"Te, aki annyi szeretetet adtál, Te, aki mindig mellettünk álltál, Te, aki, sosem kértél, csak adtál, Örökre elmentél! De szereteted a szívünkben örökké él. " Szomorú szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy a szeretett férj, édesapa, nagyapa, após, testvér és rokon WITTINGER OSZKÁR életének 73. évében méltósággal viselt rövid szenvedés után megpihent. Végső nyugalomra helyezése 2020. július 9-én, csütörtökön 14 óra 30 perckor kezdődő gyászmisét követően 15 órakor lesz a rábasömjéni temetőben. Egyben köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, bánatunkban bármely módon osztoznak. Kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. A Magyar Állami Operaházban ad koncertet Mága Zoltán | Magyar Idők. A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk, hogy VARGA ISTVÁN 91 éves korában elhunyt. Szeretett halottunktól 2020. július 8-án 15 órakor veszünk végső búcsút a merseváti temetőben. Solymosi Tamás balettigazgató Fotó: Polyák Attila - Origo A díjakat Ókovács Szilveszter főigazgató és Solymosi Tamás balettigazgató adta át a Kocsár Balázs főzeneigazgató által vezényelt évadzáró gálaest műsorszámai között.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2012. feb 26. 20:45 Elbocsátások a Magyar Állami Operaházban Megkezdődtek az elbocsátások a Magyar Állami Operaházban. Az operaénekesek egyesülete minden törvény adta lehetőséggel élni kíván, hogy megvédje a méltatlan helyzetbe hozott művészeket. Az Operaház címzetes főigazgatója, örökös tagja, Szinetár Miklós szerint óriási a baj. Mi újság a magyar állami operaházban video. Szinetár Miklós Mekkora veszélyt jelent az Operaház működésére a létszámleépítés? – Úgy gondolom, jelentős veszélyt jelent. Ha ezeknek az énekeseknek nem oldják meg a további foglalkoztatását, nagyon komoly értékektől, lehetőségektől esik el az Operaház. Az operaénekesek egyesülete minden törvény adta lehetőséggel élni fog, hogy megakadályozza a folyamatot. Ez mit jelent pontosan? Benne van a levegőben a sztrájk mint lehetőség? – Nem tudom, milyen törvény adta lehetőségekkel fognak élni, de ha azt mondják, hogy élnek a jogaikkal, akkor élni is fognak. Fogalmam sincs arról, hogy lesz-e sztrájk.
Részben persze azt csináljuk, amit akarunk - legalábbis úgy hisszük -, de legalább ilyen mértékben azt tesszük, amit diktálnak nekünk. Rendezésem arról szól, hogy a fszerepl nem más, mint a végzet. Hogy senki sem maga alakítja a saját sorsát, hogy nemcsak rajtunk múlik, milyenek vagyunk, milyenné válunk. Földhöz ragadtan azt mondhatjuk, hogy a körülmények határoznak meg minket, ha felülemelkedünk ezen, azt mondhatjuk, hogy a rajtunk kívül álló felsbb erk. Verdi operája két dologban különbözik Shakespeare drámájától, amelyet egyébként hen követ a szövegkönyv. Egyrészt Verdinél sokkal jelentsebb szerepet játszanak a boszorkányok - vagy démonok -, s ez az én koncepciómat is alapveten határozta meg. Másrészt pedig - ahogy említettem -, a zene szépsége, a dallamok magával ragadó jellege a fhsök mellé állítanak bennünket, függetlenül attól, hogy milyen bnökkel terhesek. Mi újság a magyar állami operaházban facebook. Azt szokták mondani, hogy a Macbeth azért tartozik Verdi népszertlenebb darabjai közé, mert nincs benne szerelem.
Anger Ferenc rendezésében lesz látható Händel Messiásának mozarti átirata, Bach Krisztus-kantátáiból Horváth Csaba készít monodramatikus adaptációt. A premierek között szerepel Jake Heggie Ments meg, uram! című műve és A Mester és Margaréta opera-musicalje is. Mi újság a magyar állami operaházban 3. Karol Wojtyla - a későbbi II. János Pál pápa - Az aranyműves boltja című prózai oratóriumát Szikora János rendezi. A Magyar Nemzeti Balett 50 év után Michael Messerer koreográfiájával mutatja be a Laurencia című egész estét előadását, és először lesz látható Magyarországon Wayne McGregor darabja, a Chroma - emelte ki az eseményen Solymosi Tamás balettigazgató. A premierek között lesz a Venekei Mariann által koreografált Tűzmadarak, és a Kreol, kreál című egyfelvonásos darabokat felvonultató est is.
