A röszkei autópálya-határátkelőhelyen a személygépkocsival Szerbiából érkezőknek háromórás, az oda tartóknak kétórás a várakozás. Az autóbusszal utazóknak mindkét irányban egy-egy órát kell várakozniuk. Intenzív a forgalom az ásotthalmi közúti határátkelőhelyen is, ahol mindkét irányban egy-egy órát kell várakozni. A gyorsabb határátlépés érdekében azt javasolják, hogy érdemes a kisebb átkelőket választani. Letenye Autópálya Határátkelő. Szerbia felől igénybe vehető a röszkei, a kübekházi és a tiszaszigeti közúti határátkelőhely, ami 7-től 19 óráig fogadja az utazókat. A délelőtti állás szerint a csanádpalotai autópálya-határátkelőhelyen a személygépkocsival Romániából érkezőknek két órát kell várakozniuk a határátlépésre. A nagylaki és a kiszombori közúti átkelő belépő oldalán szintén kétórás a várakozás. A Románia felé utazó magyar és román állampolgárok a Csanádpalota–Nagylak közúti határátkelőhelyet is használhatják vasárnaponként 7 és 15 óra között. Az utazók a határátkelőhelyek nyitvatartásáról és az ott várható várakozási időkről bővebben a rendőrség határinfó oldal án, illetve a Rendőrségi Útinformációs Rendszer (Rutin) mobil applikáció segítségével tájékozódhatnak.
Letenyei határátkelő - Blikk Csütörtökön ideiglenes lezárják a letenyei autópálya határátkelőt | Magyar Nemzet Autópálya - Torlódik a kocsisor több határátkelőhelynél - hangzott el az M1 Híradójában. Azt mondták: Hegyeshalomnál például fél órát kell várakozniuk az Ausztria felé utazóknak. Ennél rosszabb a helyzet a szerb-magyar határszakaszon, ahol több kilométeres a kocsisor. Az Útinform honlapján azt írta: az M1-es autópályán Hegyeshalomnál a kilépő oldalon 5, 5 kilométeres a torlódás. Személyautóval a közeli határátkelők közül Mosonszolnok vagy Jánossomorja felé érdemes kerülni. Horvátország felől Letenyénél sokan jönnek hazafelé, az országba való belépés 10-20 percet vesz igénybe. Röszkénél, az M5-ös autópálya határátkelőnél a kilépő oldalon egy, a belépő oldalon négyórás várakozással kell számolni. Letenye határátkelő útinform m7. Tompánál az 53-as főúti átkelőnél két órát kell a belépésre várakozni - közölte az Útinform. 2020. 09. 08:22 Alig száradt meg a tinta, máris egymást osztják a koalíciós partnerek Szlovákiában Kilométeres kocsisorok a járáshatárokon, többórás dugók, feszültség a koalíciós partnerek között.
Tudták, hogy Magyarország szexnagyhatalom és Börcs a központja? Az ottani high-tech gyárban készülnek ugyanis a legmodernebb erotikus kütyük. A szexüzemben jártunk, ahol családias a légkör és vibrátor jár karácsonyra. "A szexüzemet keresik? Ott van, a templom mellett! " A kétszintes, világosszürke épületről (a templom mellett) a legvadabb fantáziával sem mondanánk meg, hogy ez az európai szexipar egyik fellegvára. Pedig. Mégis, ha Börcsnek, ennek az alig ezer lelkes kisközségnek a történetét kutatjuk, jó mélyre kell ásnunk a történelemkönyvekben, de főleg a cégközlönyökben, hogy kiderüljön: itt bizony már a rendszerváltás környékén is gyártottak műfütyiket. Akkor néhány Németországba szakadt hazánkfia látott fantáziát a hazai gyártásban, majd kisebb kacskaringókkal a céget eladták az egyik legnagyobb európai gyártónak, a szexiparban jól csengő nevű Beate Uhse Holdingnak. Aztán volt némi recesszió, és majdnem megszűnt a gyár, de a mostani – szintén német – tulajdonos új életet lehelt a börcsi szexkelléküzembe, és immár 21. századi körülmények között folyik a gyártás.
