Petőfi Sándor tájversei Két típusa alakul ki: a) Többnyire vad, ember által ritkán látogatott, csodálatos táj ez: zord sziklákkal, rohanó patakokkal, vízmosásokkal, méltó a nagy érzelmekhez. (Pl. Burns, Lamartine, V. Hugo tája ez. ) Ilyesfajta romantikus tájjal Petőfinél is találkozhatunk – különösen költészetének legkorábbi éveiben. b) Ám ezzel a a term. -ábrázolással párhuzamosan jelentkezik költészetében egy másfajta alkotás igénye: Petőfi szülőföldje nem a hegyvidék, a zord sziklák, élményei az Alföldhöz kötötték. Így a táj szépségét ebben a környezetben leli fel. A rónát, a síkságot dicséri, mely a szabadság jelképévé is lesz nála. Petőfi az alföld vers. Elsőként fedezte fel a róna szépségét – a tájat idealizáltan kiesnek, mégis pontosan, hitelesen ábrázolja. Az alföld Az alföld című verse is vallomás a szülőföld szépségéről és szeretetéről. Szerkezet 1. rsszak A kétféle tájideál szembeállításával indít. (Ez P. egyik leglendületesebb verskezdete. ) Nagy érzelmi telítettségű felkiáltással indít (Mit nekem…).
Petőfi Sándor - Az alföld - YouTube
Petőfi Sándor- Az Alföld - YouTube
Petőfi Sándor Mit nekem te zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel vadregényes tája! Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S képzetem hegyvölgyedet nem járja. Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. Felröpűlök ekkor gondolatban Túl a földön felhők közelébe, S mosolyogva néz rám a Dunától A Tiszáig nyúló róna képe. Petőfi az alföld verselemzés. Délibábos ég alatt kolompol Kis-Kunságnak száz kövér gulyája; Deleléskor hosszu gémü kútnál Széles vályu kettős ága várja. Méneseknek nyargaló futása Zúg a szélben, körmeik dobognak, S a csikósok kurjantása hallik S pattogása hangos ostoroknak. A tanyáknál szellők lágy ölében Ringatózik a kalászos búza, S a smaragdnak eleven szinével A környéket vígan koszorúzza. Idejárnak szomszéd nádasokból A vadlúdak esti szürkületben, És ijedve kelnek légi útra, Hogyha a nád a széltől meglebben. A tanyákon túl a puszta mélyén Áll magányos, dőlt kéményü csárda; Látogatják a szomjas betyárok, Kecskemétre menvén a vásárra.
Elismeréssel adózik a vadregényes tájnak, a zordon hegyvidéknek. /Fenn De ezzel szembeállítja a rónát, az alföldi sík vidéket. lenn / Ezt csodálja és szereti is. A sas-metafora a romantika egyik legismertebb motívuma: a fenséget, a végtelen magasságot, az élet kicsinyességitől való merész elszakadás s a szabadság képzetét egyszerre hordozza. A teljes metaforában (börtönéből szabadult sas lelkem) P. ezzel a madárral azonosul. 2. 3. versszak Itt kezdődik az alföld leírása – többféle perspektívából mutatja meg a költő. A sas távlatából fölülről – kezdi az alföld leírását. A rónák végtelenje fülé szállva végigszemléli a Duna-Tisza közét Nemcsak ő szereti ezt a tájat, de ez a szeretet kölcsönös (mosolyogva néz rám…). Halasi regény született - A Dél-alföldi régió hírei. 3. 4-10. versszak Lefelé közeledik, majd leér a földre, s itt apró életképek sorában mindent szemügyre vesz a legnagyobbtól a legkisebbig. (jellegzetes növény- és állatvilág) a delelő gulyát a gémes kúttal, a nyargaló ménest a csikóssal hangutánzó, hangfestő szavakkal hallatja is; a tanyák közelében a megművelt földeket – búzamezők (színek: sárga, smaragd, zöld); a tanyák szomszédságában a tavat a vadludakkal, a nádast; a csárdát a betyárral, végül az apró homoki állatokat és növényeket.
Okostankönyv
Péntektől vasárnapig immáron huszonkettedik alkalommal rendezik meg a Körös-völgyi Sokadalom című programsorozatot Gyulán, a várkertben. A népi kultúrát a középpontba állító esemény pénteki esti megnyitója a Gyulai Várszínház 59. évadának kezdetét is jelenti. Farkas Lilla, dr. Elek Tibor, dr. Görgényi Ernő, Kocsis Klára, Pál Miklósné és Katona Katalin, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. ügyvezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit Körös-völgyi Sokadalom című programsorozat részleteiről /Fotók: Kiss Zoltán/ Farkas Lilla, dr. Okostankönyv. ügyvezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit Körös-völgyi Sokadalom című programsorozat részleteiről /Fotók: Kiss Zoltán/ A Körös-völgyi Sokadalom programjai a népi kultúra szinte minden területére kiterjednek, az esemény a felnőttek és a gyerekek számára egyaránt kitűnő lehetőséget jelent az értékközpontú kikapcsolódásra – fogalmazott a rendezvénnyel kapcsolatos keddi sajtótájékoztatón dr. Görgényi Ernő. Gyula polgármestere elmondta, a sokadalom a várszínházi évad első programjának számít.