"Az Opera ezért arra kéri saját művészeit és munkatársait, bérlettel vagy jeggyel bíró nézőit, hogy ne dőljenek be a zavarkeltésnek és ne engedjék, hogy a Reformáció500 eseménysorozat legfontosabb dátuma, Meyerbeer A hugenották című nagyoperájának bemutatója besározódjék. " "Egyúttal elítéljük a szakszervezeti diktátumot, a jelen felhívás alapján esetlegesen megvalósuló sztrájkot jogellenesként bíróságon támadjuk meg – hisz a felhívás konkrét követeléseket nem jelölt meg, csak egy a szakszervezetek által egyoldalúan összeállított dokumentum aláírásával zsarol" – írják. Lesz néptánc, lesznek beszámolók a határontúli magyarokról. Hiszen van nekünk saját elnyomott kisebbségünk. Mi magunk vagyunk az elnyomott, jogaikban korlátozott kisebbség. Gondola.hu - John Cranko Anyegin premierje a Magyar Állami Operaházban. Minket-magyar embereket- térdepeltetet a román, a Szlovák, vagy az ukrán állam. Az erdélyi magyarokat a közbeszéd már nem románoknak fogják hívni, a parlamentre felkerül a székely zászló, és az országházban elénekli a székely himnuszt. 15 millió magyarról beszélni egyszercsak nem lesz irredenta hőzöngés.
Sisi Mária Terézia egykori vendégszobáját használta hálószobaként. Erzsébet Gödöllőn használt ágya ma a bécsi Bútormúzeumban tekinthető meg. A királyné emeleti lakosztálya négy szobából állt, és saját lépcsősor kapcsolta össze földszinti három szalonjával. Innen tudta megközelíteni az előkerten át a lovardát egy faverandán és fából készült, vadszőlővel befuttatott folyosón keresztül. Ezutóbbi nemcsak arra volt jó, hogy Erzsébet rossz idő esetén is átsétálhasson, hanem arra is, hogy a kíváncsi szemek elől eltűnve, észrevétlenül tegye ezt! Erzsébet hálószobája Mária Terézia egykori vendégszobája volt © Gödöllői Királyi Kastély - Egykori gödöllői ágya a bécsi a Bútor Múzeumban tekinthető meg. © Bundesmobilienverwaltung/ fotós: Lois Lammerhuber. A kastély királyi időszakáról itt olvasható részletesebb írás: Gödöllő, Erzsébet királyné birodalma Erzsébet királyné idősebb éveiben egyre ritkábban látogatott szeretett Gödöllőjére. Utoljára a Milleniumi ünnepségek ideje alatt, 1896-ban jelent meg nyilvánosan Budapesten, és 1897-ben, a halálát megelőző évben, látta őt még egyszer vendégül a kastély.
A Gödöllői Királyi Kastély régi képeslapokon (1920-as évek) © Gödöllői Királyi Kastély Grassalkovichok kora: a Grassalkovich-kastély (1735-1867) A kastély első tulajdonosa és építtetője, a vagyontalan köznemesi családból udvarhű magatartásával a főnemesség soraiba emelkedő I. Grassalkovich Antal (1694-1771), Mária Terézia császárnő bizalmasa volt. A munkálatok 1735 után indultak meg Mayerhoffer András építész vezetésével. Ekkor készült el a kastély központi öt szárnya: az U alakú udvart közrefogó belső három szárny (a lakosztályok épülete). Az ehhez kapcsolódó oldalszárnyak egyikében a ma is működő kápolna, a másikban pedig a lovarda kapott helyet. Grassalkovich Antal 1751-ben vendégül látta Mária Terézia császárnőt, akinek tiszteletére egy műmárvány borítású szobát is készíttetett. Ez a helyiség lett alig több, mint egy évszázad múlva Erzsébet királyné hálószobája is. Grassalkovich Antal, hogy elkápráztassa Mária Teréziát, az uralkodónő érkezésekor hetvenezer kerti lámpással világíttatta meg az utat, ezzel is előre jelezve azt, hogy a királynő és férje, valamint nagyszámú kísérete egy rendkívül fényes és pazar vendéglátásnak néz elébe.
I. Grassalkovich Antal (ismeretlen festő műve); Mária Terézia császárnő-királynő (Matthias de Visch flamand festő műve) I. Grassalkovich Antal építette a ma már helyreállított Királydombi Pavilont a kastélyparkban az 1760-as évek második felében. A hatszögletű kis kerti épület belsejét 54 darab, faburkolatba illesztett olajportré díszíti, amelyek az eredetiknek reprodukciói: honfoglaló magyar vezérek és magyar uralkodók arcképei. I. Grassalkovich Antal utóda, II. Antal 1782 és 1785 között végzett átalakításokat az épületegyüttesen, amelyek során a kastély elnyerte mai képét. Ő alakíttatta ki az 1780-as évek első felében a barokk színházat a második U alak déli részében. Új épületet nem emelt, hanem a meglévő szárnyrész három szintjét egybebontatta. Így egy 24 méter hosszú, 8 méter széles és 9, 5 méter magas tér jött létre, amely a Grassalkovichok idényszínházának adott otthont. A helyreállított barokk színház színpada © Gödöllői Királyi Kastély II. Antal idejében már elkezdődött a család eladósodása, ami fia, III.