Kik dolgoznak ott? Hány vibrátort gyártanak egy nap? Hova szállítanak? Sok kérdésre választ kaptunk a börcsi szexuális segédeszköz gyárban, ahol megnéztük, hogyan, milyen anyagból, milyen mintából készülnek a vibrátorok, hogyan kerül a szilikonformába az elektromos szerkezet. Azt is megtudtuk, milyen az az óvszer, amit Európában nem forgalmazhatnak, mert túl nagy százalékban tartalmaz narkotikumnak minősülő szert. Az is kiderült, hogy Magyarországon készül először a világon olyan vibrátor, ami telefonos applikációval és bluetooth-szal működtethető. Van, aki 1990 óta dolgozik a szexjátékszergyárban "A legtöbb ember, akivel együtt dolgozunk, itt él Börcsön, hat-hét olyan alkalmazott van csak, aki nem itt él. Jó kapcsolatban vagyunk mindenkivel, nem zajos a gyár, és nem is büdös" – válaszolta a börcsi gyár igazgatója, Benno Lackmann arra a kérdésre, milyen a viszony a környékbeliekkel. Az alkalmazottak nagyja több éve ott dolgozik, közülük többen is 20 éve gyártanak szexuális segédeszközöket – feltehetően ez lehet Magyarország egyik legjobb munkahelye.
Tiborcz István azt is elmondta, hogy tudatos koncepcióval, átgondoltan lehet a minőségi turistákat idecsábítani. Erre példának a szállodaipart hozta fel. "Azok a szállodák működnek egyre jobban és persze egyre nyereségesebben, amelyek képesek jellegzetes, helyi élményt nyújtani, képesek a vendégeket "önmaguk miatt" is bevonzani. A Tények által megkérdezett emberek viszont úgy gondolják, hogy az életkorral kapcsolatban sok az előítélet. Most van stabil munkahelyem, most egyelőre okés a helyzet, de volt egy időszak, amikor igen nehezen vettek föl, mondja ez a férfi. Nézze, ha az embernek jó családja van, akkor nincs probléma, mert ott tudnak segíteni, mondja ez a nő. Fiatalemberekkel akarnak dolgozni, akiket még be lehet tanítani, akik még formálhatóak, képezhetőek, mondja ez a férfi. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke úgy látja, hogy ez a trend lassan megfordulhat. Mivel több területen is munkaerőhiány van, a munkáltatók nem válogathatnak. Sokszor annak is örülniük kell, ha megfelelően képzett és motivált munkaerőt találnak.
– Fiatal koromban megnéztem egykét szexújságot, és egy ideig Budapesten a Gép- és Felvonónál dolgoztam. Ott azért már egy kicsit szabadabb gondolkodás volt akkor is" – teszi hozzá. A legjobb időszakban 40-en dolgoztak az üzemben (messze ez volt Börcs legnagyobb munkáltatója), ma alig 28-an. Köszönhető ez a gépesítésnek, de annak is, hogy nehéz jó munkaerőt találni. "A jó dolgozó precíz, tiszta és rugalmas" – mondja Benno Lackmann, aki nem titkolja, hogy idehaza egyre nehezebb ilyen munkaerőt találni. Túl közel van Győr és a határ, aki teheti, elmegy innen. A maradék pedig – tisztelet a kivételnek – nem felel meg a magas elvárásoknak. "Ha egy embert csak nagy nehezen lehet rábeszélni, hogy minden munkafolyamat előtt mosson kezet, vagy hogy vegye fel a védőfelszerelést, azzal nem lehet mit tenni. Emellett tűrni kell a monotóniát és a két műszakot is. " Ebben sajnos a távol-keletiek előttünk járnak. Meg másban is. "Ha novemberben beesik egy nagyobb megrendelés, én odaszólok a lengyelországi vagy magyar beszállítómnak.
A feladat tulajdonképpen, hogy "egyedi terméket" hozzunk létre, valamit, ami nincs máshol" - mondta Tiborcz István. hirdetés A lap kérdésére arról is beszélt, miért szállt ki az Appeninn nevű cégéből. "Az Appeninn eladása mögött egyértelmű szándék állt, és nem a legjobb piaci időpontot kerestem. A cég menedzsmentje állami forrásra pályázott és nyert is. Megítélésem szerint ezt nagyon helyesen tette, hiszen ha nem így tesz, nem szolgálja a cég érdekeit, hátrányba kerül a többi piaci versenytársával szemben, illetve megfosztja kisbefektetőit is az e források segítségével megvalósított fejlesztések hosszú távú üzleti hasznától. Én azonban úgy ítéltem meg, hogy nem szeretnék egy olyan cégben tulajdonos lenni, amely közpénzeket nyer. De hangsúlyozom, nem a jó kiszállási időpontot kerestem, ezért az, hogy az árfolyam mit csinál, irreleváns kérdés a számomra. Ez a történet nem a pénztárcámról szól. " A Tények által megkérdezett emberek viszont úgy gondolják, hogy az életkorral kapcsolatban sok az előítélet.