Mint az közismert, egy büntetőügy vádlottja nem köteles igazat mondani a bírósági eljárás során, ez az ügyvédjére is vonatkozik. Úgy látom, mind az ügy vádlottja, P. -né Mária, mind a védője, Helmeczy László élt ezzel a joggal. A rám vonatkozó állításaik nem felelnek meg a valóságnak. Azt is értem, hogy mi motiválja a vádlottat védő ügyvédet, hisz ő a Demokratikus Koalíció politikusa. Soha nem utaztam együtt sehova a vádlottal, aki soha nem fedezte semmiféle költségemet. " Így reagált Kósa Lajos az ATV megkeresésére, miután a csengeri örökösnőként elhíresült P. Mária szerdai tárgyalásáról kérdezték. Ezzel arra utalt a Fidesz képviselője, hogy Helmeczy László 2018-ban a DK színeiben indult a nyíregyházi választókerületében, míg négy évvel korábban szintén az ellenzéki pártok színeiben indult a nyírbátori körzetben. A 2018-as választások előtt nem sokkal került nyilvánosságra "csengeri örökösnő" és Kósa Lajos története. P. Mária azt állította a Fidesz képviselőjének, hogy 1300 milliárd forintot örökölt a Németországban élt apjától.
Helmeczy László ügyvéd szerint védencét is megilleti az ártatlanság vélelme / Fotó: Isza Ferenc – Védencem jó hírnévnek örvendett, Kósa Lajos baráti köréhez tartozott Csengeren, és több tízmilliós adományokkal támogatta az iskolákat és különböző jótékonysági szervezeteket. Erre egyszer csak azt mondja a korábbi barát kamerák előtt róla, hogy bűnöző és el volt ítélve. Attól, hogy előzetesben van pillanatnyilag, az ártatlanság vélelme őt is megilleti - hívta fel a figyelmet a védőügyvéd. Mint ismert, P. Máriát azzal vádolják, hogy 780 millió forintot csalt ki a mesés öröksége ígéretével hiszékeny emberekből. Az asszony ugyanis azt állította, 1300 milliárd forintot örökölt Németországban elhunyt édesapjától, ám a pénzhez nem tud hozzájutni. Itt jött képbe a befolyásos kormánypárti képviselő is, aki a vádlott szerint maga ajánlotta fel, segít megszerezni a vagyont. A hihetetlen történet itt vett még abszurdabb fordulatot: idén februárban a Blikk birtokába került ajándékozási szerződések szerint a harmadik legnagyobb francia bank – amelyről az örökösnő állította, 99 százalékos tulajdonában áll – 24 százalékát kapta volna meg Kósa, amit ő "köszönettel elfogadott".
P. Mária hat évvel ezelőtt sikeresen átverte a Fidesz befolyásos politikusát. Személyiségi jogai megsértése miatt bírósághoz fordult az állítólagos milliárdos vagyonnal rendelkező P. Mária, aki sérelemdíjat és bocsánatkérést követel Kósa Lajostól – értesült a Blikk. Mint ismert, P. Máriát azzal vádolja a bíróság, hogy 780 millió forintot csalt ki több emberből. Azt állította, hogy 1300 milliárd forintnyi vagyont örökölt Németországban elhunyt édesapjától, ám a pénzhez nem tud hozzájutni. A történetet egy, a Magyar Nemzet által 2018-ban nyilvánosságra hozott dokumentum szerint Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője is elhitte. Kósa a közjegyző által hitelesített irat szerint 2015-ben vállalta, hogy segít a csengeri nőnek azzal, hogy átveszi 4, 3 milliárd euró vagyonkezelését. A Blikk által idén februárban nyilvánosságra hozott iratok szerint P. Mária 2016-ban több ajándékozási szerződést is kötött Kósával. A napilap szerint a jelenleg letartóztatásban lévő csengeri ál-örököst az bőszítette fel, hogy a fideszes politikus nyilvánosan elítélt csalónak nevezte őt.
A nő azt állítja, hogy őt is átejtették, és csak azért fogadott el pénzösszegeket az örökség megszerzése ügyében, mert jóhiszeműen azt hitte, hogy az örökségből azokat majd kamatostul visszafizetheti.
