Bátori Éva, Gaston Rivero a Nyugat lánya próbáján (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia / Operaház) Puccini 1907-ben New Yorkban ismerkedett meg az opera szövegkönyvének alapjául szolgáló művel, David Belasco western darabjával. A nagy gonddal, a különböző nyelvjárásokat is megőrizve olaszra fordított librettóból 1910-re lett zenemű, melyet a Metropolitan Operában mutattak be először. Nem sokkal később, 1912-ben a budapesti Operaház is műsorára tűzte a nagysikerű darabot. A bemutatóról a Fidelio kritikát közöl majd. A Nyugat lánya próbája (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia / Operaház) Az itthon ritkán játszott alkotást 47 év után, december 1-én mutatja be vadonatúj rendezésben az Opera, az Ybl-palota felújítása miatt az Erkel Színházban. A Wagner, Debussy és Richard Strauss hatását mutató mű különleges helyet foglal el Puccini életművében, hiszen vidám befejezésével, független, életerős és életben maradó főhősnőjével kivételt képez. Lényegében az egyetlen női szerepet, Minnie-t – akit szokásától eltérően, de a karakter jelleméből fakadóan drámai szopránra írt a komponista – a két szereposztás szerint Bátori Éva és Rálik Szilvia énekli, a főbb férfi szerepekben Gaston Rivero és Boncsér Gergely (Dick Johnson, alias Ramerrez, a bandita), valamint Szegedi Csaba és Florin Estefan (Jack Rance, a seriff) hallható majd, de fellép többek között Balczó Péter és Bakonyi Marcell is.
Az operát színpadra állító Giancarlo Del Monaco az egyik legelismertebb és legkeresettebb rendező, a Metropolitan Operában éppen A Nyugat lánya volt az első munkája 1991-ben. (A rendező egyébként a 20. század egyik legnagyobb tenorjának, Mario Del Monacónak a fia. ) A vadnyugati történetben a Polka Szalon pincérét Carlo Bosi, Sonora aranyásót Michael Todd Simpson, Ashby vasúttársasági ügynököt Matthew Rose, Jake Wallas vásári énekest pedig Oren Gradus alakítja. A Metropolitan Opera Live in HD közvetítések partnerünk, a Cikánek Management közreműködésével valósulnak meg. Rendező: Müpa Parkolási információk Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy abban az esetben, amikor a Müpa mélygarázsa és kültéri parkolója teljes kapacitással működik, érkezéskor megnövekedett várakozási idővel érdemes kalkulálni. Ezt elkerülendő, azt javasoljuk kedves közönségünknek, induljanak el hozzánk időben, hogy gyorsan és zökkenőmentesen találhassák meg a legideálisabb parkolóhelyet és kényelmesen érkezhessenek meg előadásainkra.
A Nyugat lánya című dalmű bemutatója nyitja a Magyar Állami Operaház Puccini-előadásait december 1-én a budapesti Erkel Színházban. A "Puccini Itáliája"-évadban a Magyar Állami Operaház nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy megszólaltassa a mester összes színpadi művét. A sort december 1-jén A Nyugat lánya bemutatója nyitja az Erkel Színházban, melyet az Európa-szerte foglalkoztatott orosz Vasily Barkhatov rendez. Giacomo Puccini talán legkülönlegesebb operája, az 1910-ben elkészült A Nyugat lánya a hat évvel korábban született Pillangókisasszony hoz hasonlóan ismét egzotikus tájra, ezúttal a Vadnyugatra kalauzolta hallgatóit. Vasily Barkhatov a mű univerzális témáira és a cselekmény tértől független konfliktusaira tekintettel a darabot földrajzilag közelebb eső térbe, Nyugat-Európába helyezte. Ez a nagysikerű orosz rendező első munkája Budapesten – újszerű megközelítésével a mai kor legaktuálisabb problémáira reflektál. A Zinovy Margolin díszlet- és Olga Shaishmelashvili jelmeztervező által megálmodott látványvilág egyszerre kívánja bemutatni az szereplők egyéniségét és a sorsközösség általi kiszolgáltatottságát, szürkeségét.
