7% 3, 928 m 1, 435 m Júl, 18 17:00 @ 46. 6% 4, 196 m 280 m Júl, 18 20:00 @ 62. 7% 4, 228 m 36 m Júl, 18 23:00 @ 19 Jul nap meleg (óvatosság), és az időjárás. Az ég: 201% magasszintű felhők (6. 000 méter felett: Cirrus, Cirrus uncinus, Cirrostratus, Cirrocumulus) 9% középszintű felhők (2. 000 méter alatt: Cumulus, Stratocumulus, Stratus, Fractostratus) Maximum hőmérséklet 35 Celsius fok, és a minimum hőmérsékleti 17 Celsius fok. A szél gyenge szél, és a légnyomás átlagértéke 6115 mb. Relativ páratartalom. 77. 5% 4, 234 m Júl, 19 02:00 @ 80. 2% 51 m Júl, 19 05:00 @ 4, 132 m Júl, 19 08:00 @ 32 °C 37. Időjárás bele Hoekweg ⛅ (Gelderland), Hollandia - Előrejelzés - hu.ViewWeather.com. 1% 4, 071 m 819 m Júl, 19 11:00 @ 34 °C 37 °C 1018 mb 25. 8% 4, 147 m 1, 946 m Júl, 19 14:00 @ 35 °C 39 °C 1016 mb 23. 2% 4, 187 m 2, 392 m Júl, 19 17:00 @
Utbudapesti egyetemek azás, időjárás és az égcomenius logo hajlat.
90% UV-index 0/10 Eső Hőérzet 13° Szél DDNy 8 km/óra Páratart. 91% UV-index 0/10 Eső Hőérzet 12° Szél DDNy 10 km/óra Páratart. 92% UV-index 0/10 Kisebb eső Hőérzet 12° Szél DNy 12 km/óra Páratart. 93% UV-index 0/10 Kisebb eső Hőérzet 11° Szél DNy 13 km/óra Páratart. Hollandia időjárás előrejelzés szeged. 94% UV-index 0/10 Záporok Hőérzet 11° Szél DNy 14 km/óra Páratart. 96% UV-index 0/10 Záporok Hőérzet 12° Szél DNy 14 km/óra Páratart.
Nappal Éjjel 4 m/s 6 m/s 3 m/s 2 m/s 56% 55% 51% 54% 52% 47% 767 mm 765 mm 770 mm 768 mm 0% 4% 2% +16°C Olyan, mintha +17°C 82% Reggel +19°C +20°C 76% +28°C +30°C Este +27°C +29°C 36% 766 mm Csillagászat Napkelte 05:37 Napnyugta 21:59 A nap hossza 16:22:52 A Hold fázisai Telihold +21°C +23°C 43% +22°C 764 mm +25°C 05:38 21:58 16:20:48 +13°C 71% +14°C +15°C 81% 7 m/s 05:39 16:18:41 73% 5 m/s 05:40 21:57 16:16:28 66% 44% 769 mm 05:41 21:56 16:14:12 +11°C +10°C 67% 78% +24°C +26°C 05:43 21:54 16:11:50 64% +31°C 05:44 21:53 16:09:25 Időjárás a térképen Előrejelzés más régiókban
(Komppal, majd vonattal. ) Por Zsoltból nem hiányzik a jóakarat 1993. június közepe táján – kivételesen nem emlékszem rá, melyik napon – Por Zsolt benyitott a Víg utcai fogtechnikai laboratóriumba. Már említettem, hogy máshol nem találkozhatott az apjával. Néhány évig, amíg a húga napi rendszerességgel bejárt, ő a műhelybe nem tette be a lábát, de aztán Vera kikopott a Víg utcából. Mondogatta: úgy utálja a műfogat, mint a szart. Ez pedig, lássuk be, nem kimondottan előny egy fogtechnikai műhelyben. Utána eladó volt egy harisnyaboltban, de goromba volt a vevőkkel, és mennie kellett. Az öntörvényűség mint táj Az ÉS könyve decemberben – Bodor Ádám: Az értelmezés útvesztői. Tizenöt beszélgetés. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2021, 275 oldal, 3999 Ft A rend kedvéért teszem hozzá: ezek a beszélgetések az utóbbi tizennyolc évben jöttek létre, korábbi interjúk nem találhatók a kötetben. Ez nyilván Bodor Ádám döntése volt, valószínűleg meg akarta őrizni a mindenkori interjúalany (B. Á. ) szemléleti egységét, és nem akarta, hogy parttalanná táguljon a könyv.
