Amíg kicsi voltam, az se volt baj, ha arra feleltem, amit mástól kérdeztek. Sose szóltak rám, hogy téged senki sem kérdezett, hanem örültek, hogy mondtam valamit. Jó Micikének, a kistestvéremnek, mert ő még most is kicsi, és örülnek, ha mond valamit…" (Janikovszky Éva: Felelj szépen, ha kérdeznek! ) Janikovszky legismertebb művei: Csip-csup, Szalmaláng, Aranyeső (1962), Te is tudod? (1963), Ha én felnőtt volnék (1965), Akár hiszed, akár nem (1966), Bertalan és Barnabás (1969), Felelj szépen, ha kérdeznek (1968), Velem mindig történik valami (1972), Kire ütött ez a gyerek? (1974), Már óvodás vagyok (1975), A lemez két oldala (1978), Örülj, hogy fiú, Örülj, hogy lány (1983), A Hét Bőr (1985), Felnőtteknek írtam (1997), Mosolyogni tessék (1998), Ájlávjú (2000), De szép az élet (2001), Ráadás (2002). Az írónő számos kitüntetés (József Attila-díj, a Gyermekekért díj, a francia, a német "az év legjobb ifjúsági könyve") birtokosa, a Mosolyrend Lovagja, a Greve-díj és a Budapestrét-díj tulajdonosa volt.
Gyermek jelmez 2. Felnőtt jelmez 3. Lego 4. Légpuska 5. Festmény 6. Matchbox 7. Herendi 8. Réz 9. Hibás 10. Kard Személyes ajánlataink LISTING_SAVE_SAVE_THIS_SETTINGS_NOW_NEW Megnevezés: E-mail értesítőt is kérek: Mikor küldjön e-mailt? Újraindított aukciók is: Értesítés vége: Janikovszky Éva: De szép az élet! (6 db)
Áraink forintban értendőek és az Áfa-t tartalmazzák. Csak háztartásban használatos mennyiségeket szolgálunk ki. Áraink a készlet erejéig, weboldalunkon leadott rendelés esetén érvényesek. A Media Markt Magyarország Kft., a MediaMarkt weboldalának készítése során a lehető legnagyobb gondossággal járt el, azonban előfordulhatnak hibák, melyeknek javítása az észrevételt követő legrövidebb időn belül megtörténik. A Media Markt Magyarország Kft. nem vállal felelősséget a oldalon előforduló indirekt gépelési illetve adatbeviteli hibákért, hiányosságokért. A termékképek illusztrációk. Árukereső, a hiteles vásárlási kalauz
A legenda hitelességét a történetírás - források hiányában - nem igazolta. Lengyelországot illetően viszont a mai történészek megegyeznek abban, hogy a kereszténység felvétele szorosan összefügg a lengyel államiság megszületésével, ezért a lengyel történelem legmeghatározóbb eseményeként fogható fel, mely hosszú távon, évszázadokon keresztül kihatott az akkor megalapozott állam sorsára. A 960-as évek elejétől a polánok törzse élén álló, a Piast-dinasztiát alapító Mieszko valószínűleg 964-ban vagy 965-ben kezdeményezett szövetséget a polánok területével határos Csehország fejedelmével, a Premysl-házi I. Boleszlávval. A mindenekelőtt a német nemzetségekkel folyton hadilábon álló Mieszko a szövetségtől megerősítést remélhetett. A kapcsolatot dinasztikus házassággal szilárdította meg: 965-ben a cseh fejedelem lányával, Dobravával kelt egybe. A mai történészek általában hitelesnek ítélik a középkori krónikaírók azon bejegyzéseit, melyek szerint a keresztény hitű Dobrava személyes hatása nagymértékben hozzájárult Mieszko megkeresztelkedéséhez.
2012. október 12. 12:59 A kereszténység felvétele A keresztényeket több mint két évszázadon keresztül nem tudták "betörni", s eltéríteni hitüktől a császárok, még a véres pogromok ellenére sem. A keresztények hitükhöz híven nem voltak hajlandók istenként tekinteni uralkodóikra. Végül Konstantin császár (306-337) – akinek a Mulvius hídi csata előtti álmában egy kereszt jelent meg a következő kísérőszöveggel: "E jelben győzni fogsz", s másnap vereséget mért az ellencsászárra – 313-as milánói ediktumában engedélyezte a keresztény közösségek szabad működését. A Mulvius hídi csata kora újkori ábrázolása Nagy Konstantin tevékeny szerepet játszott az egyház életének és működésének kiépítésében (gondoljunk csak a 325-ös niceai zsinatra), majd a következő évtizedekben az egyházi személyek egyre nagyobb befolyást gyakoroltak a császárokra. A Konstantint követő összes császár (Julianust kivéve) mind megkeresztelkedett, 394-ben pedig Theodosius államvallássá emelte a kereszténységet. Edward Gibbon történész szerint amellett, hogy az egész birodalom rossz alapokra épült és a bukás ily módon elkerülhetetlen volt, a kereszténység befolyásának növekedése és az erkölcsi romlás is okolható Róma összeomlásáért.
