejezetten megállapodtak a felek, ennek hiányában pld. jegyzőkönyv készülhet a kötelezettségszegésről, és annak körülményeiről. Előzetes munkaszerződéses megállapodás nélkül a munkavállalóval szemben, mintegy jogkövetkezményként alkalmazott az írásbeli figyelmeztetés (nem utasításként, vagy feljegyzés esetleg jegyzőkönyvként) jogellenes lesz!
Főszerkesztő: Karácsony Zoltán E-mail: zoltan. karacsony kukac Felelős kiadó: Markovics András A HR kiadója a HR A szerkesztőség címe: 1135 Budapest, Petneházy u. 55. I. /7. Telefon: +36 (1) 781 75 96
Akkor a királykisasszony látni akarta, hogy lám, milyen lovakat hoztak a molnár legények. Az ám, sánta volt az egyik, vak a másik. - Vezessétek ide a hetedik paripát, parancsolta a szolgáknak. - No, még ilyen szép lovat nem láttam világéletemben! kiáltott a molnár. - Bizony ha nem, hát úgy tudja meg kend, hogy ez a kis molnárinasé. A kiadványban található kutató feladatok és projektmunkák önálló tanulásra is ösztönöznek. A változatos példák, rejtvények, és köztük a pirossal jelölt, a többinél kicsit nehezebb feladatok megoldásának nemcsak az élményből szerzett tudás lesz a jutalma, hanem az eredményes munkával járó sikerélmény is.
A pécsi Székesegyház jól ismert és sokszor átépített műemléke hazánknak. Az épület korai története azonban nem lehet teljes a templom keleti oldala melletti, Káptalan u. 8. szám alatti épületben kialakított Dómmúzeum értékes anyagának ismerete nélkül. A Dómmúzeum gyűjteménye őrzi a 19. század végén, a Székesegyház utolsó nagy átalakítása során kibontott román kori kőelemeket, melyek közül kiemelt figyelmet érdemelnek az egykori altemplomba vezető lejárók domborművei. A múzeum segítségével nem csak a középkori, ún. Pécsi székesegyház története gyerekeknek. harmadik pécsi székesegyház korai építészet- és művészettörténeti fejezete tárul elénk, hanem bepillantást nyerhetünk a korabeli kiemelkedő színvonalú kőfaragó-művészetbe is. 1170 körül, francia földről érkeztek hazánkba azok a "kőművészek", akiknek ezeket a páratlan alkotásokat köszönhetjük. Jelen cikkben a Székesegyház történetével csak érintőlegesen foglalkozom, a hangsúlyt az altemplomba vezető lejárók (északi és déli) kialakításának változására helyezem, egyúttal célom az eredeti, 12. századi ismeretlen külföldi, és a helyi kőfaragók által megalkotott domborművek összehasonlítása a 19. század végén, Zala György szobrászművész által elkészített rekonstrukciókkal.
Zala György figurái merevek, élettelenek, hiányzik belőlük az az átélés, amely csak az adott kor és művésze között jöhetett létre. " A kibontott kőanyag először a püspöki magtárba, majd az egykori egyetemi könyvtár (ma Klimó-könyvtár) épületébe és udvarára került. Szőnyi Ottó alapította meg az első kőtárat, egyúttal felkeltette az érdeklődést a középkori emlékek iránt. Székesegyház. A későbbiekben ő szállíttatta át a köveket a Székesegyház Szent Mór-kápolnája alatti helyiségébe. Lux Kálmán és Szakál Ernő közös munkája gyümölcseként 1952-ben létrehozzák azt a kőtárat, amely már a mai épület helyén áll, így közvetlen elődjeként tekinthetünk rá. Újabb évtizedeknek kell azonban eltelniük, hogy 1990-ben létrehozzák a Pécsi Dómmúzeum Alapítványt, mely rendezni tudta a kőtár és a kiállítandó építészettörténeti "leletanyag" sorsát. Bachman Zoltán tervei alapján kibővítették a korábbi múzeumépületet, majd a napjainkban is látogatható, mintegy hatszáz eredeti középkori elemből álló kőemlék-gyűjtemény véglegesen beköltözik a Dómmúzeumba.
: családbarát és akadálymentes megközelítési lehetőségek), illetve annak is, hogy az az átfogó rehabilitáció, amire most lehetőség nyílik, egy értékalapú továbbépítése lehessen a várnegyednek – fogalmaztak a sajtóeseményen. Hajas Bálint A veszprémi felújítások témájában hamarosan újabb írásokkal jelentkezünk az Építészfórumon. Szerk. : Pleskovics Viola