Január 1-től már csak akkor tudunk bankkártyával vásárolni az interneten, ha az erős-ügyfélhitelesítés követelményeinek megfelelően több lépcsőben igazoljuk, hogy jogosan használjuk az adott betéti- vagy hitelkártyát. Az OTP Bank kártyabirtokosainak jelentős része időben felkészült a 2021-től kötelező változásra és megtette az ehhez szükséges intézkedéseket. A hitelintézet arra kéri azokat a kártyabirtokosait, akik még nem léptek, hogy mielőbb regisztráljanak az internetes biztonsági kód szolgáltatására érvényes mobiltelefonszámukkal, mert már csak így tudják internetes vásárlásra használni a bankkártyájukat. Magyarországon egyre népszerűbb az internetes vásárlás, 10-ből 9 felnőtt internetező rendel online webshopokból, 4-en közülük havi rendszerességgel. Már az idősebb generáció is egyre többet vásárol az interneten, az ötven év felettieknek is csaknem harmada havi szinten rendel valamit. Ezzel párhuzamosan egyre többen ismerik fel a bankkártyás fizetés előnyeit, amikor interneten vásárolnak, hiszen kényelmes és gyors fizetési megoldás.
Az OTP Bank felmérése szerint* az online vásárlók 59 százaléka tart elfogadhatónak valamilyen internetes fizetési módot, míg több mint harmaduk, amikor csak teheti, így fizet. Az internetes bankkártyás vásárlások a 2021. január 1-től kötelező erős ügyfél-hitelesítés sel ráadásul még biztonságosabbá váltak. Ennek keretében, az Európai Unió előírásainak megfelelve mindenkinek több lépcsőben kell igazolnia, hogy valóban ő az internetes vásárláshoz használni kívánt kártya birtokosa. Az új szabályozás célja, hogy még inkább visszaszorítsa az e-kereskedelemhez köthető csalások számát. Az OTP Bank ügyfelei csak akkor tudják internetes fizetésre használni bankkártyájukat, ha (1) előtte regisztráltak a bank internetes biztonsági kód szolgáltatására. A másik szükséges lépés az internetes bankkártyás fizetéshez, hogy az ügyfeleknek (2) módosítaniuk kell TeleKódjukat. Ha pedig OTP SmartBank mobiltelefonos alkalmazást használnak, frissíteniük kell azt a legújabb verzióra és engedélyezni, hogy az alkalmazás értesítéseket küldhessen a mobiltelefonjukra.
OTP Bank – Internetes biztonsági kód szolgáltatás - YouTube
Autópályák és autóutak hálózata Ebből egyelőre annyi valósult meg, hogy - főleg Veszprém megyében - több szakaszon felújították és gyorsforgalmivá fejlesztették a 8-as főutat. A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2018. június 27. szerda 13:34 Már az M8-as gyorsforgalmi út Kecskemét és Szolnok közötti szakaszát tervezteti az állami beruházó, miközben a nyugati végeken épül a Körmend–Szentgotthárd autóút. Hamarosan egész másként gondolnak majd az autóvezetők az M8-asra, mint elődjére, a 8-as főútra. Utóbbi a Dunántúl középső részén halad, ám csak az elmúlt évtizedben kapott olyan, városokat elkerülő, illetve négysávos szakaszokat, amelyek lehetővé teszik a tempós autózást. A közlekedési kormányzat azonban nemcsak a korábbi szakaszon végez további szélesítést, de mindkét irányban új nyomvonalon meg is hosszabbítja azt. M8 Autópálya Nyomvonal. Így a nyugati országrész útjából olyan közlekedési csatornává válik, amely nyugat-keleti irányban határtól határig biztosítja a gyors haladást, és ami a fő, Budapest, illetve az M0-s gyűrű elkerülésével.
Az utóbbi két beruházás messze túlmutat önmagán, ugyanis jelentősen oldja majd az ország Budapest-centrikus infrastrukturális hálózatát. A fővárosi terhelés csökkentése a közúti mellett a vasúti forgalom terén is nélkülözhetetlen. Ezt a feladatot a V0 láthatja majd el. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerint a vasúti áruszállítás legnagyobb problémája, hogy a tehervonat-forgalom 80-90 százaléka nem tudja elkerülni Budapestet, ezért szükség van a V0 vasúti körgyűrű megépítésére, áll a szövetség MTI-hez eljuttatott közleményében. A szövetség szerint ennek a koncepciónak az aktualizálására lenne szükség a növekvő vasúti teherfuvarozás versenyképességének biztosítása érdekében. A szakma korábbi prognózisa szerint már rövidtávon is legalább 30 százalékkal növekedni fog az áruforgalom a kecskeméti Mercedes-gyár második ütemének, a debreceni BMW-gyárnak, a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztésének, vagy a Fényeslitkén épülő EWG Kombiterminál forgalomvonzó hatásának köszönhetően.
[7] Az építési munkák 2011 óta nem folytatódtak. [1] Története [ szerkesztés] Ezidáig még csak egy nagyon rövid (20, 6 kilométeres) szakasz készült el, és az sem teljes kiépítettségben, hanem csak 2x1 sávos autóútként (ez a tervek szerint a későbbi autópálya jobb pályája lenne). A megépült út a 6-os főutat köti össze az 51-es főúttal, és magába foglalja a szekszárdi Szent László Duna-hidat. Építése 2001 második felében indult meg, 2003. július 3-án adták át a forgalomnak. Az útszakasz kezelője és karbantartója a Magyar Közút Zrt. Egy másik elkészült szakasza a kaposvári elkerülő út, mely jelenleg nagyrészt még csak 2x1 és 2x2 sávos autóút, műtárgyait viszont 4 sávra tervezve építették ki, így könnyen autópályává fejleszthető. Az útszakasz egyelőre a 61-es főút része. A majdani autópálya további részei még csak tervezési fázisban vannak. Ezek közül a legelőrehaladottabb állapotban az M9-es Szekszárd ( 5112-es út, Palánki úti körforgalmi csomópont) és Kaposvár (61-es elkerülő út keleti vége) közötti szakasz van, melynek tervezése 2009 -ben indult meg a tanulmánytervnek, az előzetes környezetvédelmi vizsgálati dokumentációnak, valamint a nyomvonal miniszteri rendeletben történő kihirdetéséhez szükséges dokumentációinak elkészítésével.