I. Antal halála után fia, majd unokája örökölte az épületet, és ők is elég komoly szerepet játszottak abban, hogy a gödöllői végül az ország legnagyobb barokk kastélyává váljon: II. Antal a barokk kőszínházat, míg III. Antal a narancsházat építtette fel a területen. A Grassalkovich család kihalása után több tulajdonosa is volt a kastélynak, például egy belga bank, tőlük vásárolta vissza a magyar állam 1867-ben, hogy felújítás és átalakítás után koronázási ajándékként I. Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak adományozza. Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest A Grassalkovichok kora, stukkómárványok és papírmasé csillárok Sokszor írtunk már arról, mennyire szeretünk visszamenni az időben és beleásni magunkat a régmúlt korok hétköznapjaiba, archív fotókat nézegetni Budapestről, de arra nem gondoltunk, hogy amikor a Gödöllői Királyi Kastélyba látogatunk, annyira jól sikerül az időutazásunk, hogy maga Sissi vezet végig minket. Annak ellenére, hogy a szalonokat, I. Ferenc József dolgozószobáját és Erzsébet rezidenciáját is királyi dekorációk, vagyis színes selyemtapéták és arany díszítések borítják, van néhány szoba, ahol a barokk korabeli állapotokat állították vissza – mint az előtér, a bálterem vagy Erzsébet hálószobája.
9 / 12 A korábbi franciakertet Grassalkovics III. Antalné Esterházy Leopoldina (1776-1864) alakíttatta át angolparkká. A kastélyparkban van egy királydombi pavilon, amelyet 1751-ben Mária Terézia idelátogatásakor Grassalkovich Antal emeltetett. Ez tulajdonképpen egy fényképalbum. Magyarország királyai mellett a honfoglaló vezérek képeit is kitették. A császári csapatok katonái a számukra vesztes isaszegi csata után dühükben össze-vissza szabdalták a pavilon képeit, köztük a saját uralkodóik képeit is. 2004 novemberére felújították a hatszög alakú pavilont a rekonstruált képekkel. 11 / 12 Nyitva tartás 2022. április 1-október 31. Hétfő-vasárnap: 10:00-18:00 2022. november 2-december 30. Hétfő-péntek: 10:00-17:00 Szombat-vasárnap: 10:00-18:00
A Mária Terézia 1751-es gödöllői látogatására kialakított, négyféle színű stukkómárvánnyal és vörös márvánnyal, gazdag aranyozással díszített szoba lett Erzsébet királyné hálószobája. Itt látható egy különleges női díszviselet. Gróf Rhédey Klára (Rhédey Claudiának, Erzsébet brit királynő ükanyjának unokatestvére, 1809-1868) ruhájaként ismerjük, de a legrégibb részei 1750 körül készültek. Az emlékkiállítás enteriőr-szerűen berendezett első szobája egykor a királyné felolvasószobája volt. Falain az 1830-40-es évekből származó biedermeier festés látható. A felolvasókanapé a kastély eredeti berendezései közé tartozott. A többi szoba kiállítása a királyné életének magyarországi vonatkozásait villantja fel. Az utolsó terem pedig halálát, és az azt követően kialakult kultuszt idézi meg.
Az 1990-es években szinte a romokból kellett újjáépíteni, felújítani az egykori fényűző kastélyt és parkját. A kastély látogatása Történetének korszakait a kastély múzeumának állandó kiállítása mutatja be, a 19. végén uralkodó divatnak megfelelőn berendezett lakosztályokban, a barokk kori Grassalkovich időszakot, a királyi család gödöllői tartózkodását, néhány, elsősorban Sisi királynéhoz köthető személyes tárggyal, valamint a méltatlanabb korszakát, a szovjet katonai jelenlét emlékeivel idézi fel. Említésre méltó még a gyönyörűen karbantartott kastélykertből nyíló bejáraton megközelíthető barokk kori, 1785-ben épült kastélyszínház, amely Magyarország egyetlen megmaradt kulisszás rendszerű színháza. Csak külön jeggyel, vezetett túrával tekinthető meg. A kastélyparkba jegy megváltása nélkül is bemehetünk.