Keresés a leírásban is Főoldal Jókai Mór Művei. Centenáriumi kiadás eladó! (31 db) Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: 10 3 1 Ingyenes házhozszállítás 2 Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka LISTING_SAVE_SAVE_THIS_SETTINGS_NOW_NEW E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is: Jókai Mór Művei. Centenáriumi kiadás eladó! (31 db)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Bővebben: Jókai Mór Alkategóriák Ennek a kategóriának csak egyetlen alkategóriája van. J Jókai Mór-regények (13 L) A(z) "Jókai Mór művei" kategóriába tartozó lapok A következő 9 lap található a kategóriában, összesen 9 lapból. A A nagyenyedi két fűzfa (elbeszélés) Az utolsó budai basa (elbeszélés) B Baradlay Jenő Baradlay Ödön Baradlay Richárd O Óceánia (regény) Ö Jókai Mór összes művei – centenáriumi kiadás Jókai Mór összes művei – nemzeti kiadás Jókai Mór összes művei (kis alakú kiadás) A lap eredeti címe: " ria:Jókai_Mór_művei&oldid=22862877 " Kategória: Jókai Mór Irodalmi művek szerző szerint Személyekről elnevezett kategóriák
aukciósház Szőnyi Antikváriuma aukció dátuma 2016. 04. 16. 10:00 aukció címe 35. könyvárverés aukció kiállítás ideje 2016. április 11-től 15-ig (hétfőtől péntekig) 10. 00 órától 18. 00 óráig aukció elérhetőségek +36 20 9624427 vagy +36 30 4597910 | | aukció linkje 227. tétel JÓKAI Mór: - - összes művei. Kritikai kiadás. 92 kötet Bp. 1962-2004. Akadémiai Kiadó, Argumentum kiadó. 92 db. A Jókai kritikai kiadás az egyetlen tudományos igényű sorozat, kötetei egyre ritkábbak. Komplett gyűjtemény nagyon nehezen fellelhető. A mi 92 kötetünk majdnem teljes, hiszen eddig 99 kötet jelent meg e kiadásban. Regények 1-71. Komplett! Kisregények 1-5, 7. Komplett, a 6. kötet eddig nem jelent meg. Elbeszélések 1, 3. Hiányzik a 2, 5, 8. köt. Cikkek, beszédek 1-6. Komplett! Levelezés 1, 2, 4. Hiányzik a 3. kötet. Drámák. 1, 3. A 2. még nem jelent meg, hiányzik a 4. Feljegyzések 1, 2. Komplett! Adomák 1 jelent meg eddig és hiányzik. Kiadói egészvászon-kötésben, az első 10 kötet kopottabb, a többi szép állapotban.
Nincsenek vélemények ehhez a termékhez. Írjon véleményt a termékről Az Ön neve: Az Ön véleménye: Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek! Értékelés: Rossz Jó Írja be az ellenőrző kódot:
219 p. + [1] p. 66. Novellák III. 299 p. + [2] p. 67. Szinművek I. + [1] p. 68. Virradóra. 223 p. + [1] p. 69. Targallyak. – Föld felett és víz alatt. + [1] p. 70. Egész az északi pólusig. Elbeszélés. – Magnéta. – A szegénység útja. 281 p. + [2] p. 71. Megtörtént regék. Beszélyek. 212 p. + [1] p. 72. Görög tűz. 209 p. + [2] p. 73. Hétköznapok. 217 p. + [2] p. 74. Szabadság a hó alatt vagy a Zöld könyv I. 194 p. 75. Szabadság a hó alatt vagy a Zöld könyv II. 195 p. 76. Még egy csokrot. – Mesék és regék. – Van még uj a nap alatt. 198 p. + [1] p. 77. Egy játékos aki nyer. – Költemények. 232 p. 78. A három márványfej. 282 p. + [1] p. 79. A gazdag szegények. + [1] p. 80. Rákóczy fia. 288 p. + [1] p. 81. Páter Péter. – Asszonyt kísér - Istent kísért. Budapest, 1931. 218 p. + [1] p. 82. Levente. Történeti drámai költemény. – Minden poklokon keresztül. 295 p. + [1] p. 83. Nincsen ördög. – A Magláy család. – A ki holta után áll bosszút. 261 p. + [2] p. 84. A fekete vér. – Lenczi fráter. + [1] p. 85.
A kritikai kiadás a Magyar Tudományos Akadémia Textológiai Bizottság meghatározása szerint "(…) egy mű, életmű, műfaj összes szövegforrását feltáró, jegyzetelt kiadás, amely a textológiailag legjobbnak ítélt forráson alapul. " A bizottsági útmutató szerint a szövegközlés esetében az 1832-es év a vízválasztó: a korábban keletkezett írások esetében a betűhűség a javasolt, s biztosítani kell, hogy minden további módosítás vagy emendálás részletesen nyomon követhető legyen. A később, 1832 és 1904 között keletkezett szövegek esetében az írásjegyeket mai formájukban kell közölni. Mindezek mellett azonban figyelembe kell venni az egyes szerzőkre, korszakokra vonatkozó sajátosságokat – legyen szó akár verstani jellegzetességekről, egyéb textológiai jellemzőkről. Fontos, hogy a különböző szövegváltozatokat az emendáló beépítse a kritikai kiadásba, azonban ezeket a variánsokat nem szabad kontaminálni, hanem világosan el kell különíteni egymástól. A Jókai kritikai kiadás az évek során számtalan problémával szembesült, amelyeket sok esetben csak provizórikusan sikerült megoldani, és ezek a megoldások aztán újabb komplikációkat generáltak, ám ezek nem róhatók a sajtó alá rendezők vagy az őket megbízó kutatócsoportok számlájára.