Ez a jelenkor globális felmelegedés okozta egyre melegebb időjárásnak köszönhetően jelentős szemponttá vált. A hőszivattyúk alkalmasak a felvett villamosenergia többszörösét is fűtési vagy hűtési energiává alakítani, ezért kedvezményes díjszabású áramfelvétel igényelhető hozzájuk. Továbbá ezért lehet igazán gazdaságos hőtermelő berendezés. Napelemmel kombinálva akár a teljes üzemeltetési költségmentességet is el tudjuk érni. Azt nagyon fontos megjegyezni, hogy a hőszivattyúk alacsony hőmérsékletű előremenő víz előállítása esetén üzemelnek leggazdaságosabban. Fűtési rendszerek - korszerű megoldások. A viszonylag magas kiépítési költsége miatt inkább nagyobb családi házakban, vagy ipari létesítményekben lehet megtérülő befektetés. Ezek a hőtermelő berendezések néhány kivételtől eltekintve szinte egyáltalán nem igényelnek semmilyen rendszeres karbantartást, ez is fontos szempont a költségek számításakor. A hőszivattyús rendszereket részletesen egy 6 részes cikksorozatban mutatjuk be, ide kattintva érhető el. 3. Vegyestüzelésű kazán A vegyestüzelésű kazánok alapvető működése szinte ugyanaz, mint a beltéri kályháknak.
Csak a legjobb termékekkel dolgozunk. A napelemknél különösen fontos, hogy milyen minőséggel dolgozunk, mert az elkészített rendszereknek 20-30 évig önműködőknek kell lenniük. Ezért csak a legjobb minőségű napelemeket, invertereket és tartószerkezeteket használjuk. Fűtési rendszerek, légkondicionálás és légtechnika. A legnagyobb nevekkel állunk kapcsolatban a napelemes technológia iparágában, mint a SHARP, Solar Edge, SMA vagy a Fronius. A fűtése korszerűsítésével és napelemekkel nagyban tudja csökkenteni a havi rezsiköltségét Még inkább tudja csökkenteni, ha olyan fűtőberendezéseket használ, melyek elektromos árammal működnek. A közhiedelemmel ellentétben a modern fűtőberendezések hatásfoka már sokkal jobb, mint a régi elektromos hősugárzóké. Tudjon meg többet!
A napelem kifejezetten modern megoldás, amely hosszú távon rengeteg fűtési költséget spórolhat meg nekünk (optimális esetben szinte ingyen termeli az ehhez szükséges energiát), azonban jelentős, jellemzően milliós bekerülési költségekkel kell számolni. Ráadásul bonyolult adminisztrációs és engedélyeztetési folyamat előzi meg a rendszer üzembe helyezését, további az energiaellátás, mint minden megújuló esetében, kiszámíthatatlan lehet, hiszen minden esetben napsütéses órák kellenek egy ilyen rendszer működéséhez. Kondenzációs technika - Vaillant. Az infrapanel viszonylag olcsón építhető ki, azonban a használat során kompromisszumokat kellhet kötni. A panelek akár száz fokosak is lehetnek működés közben, ezért különös gondot kell fordítani elhelyezésükre is, ráadásul viszonylag nagy méretű panelekre lesz szükség a megfelelő hőmérséklet eléréséhez. Teljesítményét nem lehet szabályozni és nem is vízálló, ami plusz fejtörést okozhat megfelelő elhelyezése során. A hőszivattyú a természetből nyert hő segítségével fűthetjük fel helyiségeinket.