Izlandon krampusz helyett egy emberevő boszorkány ragadja el a csintalan gyermekeket karácsonykor 2019. december 4. 17:01 Múlt-kor Az izlandi kultúra méltán híres világszerte egyedi mivoltáról. Az Atlanti-óceán által elszigetelten több mint ezer éve alakuló, a kereszténység felvétele előtti skandináv kultúrát és a későbbi európai hagyományokat is a maga módján értelmező és továbbgondoló mondakörök és hiedelemvilág számtalan különös példával szolgálnak arra, hogy egy kis létszámú, ám sok évszázados egybefüggő történetiséggel rendelkező kultúra miként alakítja saját képére a külső behatásokat, és ötvözi azokat a teljességgel saját elemekkel. Nincs ez másként a karácsonyi hagyományok esetében sem: a szigetországban a gyermekeket egészen különös lényekről szóló mesékkel igyekeznek jó magaviseletre bírni. Ősi gyökerek Ezek talán legfélelmetesebb szereplője Grýla ("Morgó"), aki a szélesebb köztudatban ismert trollok és a rosszindulatú, gyermekfaló boszorkányok egyfajta ötvözetének tekinthető.
A lengyel püspökök a hit megélésére buzdítanak a járvány idején is. Lengyelországban április 15-től kötelezővé tették a maszk használatát a közterületeken, miután több mint hétezer a fertőzött és 250 ember hunyt el a vírus-fertőzésben. Ezen a napon ünnepelte azonban az ország a kereszténység felvételét. Somogyi Viktória – Vatikán "Lengyelország megkeresztelkedésének 1054. évfordulója felhívás egy különleges imára hazánk jövőjéért, hogy összefogva a minimumra tudjuk csökkenteni a jelenlegi járvány egészségügyi, társadalmi és gazdasági következményeit" – írta közleményében a lengyel püspöki konferencia főtitkára a testület weboldalán. Artur Mizinski püspök továbbá emlékeztetett, hogy a kereszténység felvétele a keresztény országok családjába való bekerülést és a nyugati kultúrkörhöz való tartozást is jelenti. I. Mieszko első lengyel király vette fel a keresztséget Az évforduló I. Mieszko első lengyel király személyes megkeresztelkedésének dátumára utal, amelyet 966. április 14-én, Nagyszombaton tartottak.
Csakhogy a barlang mély. Bennünk tátong. Ez az oka annak, hogy a napvilágon szaladgáló, boldog gondolkodók mindegyike barlangban végzi. Mert lélekben mind barlanglakók maradtunk. A barlang, ahol élünk, bennünk él. (Ez a kijelentés a napvilág felől nézve persze circulus vitiosus-nak tűnik. De ez a tudományos-logikai fénykéve megtorpan meghitt üregünk bejáratánál. ) A nagy fényesség nem embernek való. Nem elég plasztikus. Nincsenek rétegei. Halott. (Ezért tűnnek életteleneknek a létük árnyait eltagadó, a sötétség elől menekülő vallások hívei. ) És – számomra legalábbis – egyre inkább úgy tűnik, hogy a mitikus barlangsötétből szabadultak a homályt odahagyva önmaguktól is megszabadultak. Ami egyrészt szomorú, másrészt lehetetlen. Mert ha már teljesen át is árta a lelket a fakó, lapos fény, akkor is van remény rá, hogy megszólaljon benne az underground. "Vissza a katakombába, / vissza a cethal gyomrába, / vissza a falvédőre... ", ahogy az Új nem nevű együttes dalolta néhány évtizeddel ezelőtt.
Úgy tűnik, ez nem okoz gondot számukra. Angliában tanít, de sűrűn jár haza, most is Magyarországon nyaral. Tapasztalhatja, hogy az emberek többségének augusztus 20-a főleg a munkaszüneti napról, a fesztiválokról, a tűzijátékról szól. Milyen tétje lehet az István királyról folyó szakmai vitának? Az emberek egy részét valószínűleg tényleg nem érdekli a történészi megítélés, azokat pedig, akik próbálják kisajátítani és politikai céljaikra felhasználni Szent Istvánt, aligha lehet bármilyen érvvel meggyőzni. Azok számára lehet jelentősége egy ilyen vitának, akik fontosnak tartják, hogy hiteles ismeretekkel rendelkezzenek a történelemről, és nem eredeti összefüggéseiből kiragadott, önkényesen értelmezett áltörténetekre vágynak.