Közel s távol senki nincs az utcán. Az Oravicáról induló vasútvonal az európai kontinens első hegyi vasútjai közé tartozik, Magyarország és a mai Románia történetében pedig valóban ez a legelső – csak éppen a hírnevét kissé beárnyékolja a vele körülbelül egy időben épült ausztriai Semmeringbahn. A vasutat az Aninai-hegységben folyó szénbányászat hívta életre. A jó minőségű aninai feketeszén az egész Monarchiában keresett terméknek számított, de mivel csak nehezen jutott el a felhasználókhoz, a termelése hosszú ideig veszteséges volt. Egy vasútvonal lényegesen leegyszerűsítette volna a kibányászott szén báziási kikötőbe való szállítását, de a terepviszonyok már a tervezést is nagyon megnehezítették. A szocializmus alatt aztán újabb és újabb bányákat tártak fel a környéken – még uránt is bányásztak errefelé, de talán mondani sem kell, hogy a bánáti hegyi vasút dicső napjai már régen elmúltak. Mintha csak egy túlbuzgó modellező készítette terepasztalon járnánk" A forradalom utáni évek, majd később a bányák bezárása nemcsak a vasútvonalra, hanem az egész vidékre rányomta a bélyegét, és egy olyan, létezés és nem létezés közötti furcsa állapotba taszította, amivel csak Bodor Ádám novelláiban találkozni.
És valóban nem kell sokat hunyorogni, hogy az ember Aninában felfedezze Jablonska Poljanát, a vasúton dolgozó, már-már mesebeli alakokban Zoltán Marmorsteint és a többieket. A hegyi síneken ma már csak egy személyvonat dülöngél végig naponta, a teherszállítás régen megszűnt. Az oravicai állomáson csak néhány bukaresti turista lézeng ezen a napon. A hegyi vasutat az országos hálózattal összekötő mellékvonalon már nem közlekednek személyvonatok, ezért a Resicabányától idáig tartó utat egy nem túl megnyerő kinézetű kisbusszal kell megtenni. A bukarestiek persze autóval jöttek – feltűnően jó ruhájuk csak úgy világít a peronon –, talán ők is hallották, hogy a román vasút meg akarja szüntetni ezt a hegyi vonalat. Vagy csak kíváncsiak voltak, hogy milyen érzés vidéken lenni? Csak ők várnak a vonatra, meg két mogorva, középkorú férfi. Biztos ellenőrök – gondolom. Nyitókép: Greczula Levente László
Márton László Tényleg, mire való a színház? Viskynek igaza van, amikor azt állítja, hogy a mérhető adatokon alapuló színházi siker kontraszelektál, és gondolat nélküli konzumálásra szoktat. Joggal mondja, hogy nem a katarzishoz, a megtisztuláshoz visz közelebb, hanem beszennyez. Ne feledjük azonban, hogy a sikerre törekvés legfőbb ösztönzője – akár jótékony, akár gonosz sikerről van szó – a bukástól való félelem. Márpedig a bukásban, ellentétben a sikerrel, nem különböződik el a mérhető és a nem mérhető. Az, hogy nem jön létre a színpadi történés mint lelki esemény, egybeesik azzal a sajnálatos ténnyel, hogy távolmaradnak a nézők, márpedig Visky is meg van győződve róla, hogy "a közönség a színház árnyéka". Tovább Irodalmi toposzunk, a harcsa Murányi Sándor Olivér: Folyamtánc. Szigeti történetek. Lector Kiadó, Marosvásárhely – Új Forrás Kiadó, Gerecse, 2022, 191 oldal, 3300 Ft A Folyamtánc a Partiumban született és Székelyföldön felnőtt Murányi számára új táj, a Szentendrei-sziget belakásáról szól.