Mi is az a kondenzációs készülék, és miért mondjuk, hogy energiatakarékos? Biztos Ön is hallott már kondenzációs készülékről, és arról is, hogy egy ilyen készülék akár 108%-os hatásfokkal rendelkezik. Mi az elve a kondenzációs készüléknek? A gázkészülék a földgázt elégetve ún. égésterméket bocsát ki magából. Ez az égéstermék sok összetevő mellett vízgőzt is tartalmaz. Ez a vízgőz olyan rejtett energiát foglal magában, amit a hagyományos készülékek nem tudnak hasznosítani és felhasználatlanul a kéményen, ill. égéstermék-elvezető rendszeren keresztül a szabadba távozik. Mi ez a rejtett energia? A víz gőz halmazállapotba juttatásához energiára van szükség, azaz melegíteni (hőközlés) kell a vizet, hogy az forrásba jöjjön, és gőzzé váljon. Kondenzációs fűtési rendszer vissza. Ezt az energiát nevezzük párolgáshőnek vagy rejtett hőnek. Ezt az energiát úgy tudjuk visszanyerni, hasznosítani, hogy a vízgőzt egy megfelelő "hideg felület" (hőcserélő) segítségével lehűtjük, a gőz ismét folyékony halmazállapotúvá válik, és leadja a rejtett hőjét, azaz felszabadul a párolgáshő.
A kondenzációs technológia azonban hasznosítja az égéstermékben nagy mennyiségben jelen lévő meleg vízpára energiáját úgy, hogy kivonja abból a hőt és visszatáplálja a fűtőkörbe. Az energia kinyeréséhez a párát kondenzálni kell, mégpedig 56 Celsius-fok alatti hőmérsékleten. A kondenzációs kazán egy speciális hőcserélő segítségével lehűti a gőzt, az így keletkező energiát pedig a hideg víz előmelegítéséhez használja fel. A felmelegített víz ezután átkerül az elsődleges hőcserélőbe ahol tovább melegszik a kívánt hőmérsékletig. Az eljárás alatt kis mennyiségű ún. kondenzvíz keletkezik, melyet el kell vezetni. A kondenzvíz enyhén savas kémhatású, ezért semlegesítés nélkül visszavezethető a csatornarendszerbe. A különbség az alsó és felső fűtési érték között A kondenzációs kazánok esetében használt 98%-os hatásfok a maximum értékre utal. Ez nem azonos azzal az alsó fűtőértékre vetített hastásfokkal, amellyel az iparág általában számol. A gáz alsó fűtőértéken azt a hőmennyiséget értjük, amennyi az energiaforrás elégetésével nyerhető, kondenzáció nélkül.
Egy ház vagy lakás építésének, felújításának sarkalatos pontja a fűtés. Mi adja a meleget? Mikor kell korszerűsíteni? Érdemes-e átalakítani az egész rendszert? És ha igen, akkor mire cseréljük? A gázkazán kiépítése meglehetősen költséges és bumlis feladat. Ha a konvektorokat, vegyes tüzelésű kályhákat akarjuk lecserélni, ki kell alakítani a csővezetéket, radiátorokat kell felszerelni, kazánt kell beszerezni. Ráadásul később a rendszer, a kémény folyamatos karbantartást igényel, a termosztát, a kazán meghibásodására rendszeresen számíthatunk, és ez plusz pénzbe kerül. Nem könnyű eldönteni, hogy melyik a legjobb fűtési mód Forrás: MTI/Máthé Zoltán Nem kell efféle gondokkal számolni, ha elektromos fűtésre térünk át, illetve eleve azt választjuk. Az elektromos fűtés alapvetően két fajta lehet: elektromos kazán és elektromos panel. Előbbi ugyanúgy a melegvíz keringtetésén alapul, csak a vizet nem gáz, hanem villany melegíti fel. Ez esetben tehát a csöveket, radiátorokat ugyanúgy be kell szerelni, de karbantartásra nemigen kell költeni, hiszen nincs kémény, nincs égéstermék.