Giacomo Puccini (Lucca, 1858. december 22. – Brüsszel, 1924. november 29. ) A XX. század egyik legnépszerűbb olasz operaszerzője volt. Műveiben főként az emberi érzésekre összpontosított: kis örömök, mindennapi kis események, nagy szenvedélyek és érzelmek jelennek meg, többnyire egzotikus környezetbe ágyazva. Hősei hétköznapi emberek. A Bohémélet tüdőbajos Mimije, az elhagyott Pillangókisasszony, az öngyilkos Tosca mind a szerelem áldozatai, akik végül az életükkel fizetnek. Puccini operái többnyire tragikus befejezésű darabok. A Nyugat lánya, a Gianni Schicchi című vígopera cselekménye azonban boldog véget ér; tragikus fordulata után az utolsó mű, a Turandot is. Giacomo Puccini zenész családban nevelkedett, szinte különös lett volna, ha mással foglalkozott volna, mint zenével, zeneszerzéssel. Ugyanakkor, amikor a félárva Giacomo zenét kezdett tanulni nagybátyjánál, Fortunato Maginál, az elégedetlen volt a fiú hallásával. A luccai Instituto Paciniben, viszont apja egykori tanára, Carlo Angeloni más módszerekkel már eredményesen tanította.
Az előadásban a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor) működik közre, a darabot Kocsár Balázs főzeneigazgató vezényli.
FONTOS! Ha tizedes értéket használsz, a tizedes elválasztót ponttal ". " jelöld, vesszővel jelenleg még nem működik! Az összes hőmérséklet átváltó ezen a linken érhető el » Kelvin Celsius átváltás Kelvinből Celsiusba az átváltás nagyon egyszerű. A Kelvin értékhez adj hozzá 273, 15-öt, és megkapod a Celius értéket. Visszafelé, Celsiusból Kelvinbe pedig vonj le 273, 15-öt a Celsius értékből, és megkapod a Kelvin értéket. További mértékegység átváltás Az összes hőmérséklet átváltó ezen a linken érhető el » Az összes mértékegység átváltó a linkre kattintva érhető el. - Netherhall, Skócia, 1907. december 17. ) ír nemzetiségű brit matematikus, mérnök, a 19. század meghatározó fizikusa. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. A kelvint a brit fizikus, Lord Kelvin tiszteletére nevezték el, aki bárói nevét a Glasgow-i Egyetem területén keresztülfolyó Kelvin folyóról kapta. Daniel Gabriel Fahrenheit Daniel Gabriel Fahrenheit (Gdansk, 1686. május 24. - Hága, 1736. szeptember 16. ) német fizikus.
- Netherhall, Skócia, 1907. december 17. ) ír nemzetiségű brit matematikus, mérnök, a 19. század meghatározó fizikusa. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. A kelvint a brit fizikus, Lord Kelvin tiszteletére nevezték el, aki bárói nevét a Glasgow-i Egyetem területén keresztülfolyó Kelvin folyóról kapta. Daniel Gabriel Fahrenheit Daniel Gabriel Fahrenheit (Gdansk, 1686. május 24. - Hága, 1736. szeptember 16. ) német fizikus. Apja kereskedő volt, és fiát is arra a pályára szánta. Hogy az ehhez szükséges ismereteket megszerezze, elment Amszterdamba, ahol tanulmányait végezte. Érdeklődése a kereskedői pálya helyett csakhamar a gyakorlati természettudományok felé fordult. Nemsokára teljesen természettudományi kutatásokra adta magát és a hőmérők készítésében különösen nagy ügyességre tett szert. Az ő hőmérői voltak az első összehasonlítható hőmérők. Hőmérőit 1714-15-ig borszesszel, ezentúl pedig higannyal töltötte. A Fahrenheit után elnevezett hőmérőbeosztást még ma is használják, főleg az angolok és amerikaiak.