Továbbá szőke, göndör haja van, ami Koncz Zsuzsára nem kimondottan jellemző. Ezt a fenn nem álló hasonlóságot az ő földije és kenyeres pajtása azért találta ki, mert valójában nem is Pincurba, hanem Koncz Zsuzsába szerelmes, de nem meri bevallani. Arról, ugyebár, mégsem ábrándozhat, hogy Koncz Zsuzsát magával viszi Japánba szőlőt művelni. Ex libris Harag Anita: Évszakhoz képest hűvösebb Nemes Anna: Előled Czakó Zsófia: Nagypénteken nem illik kertészkedni Borcsa Imola: Magnebéhat Félsz A kortárs magyar írót arról kérdezte az egyik folyóirat, hogy mitől fél az író. A kérdés címzettje elgondolkodott, megpróbálta felidézni élete fontosabb félelmeit. Például kisgyerekkorában félt a kutyáktól. És még sokkal inkább félt a sötétben. Na de várjunk csak! Álljunk meg egy pillanatra! Amíg ő gondolkodik, döntsük el, milyen néven emlegessük őt, mert nem szeretném több tucatszor leírni, hogy "kortárs magyar író". Nevezhetném őt egyszerűen csak Lacinak, de abban érződik valami vállveregető bizalmaskodás.
Nem vagyok én annyira közeli barátságban ezzel a bizonyos Lacival. Úgyhogy inkább a neve kezdőbetűit fogom kiírni, valahogy így: M. L. Akárki cukra Él egy embertársunk valahol Budapesten. Nevezzük Akárkinek. Egy szép napon Akárki megtudta, hogy cukra van. Akárki addigra sok mindent megtudott már. Azt például gyerekkorában tudta meg, hogy a kisbabákat nem egy föld alatti raktárban kapja meg az édesanyjuk egy jóságos idegentől, hanem a magzat kicsúszik a vajúdó nő szülőcsatornáján. Azt már valamivel később tudta meg, hogy Lenint 1917 tavaszán a német kormány jóváhagyásával egy leplombált vagonban szállították Zürichből az orosz határra, hogy aztán kirobbanthassa a nagy októberi forradalmat, amelyről Akárki már jóval korábban megtudta, hogy igazából novemberben zajlott. Valamikor a felnőttkora kezdetén azt is megtudta Akárki, hogy a valódi apja nem is az apja, hanem egy ismeretlen férfi. Rövid életrajz Bihari Péter: Németország és a németek. 500 év Luthertől Merkelig. Kalligram Kiadó, Budapest, 2017, 406 oldal, 4900 Ft A szerzőnek tehát úgy kellett elmondania 400 oldalon Németország egész történetét (elárulom: nem Lutherrel kezdi, hanem a népvándorlással), hogy tisztában van vele: nem magától értetődő, mi az, hogy "német", mi az, hogy "ország" és mi az, hogy "egész".
Hogy mosolygok, ha sokáig készülsz, és egyre jobban tetszik, mikor kócos vagy, amikor a hibáinkat megnevetjük, …amikor a biztonságot úgy hívod: "két karodban". …nem tudom milyen örökké szeretni. Én azt tudom, hogy te vagy az a valami, ami miatt akarom, hogy a mát kövesse, mindig egy holnap. Pilinszky János: Áldott szédület A fény homályt, az árnyak mélye fényt szül, szorong a száj, remegve egyre szédül, mint szélhimbálta, imbolygó virágban a léha szív, és mintha súlyos áram érintené, alél a test, s a szem már a drága szempár csak mereng a csöndben, mint ismeretlen tengerfenéknek alján két gyöngyszem. Két árva gyöngy, amely csodál s csodás, míg oldja-bontja zászlóját a láz, hogy mint a szél, a szálló angyalok, sehol se, mégis mindenütt vagyok, hogy szinte már szeráfi lendülettel csak szárnyalok, mint száll az illó ihlet, mint angyalok, kik parttalan terekben keringnek. S már nem lehetne könnyed metszeten se lágyabb, mint most lágy a szám s kezem, az idegekben érlődő halál árnyalja kezem tartását s a szám.