Emellett a terveztetés és egyéb engedélyeztetési költségektől is megkíméljük magunkat, vagyis olcsóbb, mint a gázkazán kiépítése. A fali panelekhez még ez sem kell, hiszen ezeket leegyszerűsítve csak a falra kell csavarozni és be kell dugni a konnektorba – ha nagy teljesítményű paneleket akarunk, lehet, hogy a villanyórát is izmosabbra kell cserélni, 32 amperes óráért viszont már külön díjat kell fizetni. A panelek beépítése nagyon egyszerű, vagyis a kiépítés költségével gyakorlatilag nem kell számolni. Igen ám, de a panelek ára nagyjából 70 ezer forintnál kezdődik. Ha minden helyiségbe kerül egy, ez sem filléres beruházás – de kétségtelenül sokkal kevesebbe kerül, mint a teljes csövezés és radiátorozás. Az elektromos kazán beépítése annyi költséggel jár, mint a gázkazáné, de maga a kazán drágább. Kondenzációs gázkazán Forrás: MTI/Marjai János Ami az üzemeltetést illeti, a villanyfűtés nagyjából háromszor annyiba kerül, mint a gáz. Ennek kiszámítása meglehetősen bonyolult, akit érdekel, itt talál mankót hozzá.
Ebben az esetben a foglalkoztató ráadásul jelentős bírságra is számíthat. A NAV a múltbeli tevékenységet visszamenőleg is vizsgálni fogja, ami kiemelt adókockázattal járhat a kiterjedt katás alvállalkozói körrel rendelkező cégek számára. " Jelentős bírósági gyakorlata van annak, mely feltételek esetén minősül a megbízás munkaviszonynak. Ha a cég partnerei között vannak katás vállalkozók, mindenképpen érdemes lesz ezeket az együttműködéseket szakemberrel áttekinteni. Kata bújtatott munkaviszony büntetés 18. Jobb ugyanis az ilyen kockázatokat még az adóhatóság megérkezése előtt feltárni" – tette hozzá dr. Bajusz Dániel.
A BKIK kutatásából kiderül, hogy a vállalkozók közel fele el tud képzelni valamilyen adóteher-növekedést a szabályozás egyszerűségének megmaradásáért cserébe, míg nagyjából egyharmaduk a maradó adóteher mellett az adminisztráció bonyolításában látja a megoldást. Egyelőre nincs változás a katázásban, de egyre több helyen kopogtat majd a NAV - Portfolio.hu. Miközben alkalmazottként a tényleges jövedelem értéke számít a nyugdíjalapba, addig a KATA-s nyugdíj számításánál nem a valós keresetet, hanem a fix havi adó alapján törvényileg meghatározott összeget veszik figyelembe. Ez a főállású, havi 50 ezer forint KATA-t fizetők esetében 98 100 forint nyugdíjalapot jelent, ami 2013-ban még jól közelített az akkori minimálbérhez, de mostanra már csak a 161 000 forint 61%-át teszi ki. Ezt a Kormányzat a 75 ezer forintos átalányadó bevezetésével igyekezett kompenzálni. A BKIK-ban folyó munkával párhuzamosan más szakmai szervezetekben, így többek között a VOSZ-ban, MGYOSZ-ban, a Magyar Könyvvizsgálói Kamarában, vagy az Adótanácsadók Egyesületében is hasznos javaslatok készültek, hogy csak néhány szervezetet említsünk.
A színlelt munkaviszonyra vonatkozó vélelmezést a törvény szerint úgy lehet megdönteni, ha az előírt hét feltételből legalább kettőt teljesül*. Részben a szerződés, illetve a valós események határozzák meg, hogy a feltételek teljesültek-e. Kérdés azonban, hogy van-e helye a vélelem megdöntésének akkor, ha nem teljesül a feltételek közül legalább kettő. KATA: Újra a NAV célkeresztjébe kerülhet a bújtatott munkaviszony. A törvény szerint a vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul. Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy más módon a vélelem nem dönthető meg. Ugyanakkor az általános adózási alapelvek megkövetelik, hogy a jogviszonyokat a valós gazdasági tartalmuk szerint vizsgáljuk. Elképzelhető olyan eset, amikor a feltételek közül nem teljesül kettő, mégis teljesen nyilvánvaló, hogy nem beszélhetünk munkaviszonyról. Nem világos és nincs erre vonatkozóan semmilyen adóhatósági útmutató vagy bírósági döntés, hogy ilyenkor mi a helyzet - állapította meg Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere. Erre készüljenek az érintettek A NAV statisztikái szerint évente mintegy 15 ezer katás vállalkozást ellenőriznek.