Hirdetés Jöjjön Juhász Gyula: Milyen volt verse. Milyen volt szőkesége, nem tudom már, De azt tudom, hogy szőkék a mezők, Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár S e szőkeségben újra érzem őt. Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ha kinyílnak ősszel az egek, A szeptemberi bágyadt búcsuzónál Szeme színére visszarévedek. Milyen volt hangja selyme, sem tudom már, De tavaszodván, ha sóhajt a rét, Úgy érzem, Anna meleg szava szól át Egy tavaszból, mely messze, mint az ég. Köszönjük, hogy elolvastad Juhász Gyula versét! Mi a véleményed a Milyen volt versről? Írd meg kommentbe! Még több szerelmes verset ITT találsz Juhász Gyula szerelmes versei Juhász Gyula versek Vezető hírek - Hírstart Juhász gyula milyen volt elemzés 3 Mi legyen a vacsora gyerekeknek m Juhász gyula milyen volt elemzés 18 Juhász Gyula: Milyen volt... (elemzés) – Jegyzetek Ismétléssel erősít "magam, egymagam" névmással. Az életéből megismert fájdalma kiolvasható a versből. Tápai lagzi (1923) Modern, nép életkép. Nem a Petőfi korában megszokott idillikus népszemlélet, hanem az Adynál is látott reális és elkeserítő, nyomasztó kép a magyar valóságról.
Juhász gyula milyen volt vers elemzés Milyen volt... - Juhász Gyula | Érettsé Latinovits: Juhász Gy. :Milyen volt szőkesége - YouTube A HÉT VERSE – Juhász Gyula: Milyen volt... | Magyar Kurír - katolikus hírportál Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis Akárcsak az első képben, itt is egy metaforát látunk, ezúttal a költő azonosítja magát a hajókkal. Az irodalomban nagyon régi metafora a víz, és a rajta haladó hajó. A víz az élet, a sors, a hajó pedig az egyes emberek élete. Azzal, hogy ezek a hajók nem haladnak, hanem egy helyben állnak, pontosan érzékelhetjük a költő hangulatát: az ő élete is hiábavaló, nem halad sehová. Összegzés: A vers három részében háromszor tűnik fel a tiszai hajók kifejezés. Az utolsó részben megtörténik a költő és a hajók teljes azonosulása. Az 5. versszakban még E. /1. személyben szól a költő, a 6. -ban már T. személyben. A hajóknak a sorsa az élete a haladás, az ÚT, a CÉL. A költő végre megpihen, nem űzik, nem vonják hiábavaló célok, vágyak. Az itthon határozószó fejezi ki ezt a megérkezést.
Milyen volt szőkesége, nem tudom már, U - - - U - U - U - - De azt tudom, hogy szőkék a mezők, U - U - - - - U U - Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár U - U - - - U - U - - S e szőkeségben újra érzem őt. U - U - U - U - U - Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, U - - U U - U - U - - De ha kinyílnak ősszel az egek, U U U - U - U U U U A szeptemberi bágyadt búcsuzónál U - - U U - - - U - - Szeme színére visszarévedek. U U - - U - U - U U Milyen volt hangja selyme, sem tudom már, U - - - U - U - U - - De tavaszodván, ha sóhajt a rét, U U U - - U - - U - Úgy érzem, Anna meleg szava szól át - - U - U U - U U - - Egy tavaszból, mely messze, mint az ég. - U - - - - U - U - A B A B 11 10 11 10 ^ Keresztrím A B A B 11 10 11 10 ^ Keresztrím A B A B 11 10 11 10 ^ Keresztrím Alliteráció Alliteráció
A közelben az egyik hajón harmonika szól, a távolban egy tücsök felel rá. A közel-távol ellentéte készíti elő a következő versszakot. A II. rész a 3-4. versszak, amelyik egy újabb egységet alkot. Összefonódik az égi és a földi táj; a hold és a csillagok, Szeged és a Szeged környéki tanyák. Az égi rónán ballag már a hold. Az első sorban anaforaként ismétlődik a kérdés, amelyik a lány valamilyen tulajdonságának felidézésére utal: milyen volt. Ezután jön a beismerés, nem tudja pontosan felidézni. A harmadik sorban következik be a fordulópont (DE), majd metaforákkal és megszemélyesítésekkel bemutatott természetben fellelhetjük a lány tulajdonságait. Mondatszerkezet: A versszakok mondatrendje is a strófaszerkezethez kapcsolódik. Az első két sorban összesen négy tagmondat található. és a 3. tagmondat egymással ellentétes mellérendelői kapcsolatban van ( nem tudom már ↔ de azt tudom). Az első és a negyedik tagmondat alárendelői mellékmondat. A vers stílusa: A vers az impresszionista stílusú. Akárcsak az impresszionista festők képein, a versben sincs semmi, ami harsány vagy kiemelkedő lenne, visszafogottak az érzelmek, a mozdulatok, a színek, a hangok.
