Szent teréz székesegyház szabadka a m Az ő alakja látható annak az oklevélnek a pecsétjén, mellyel a várost 1743-ban szabad kamarai várossá emelték, továbbá a szabad királyi város címerén is. A főoltár 1804-ben készült el, a toronyórát pedig 1840-ben szerelték fel. A XVIII. század folyamán sok görög és macedovlach kereskedő telepedett le Pesten, akik hitéletüket eleinte a Szent György nagyvértanúnak szentelt, a mai Szerb utcában álló szerb templomban gyakorolták. Számuk idővel annyira megnőtt, hogy 1784-től a pesti szerb templomban minden második vasárnapon görög nyelven végezték a Szent Liturgiát. A görög és macedovlach hívők azonban ezt nem tartották elegendőnek, és 1785-ben elhatározták, hogy a maguk számára külön templomot építenek. Évekig tartó szívós küzdelem után 1790-ben sikerült a több mint hatszáz pesti görögnek és macedovlachnak megszereznie a külön templom építésére szóló engedélyt, amelynek birtokában megvásárolták a piaristák dunaparti telkét a rajta álló kollégiummal együtt.
A barokk stílusú templom alapkövét 1773. október 15-én helyezték el, Ávilai Szent Teréz XVI. századi spanyol karmelita szerzetesnő ünnepén, akinek a templomot szentelték — olvasható a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet honlapján, a címen. Tíz évnek kellett eltelnie, hogy a templomban megtarthassák az első istentiszteletet. A felszentelés pontos dátuma nem ismert, legvalószínűbb, hogy 1797 októberében történt, ekkor tartják a templom búcsúját is. Helyéül a várost két részre bontó árterület nyugati peremét jelölték ki, a városnak azon a részén, ahol a katolikus lakosság élt, nyugatra az azóta létrejött temetőtől. Az építészet szerkezeti és díszítőelemeiben, a boltozat formáiban és a homlokzatok, valamint a beltér plasztikus kiképzésében az épület a barokk stílusirányzat jellemző sajátosságait mutatja. A főhomlokzat, melynek a két kétemeletnyi magas torony kölcsönöz monumentalitást, a keletre eső térre néz. A templom belterének berendezése 1803-ban kezdődött. Az oldalsó oltárokat a Pertić, Lukić, Vojnić, Kopunović, Zelić és Antunović családok építtették 1803 és 1820 között.
Szabadka és Palics - Szeged Tourinform Angela Szent Péter és Szent Pál Székesegyház, Pécs | Jegymester A magyar kormány vizsgáltatja meg, miért süllyed a szabadkai székesegyház - 444 Pannon RTV/Slobodan Gabric Műgyantát fecskendeznek a talajba, hogy az egyenként 32 ezer tonnás tornyok szétválását megállítsák. A templomfelújítást a Magyar Kormány támogatja. A szabadkai bazilika felépülése óta a két torony között repedés látható. Mivel az 1776 és 1779 között, késő barokk stílusban épült 61 méter hosszú és 26 méter szélességű épületet laza talajra építették, eddig hiába próbálkoztak a repedés eltüntetésével, az nem sikerült. Az utóbbi 100 évben mintegy 15 centiméterre távolodott el a két torony egymástól. A Magyar Kormány támogatásából 2017-ben megkezdték az épület helyreállítását. Akkor úgy gondolták, ha egy-egy torony alapjaiba nyolc méter mélyre levernek 8-8 vascsövet, az megtartja majd a 32 ezer tonnás súlyt, amennyit egyenkét nyomnak a tornyok. Amikor már a 13. vascsövet helyezték a földbe, drámai változások következtek: az addiginál jóval gyorsabban szélesedett a repedés.
Nézd meg a lejárt, de elérhető terméket is. Ha találsz kedvedre valót, írj az eladónak, és kérd meg, hogy töltse fel újra. A Vaterán 6 lejárt aukció van, ami érdekelhet, a TeszVeszen pedig 5. Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka Top10 keresés 1. Gyermek jelmez 2. Felnőtt jelmez 3. Lego 4. Légpuska 5. Festmény 6. Matchbox 7. Herendi 8. Réz 9. Hibás 10. Kard Személyes ajánlataink LISTING_SAVE_SAVE_THIS_SETTINGS_NOW_NEW Megnevezés: E-mail értesítőt is kérek: Mikor küldjön e-mailt? Újraindított aukciók is: Értesítés vége: Ivan Gyenyiszovics egy napja (14 db)
Személyes ajánlatunk Önnek Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető Hátsó fedlapja halványan karcos. Az Ivan Gyenyiszovics egy napjá-t első ízben 1963-ban jelentette meg az Európa Könyvkiadó. A következő esztendőben írta róla Lukács György: "... A múlt feltárása nélkül nem tárható fel a jelen, Szolzsenyicin műve, az Ivan Gyenyiszovics egy napja jelentős előjátéka annak, hogy az irodalom újból önmagára találjon a szocialista jelenben. (... ) Szolzsenyicin tette abban rejlik, hogy egy tetszés szerinti tábor eseménytelen napját irodalmilag a még le nem győzött, íróilag még nem ábrázolt múlt szimbólumává tette. Noha maga a tábor a sztálini korszak legszélsőségesebb kiéleződése, Szolzsenyicin szürkére művészien szürkével festett részletét a sztálini hétköznapok jelképévé emelte. ez éppen a költői kérdésfeltevés miatt sikerült neki: Milyen követelményeket támasztott ez a kor az emberekkel szemben? Ki védte meg emberi lényét? Ki mentette meg emberi méltóságát és integritását? Ki - és miként - állt helyt?