Karácsony december 26. hétfő: Karácsony második napja (pihenőnap) 2023. január 1. pedig szintén egy vasárnap 2023. jan. 2-én hétfő reggel pedig már mehetünk is dolgozni
[4] Ezt a dátumot az 567-es Tours-i zsinat eltörölte, a következő ezer évben pedig különböző napokat, egyes helyeken karácsonyt vagy húsvétot tekintették az év kezdetének. A legtöbb európai országban március 25-e honosodott meg újév napjaként annak vallásos jelentősége miatt ( Gyümölcsoltó Boldogasszony), bár nem rendeztek évköszöntő ünnepségeket, mert az ilyeneket pogány dolognak tekintették. [5] Országok, ahol az újév legünnepeltebb napja január 1-től eltérő napra esik 1582 -ben, XIII. Gergely pápa naptárreformjával január 1. lett az általánosan elfogadott dátum, melyet 1691 -ben XI. Ince pápa tett véglegessé. Megjegyzendő, hogy egyes országok már korábban, vagy csak később tértek át erre a dátumra; a dél-európai nemzetek már 1362-ben is január 1-ét tekintették az év kezdetének, de Angliában 1752-ig március 25-e volt az újév napja, Görögország pedig csak 1923-ban, a Gergely-naptár bevezetésekor tért át január 1-ére. [5] A "pogány" ünnep ellensúlyozásaként az egyház január 1-ét Jézus körülmetélése ünnepének nevezte ki.
A munkaszüneti napokat a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) 102. §-a határozza meg. Továbbra is munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. A 2021. évi munkaszüneti napok körüli munkarend szerint egy munkanap-áthelyezés lesz: december 11-én, szombaton kell majd ledolgozni december 24-ét, ami 2021-ben péntekre esik. Ünnepnapok, pihenőnapok, munkanap-áthelyezések 2021-ben 2021-ben hét alkalommal lesz hosszú hétvége. Ebből hat háromnapos és egy négynapos. Újév: január 1., 2., 3., Háromnapos hosszú hétvége: péntek, szombat és vasárnap. Március 15. : március 13., 14., 15. Háromnapos hosszú hétvége: szombat, vasárnap és hétfő. Húsvét: április 2., 3., 4. és 5. Négynapos hosszú hétvége: nagypéntektől húsvéthétfőig. Május 1. szombat - a munka ünnepe - Itt nem lesz hosszú hétvége, sem munkanap-áthelyezés. Május 24. pünkösdhétfő - Háromnapos hosszú hétvége: május 22., 23., és 24. (szombat, vasárnap és hétfő) Augusztus 20. az államalapítás ünnepe: augusztus 20., 21., és 22.
2022-ben több ünnepnap is hétvégére esik, így azokon a napokon nem számolhatunk hosszabb hétvégével, azonban húsvétkor négy, pünkösdkor és karácsonykor pedig három-három napos lesz a hosszú hétvége. Magyarországon munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Munkanap-áthelyezések, szombati munkanapok A 2022-ben kétszer lesz munkanap-áthelyezés: márciusban és októberben. 2022-ben március 26. és október 15. szombat, munkanapok lesznek. Íme, így alakulnak 2022-ben ünnepeink és a munkaszüneti napok: 2022. január 1. szombat, munkaszüneti nap. Március 15-i ünnep - 4 napos hosszú hétvége: 2022. március 15. kedd. Az 1848-as forradalom ünnepe keddre esik és munkanap-áthelyezéssel lesz négynapos. A hosszú hétvége 2022. március 12-15-ig tart. A hétfői, március 14-i munkanapot, március 26-án, szombaton kell majd ledolgozni. Húsvét - 4 napos hosszú hétvége: 2022. április 15. nagypéntek (munkaszüneti nap) 2022. április 16. szombat 2022. április 17-18. húsvétvasárnap és húsvéthétfővel együtt lesz négynapos a húsvéti ünnep.
26. munkanap 2022. ápr. 15. péntek nagypéntek munkaszüneti 2022. ápr. 17-18. vasárnap hétfő húsvét 2022. május 1. a munka ünnepe 2022. jún. 5-6. vasánap pünkösd 2022. aug. 20. az államallapítás ünnepe 2022. okt. 15. 2022. 23. az 1956-os 2022. nov. 1. mindenszentek 2022. dec. 24. szenteste 2022. 25. karácsony 2022. 26. 2022. 31. szombat