A táj megjelenítésének hatása ringató, bizonytalan, mégis az állandóságot érezteti. A költő érezteti, hogy sosem felejti el Annát. A vers hátterében a természet körforgását idézi: az első versszak a nyarat, a második az őszt, a harmadik a tavaszt. A kimaradó tél csak sűríti a verset. Nincs szükség arra, hogy a telet beleírja a költő, hiszen mindenki a tavasz is sugallja a tél létét. A természeti képek az idő múlását is megállítják, helyére a körforgás képzetét állítják, és a nőalakot legintenzívebben megjelenítő harmadik versszakban egy rímhiba is van, éppen abban a sorban, amelyben Anna neve is van. Google chrome új lap beállítása Személy keresése e mail cím alapján
Városháza A város legjellegzetesebb és legjelentősebb épülete a Városháza, amely Hübner Jenő tervei alapkján épült fel 1896 és 1898 között. A neobarokk stílusú építmény U alakú, kétemeletes, óratoronnyal rendelkező műemlék. A Városháza a település legforgalmasabb pontján található, a tér déli oldalán. Felavatására 1900. március 19-én került sor. Karmelita templom A karmeliták 1697-ben telepedtek le a városban. Templomuk 1721 és 1725 között épült fel, amelyet olaszos hangulatban húztak fel. A belváros nyugati részén található Bécsi kapu tér központi eleme. Győr nevezetességei képek. Az épület alatt egy kripta is található, amelynek három bejárata is van. Ez egyben egy csontkamra is, ahol összegyűjtik a százévesnél régebbi csontvázakat. Összegezve Győr tehát bővelkedik különböző nevezetességekben, hiszen található itt Bazilika, Karmelita templom, színház, városháza, de még palota és püspökvár is egyben. Ezek mindegyikében egész évben várják az érdeklődő turistákat, akik szívesen megcsodálnák ezeket a látnivalókat.
Győrnek a térségben mindig meghatározó szerepe volt. A város az ősidők óta lakott terület. Az első nagyobb település K. e. 500 körül alakult ki, lakói kelták voltak, akik a várost Arrabonának nevezték. E név rövidített formája máig használatban van a város német és szlovák neveként (Raab illetve Ráb). Az K. I. században római kereskedők költöztek Arrabonába. sz. 10 körül a római hadsereg elfoglalta a Dunántúlt, létrehozva Pannonia provinciát. A provinciát védő castrum (vár) mellé polgárváros is települt. Bár a germán, majd hun törzsek támadásai miatt a rómaiak a 4. században lemondtak a területről, a város lakott maradt. A következő évszázadokban szlávok, avarok és frankok is éltek itt. A honfoglaláskor a magyarok megerősítették a volt római erődöt, I. István király pedig püspökséget alapított, és székesegyházat építtetett. A megyerendszer kialakításakor Győrt székhellyé tette, várispánsággal az élén. A város a középkorban kapta a Győr nevet. Győri látnivalók, Győr nevezetességei > Győr - wyw.hu. A vár – fekvésénél fogva – a Duna-menti kereskedelem nélkülözhetetlen átkelőhelye, később piaca.
Szeretettel köszöntelek a Győri Közösség közösségi oldalán! Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Ezt találod a közösségünkben: Tagok - 1297 fő Képek - 960 db Videók - 292 db Blogbejegyzések - 296 db Fórumtémák - 48 db Linkek - 517 db Üdvözlettel, Győri Közösség vezetője