Egészen addig, amíg az ember el nem jut odáig, hogy már nem is tudja, mi a szabadság. Kikerülni a táborból? És ott mégis mit csináljon? Hazatérjen? Több évnyi börtön vagy munkatábor után már nincs hová hazatérnie. A börtön a világ, és a világ börtön. Csupán akkor szabad az ember, amikor alszik, amikor teljesen független másoktól, amikor azt gondol, amit akar, nem tartva a következményektől. Miután az ember a regény végére ér, jobban kezdi el értékelni azt, amije van. Az ebédet minden nap, a meleg takarót, a tiszta ruhákat. Ezután ha éhesek vagyunk, és eszünkbe jut Ivan Gyenyiszovics, talán jobban fogjuk bírni a helyzetet, nem fogunk annyira fázni sem, mert tudjuk, hogy ennek egyszer vége szakad, enni fogunk, és melegben leszünk. De az embernek az is eszébe juthat, hogy éppen ezért volt igazi büntetés, amit Suhov és maga Szolzsenyicin is átélt. Hiszen több ezer ilyen és ehhez hasonló napon voltak túl, mire végre kiszabadultak. Mennyire nyomorítja meg ez az embert nemcsak testileg, de lelkileg is?
1962-ben a "Novyj mir" című folyóiratban, amely az akkori antisztálinista erők menedékhelye volt, megjelent egy ismeretlen szerző elbeszélése, mely témájával és művészi ábrázolóerejével megrázta a szovjet olvasók millióit, és társadalmi-politikai eseménnyé vált. " Ivan Gyeniszovics egy napja" ez volt az elbeszélés címe. A mű szerzője, a 44 éves Alekszandr Szolzsenyicin – matematika- és fizikatanár, a második világháborúban harcolt, kétszeresen kitüntetett százados, egykori Gulág-fogoly volt. Az "Ivan Gyeniszovics" előtt a Szovjetunióban soha nem jelent meg a szovjet koncentrációs táborokról szóló mű. E téma tilos és veszélyes volt. Az elbeszélés megjelenése valódi megrázkódtatás volt. Nem volt egyetlen egy újság, egy napilap, amelyik ne közölt volna recenziókat vagy olvasói leveleket. De mindenki számára – azok számára, akik befogadták, és azok számára is, akik elutasították az elbeszélést– világos volt, hogy az orosz irodalomba egy óriási tehetségű író robbant be ezzel az alkotással.
Az elbeszélés gondolata az Ekibasztuszi munkatáborban született, ahol Szolzsenyicin 1950-1951 telén raboskodott, majd később, 1959-ben másfél hónap alatt írta meg. 1961. november 10-én az írógéppel írott példány bejutott a "Novyj mir" szerkesztőségébe "Scs-854. Egy fogoly egy napja" címmel. A kéziraton nem szerepelt a szerző neve. Tvardovszkijra, a "Novyj mir" akkori főszerkesztőjére olyan nagy hatással volt a Szolzsenyicin-mű, hogy sírt a "Scs-854" olvasása közben. De még egy olyan nagy tekintélyű írónak, mint amilyen Alekszandr Tvardovszkij volt, sem volt könnyű megjelentetni a sajtóban ezt a művet. Megszerezte néhány híres orosz író támogatását és hivatkozva véleményükre Hruscsovhoz fordult engedélyért. De még Hruscsov – aki a kommunista párt és az állam élén állt abban az időben – sem engedélyezhette egyedül a mű publikálását, az elbeszélés közléséhez a Központi Bizottság tíz legnagyobb hatalmú emberének döntése kellett. 1982-ben az "Ivan Gyeniszovics" megjelenésének 20. évfordulója alkalmából, a BBC-nek adott interjúban Alekszandr Szolzsenyicin azt mondta, hogy ha nem Tvardovszkij lett volna a folyóirat főszerkesztője abban a pillanatban, és Hruscsov nem akkor indított volna másodszorra támadást Sztálin ellen, akkor az elbeszélés nem jelenhetett volna meg.
Spanyolor... 3 743 Ft Előjáték az Alapítványhoz Isaac Asimov Az Alapítvány-sorozatból az Amazon Prime készített adaptációt! A távoli jövő Galaktikus Birodalmában évezredek óta béke honol. Amikor azonban egy fia... 3 293 Ft A smaragd nyakék felragyog - Lilah és Suzanna Nora Roberts Folytatódik a Calhoun család lebilincselő története, amely izgalmas kalandregény és elbűvölő szerelmes regény egyszerre. A színhely egy ódon, tengerparti kúria,... 3 218 Ft Kényszer alatt John Hart Gibby mindkét bátyja járt a háborúban: az egyikük elesett, a másik visszatért ugyan, de teljesen megváltozott - annyira, hogy börtönbe is került. Amikor Jason s... 3 374 Ft Wounded Knee-nél temessétek el a szívem Dee Brown A vadnyugat története indián szemmel A Wounded Knee-nél temessétek el a szívem fél évszázada látott először napvilágot, de hatása ma is ugyanolyan er... A Torony Robert J. Szmidt 2033 - húsz évvel az atomháború után Wrocław csatornajáratokba kényszerült túlélőit nemcsak a sugárbetegségek, a mutáns állatok és növények, valamint a járványo... Sárkánylány V. - A végső csata Licia Troisi Eljött a végső összecsapás ideje.